Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
S - Szigetvár és Délsomogy, folyóirat - Szigetvári György, építész, helytörténész - Szigetvári Iván, orvos, szülész-nőgyógyász
479 rácsatolták Hóból kö.-et. 1966-tól v. A 20. sz. első felében lakossága szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel (sertéshizlalda), háziip. szövéssel és kosárfonással fogl. Legnagyobb birtokosa gr. Andrássy Mihály (854 kh), a r. k. egyház, ill. a legeltetési társulat (300-300 kh) és Szedenya József (102 kh, 1935). Az 1945. évi földosztás során 126 igénylőnek 695 kh-at osztottak. A II. vh. után tsz és á. g. létesült. Az 1974-ben alakult Zrínyi Mg.- és Szolgáltató Szöv. tehenészetet, szárítóüzemet működtet. 1881-ben gőzmalom, 1884-ben cipőgyár, 1937-ben konzervgyár („Standard" Conservgyár Rt.) létesült. 1949-ig henger-, gőz- és műmalom, bőrgyár, fa- és fűrészüzem, vas- és sajtgyár, szikvízüzem és szeszfőzde, 2-2 nyomda és téglagyár, kékfestőtelep működött. A ~ Mg.-i Ip. és Keresk. Rt. 1918-1925 között tevékenykedett. Az államosítás után a cipő- és a konzervgyár termelése volt jelentős. A cipőgyárat 2005-re felszámolták. A ~ Agrokémia Kft. 1989- ben létesült. A keresk. ellátást a Hangya Szöv., a Délsomogyi Áru- és Terményértékesítő Szöv., az Alsódunántúli Gazdák Árubeszerző és Értékesítő Szöv.-e, a Köztisztviselők Fogyasztási Szöv. fiókja végezte. Az ezredfordulón ÁFÉSZ tevékenykedik. Pénzint.-ek: takarékpénztárak (1869, 1885), Délsomogyi segélyegylet (1876), polg. önsegélyző egylet (1897), Néptakarékpénztár Rt., ~ Hitelszöv. A 2000-es évek elején a ~i Takarékszöv. és az OTR - Az elemi isk.-ban a 18. sz. első felétől tanítottak, a polg. fiúisk. 1901-ben, a leányisk. 1906- ban létesült. 1948-ban az isk.-kat államosították, ált. isk.-vá alakultak. Sajtó: —Szigetvár és Délsomogy, ~i Hírlap (