Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
S - Szentmiklósvögye (1910-ig Ólehota, szlovák: Stará Lehota) - Szentmindszent (1906-ig Kacvin., lengyel: Kacwin) - Szentorbánhegy (1908-ig Hegykerület II., horvát: 1930-1965 között Sveti Urban, 1965-1991 között Urban, 1991-től Sveti Urban) - Szentpál Olga, mozgásművész, koreográfus, táncpedagógus - Szentpáli Béla, fizikus - Szentpéter (szlovák: Liptovský Peter) - Szentpéterfa
415 dömölki járásban, a pápoci körjegyzőségben. 1925-ben Pápoc kk.-hez csatolták. Szentmiklósvölgye (1910-ig Ólehota, szlovák: Stará Lehota): falu az Inóc hg.-ben, Pöstyéntől KÉK-re. 1919-ig Mo. (Nyitra vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 522, ebből 506 szt., 10 n. (1900), 569, ebből 564 szt. (1930). Vallás: r. k.: 512, szr.: 9 (1900). Határa: 2927 kh (1900). Kir. a Vágújhelyi járásban. Körjegyzőségi székhely volt. Lakossága földműveléssel, állattenyésztéssel, fafeldolgozással és hímzéssel fogl. A 20. sz. elején legnagyobb birtokosa gr. Zedtwitz Kurt volt. 1945 után továbbra is a magángazdaságok és a fakitermelés biztosítottak megélhetést. Gótikus r. k. templomát (14. sz.) klasszicista stílusban átépítették (1788). Szentmindszent (1906-ig Kacvin, lengyel: Kacwin): falu a Szepesi-Magura ÉNy-i lejtőjén, Nowy Targtól K-DK-re, a lengyel-szl. határnál. - 1919-ig Mo. (Szepes vm.), 1919-től Lengyelo. része. - L: 833, ebből 789 szt., 18 n. (1900). Vallás: r. k.: 811, szr.: 19 (1900). Határa: 3946 kh (1900). - Kk. a Szepesófalui járásban. Körjegyzőségi székhely volt. Lakossága állattenyésztéssel és fakitermeléssel fogl. Szentorbánhegy (1908-ig Hegykerület II., horvát: 1930-1965 között Sveti Urban, 1965-1991 között Urban, 1991-től Sveti Urban): falu a Muraközben, Csáktornyától ÉNy-ra, a hor.-szl. határ mellett. 1918-ig Mo. (Zala vm.), 1918-tól a Szerb-Hor.-Szlo. Királyság, 1929-1991 között Jugoszlávia része. 1941-1944 között ismét Mo.-hoz (Stridóvárhoz) tartozott. 1991-től Horváto. része. - L: 839, ebből 2 magyar, 837 hor. (1900), 610, ebből 1 magyar, 580 hor. (1991). Határa: 1287 kh (1900). - Kk. a Csáktornyai járásban. Szentpál Olga (1895. dec. 14. Bp. - 1968. okt. 31. Bp.): mozgásművész, koreográfus, táncpedagógus. - Férje Rabinovszky Máriusz művészettörténész. - A bp.-i Zeneakad.-n zongoraművész okt. szerzett (1916), majd a helleraui (Németo.) Jacques Dalcroze Int.-ben tanult (1914-1917). A Nemzeti Zenedében a Dalcroze-módszer alapján tanított (1919-1931). Bp.-i isko-jában gyermek- és felnőtt-táncoktatást, amint tanár- és művészképzést folytatott (1919-1924). Színpadon is Dalcroze-műsorral lépett fel. 1925-től koreográfiákat készített az iskola legtehetségesebb növendékeiből alakított Szentpál Tánccsoport számára. Ettől kezdve színpadon nem szerepelt, s kizárólag koreográfusi és pedagógiai munkával fogt. A Színművészeti Akad. tánctanára (1924-1935). Részt vett baloldali művészcsoportok (Vajda János Társaság, Független Színpad, Szegedi Fiatalok Művészeti Koll.-a) munkájában. 1945 után tánccsoportja a M. Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) és az MKP rendezvényein működött közre. 1947-ben újra megnyitotta isk.-ját. A Színművészeti Főisk. tánctanára (1945-1952), a koreográfus főtanszak vezetője (1949-1952). A Testnevelési Főisk. táncnevelési tanulmányi szakjának vezetője (1947-1948). A mozgásművészet betiltása (1951) miatt felhagyott korábbi művészeti tevé Szentpéterfa kenységével, s az Áll. Balettint.-ben a történelmi társastáncok tanára lett (1952-1957). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskének főtanszakának tanára (tánc, testképzés, Dalcroze-ritmika, történelmi társastánc, 1952-1968). 1924-től végzett mozdulatelemzési tanulmányokat, amelyek középpontjában a balett és a modern tánc szintézise állt. Az 1930-as évektől 15-16. sz.-i társastáncok, 1951 után 19. sz.-i m. báli táncok és Mo.-on divatos külföldi társastáncok rekonstruálásával fogl. Néptáncgyűjtő utakon járt (1946-1950). Nyugdíjazása után (1957) kizárólag a tánctudománnyal fogl. Érdemes művész (1957). F. m.: koreográfiái: Medvetánc (1923); Júlia szépleány (1930); Nagyvárosi szimfónia (1932); Magyar halottas (1936); Mária lányok (1938); írásai: Tánc. A mozgásművészet könyve. Rabinovszky Máriusszal. (Bp., 1928); Sióagárdi táncok tanulmánya, gyűjtése és tánc-feldolgozása. (Bp., 1953); A csárdás. A magyar nemzeti társastánc a 19. század első felében. (Bp., 1954); A magyar néptánc formai analízise. (Bp., 1961); Arbeau francia gagliarde-jának formai analízise. (Tánctudományi Tanulmányok, 1963); Émile Jacques-Dalcroze. (Muzsika, 1965. 8.). Irod.: A mozgásművészet útja. Sz. O. pedagógiai munkásságának húszéves évfordulója alkalmából kiadja a Szentpál-iskola. (Bp., 1935); L. Merényi Zsuzsa: Sz. O. munkássága. (Tánctudományi Tanulmányok, 1978). Szentpáli Béla (1943. jan. 30. Bp.): fizikus. - Az ELTE TTK-n fizikusoki. szerzett (1967), a műsz. tudományok kandidátusa (1980). - Az MTA Műsz. Fizikai Kutatóint. (MFKI) tud. segédmunkatársa (1967-1970), tud. munkatársa (1970-1980), tud. főmunkatársa (1980-1998) és osztályvezetője (1986-1998), az MTA Műsz. Fizikai és Anyagtud. Kutatóint. tud. főmunkatársa és tud. osztályvezetője (1998-tól). Az ELTE TTK Szilárdtestfizikai Tanszék munkatársa is (1969-1974). Mikrohullámú félvezető eszközök és alkalmazásaik vizsgálatával, elektronikus zajkutatással, nagyfrekvenciás és mikrohullámú terek mérésével fogl. F. m.: Mikrohullámú Schottky-diódák alapanyagának minősítő módszerei. Kand. értek. (Bp., 1979); A New DLTS Method. (Acta Physica, 1980); A Human Exposure to Electromagnetic Fields from Mobile Phones. (Facta Universitatis, 2000); Noise in Solid-state Sensors. (Proceedings of SPIE, 2004). Szentpéter (szlovák: Liptovsky Peter): falu a Liptói-medencében, Liptóújvártól ÉK-re. 1919- ig Mo. (Liptó vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1993- tól Szlovákia része. - L: 699, ebből 683 szt. (1900), 526, ebből 522 szt. (1930). Vallás: r. k.: 26, ev.: 673 (1900). Határa: 1056 kh (1900). - Kk. a Liptóújvári járásban. Körjegyzőségi székhely volt. 1971-1992 között Liptóújvár (Liptovsky Hrádok) v. része volt. 1911-1912-ben új iskolát adtak át. Kultúrháza 1933-ban épült. Szentpéterfa: kö. Vas m.-ben, a Pinka-síkon, Körmendtől É-ra. L: 1426 (1900), 1083 (1990), 1079 (2001). Nemzetisége: 24 n., 1251 har. (1930). Vallás: r. k.: 1539 (1930). Határa: 3124 ha, ebből 1115 ha szántó és 1624 ha erdő (1984). 1913-ig kk., 1925-től nk., 1923-ig a monyorókeréki kör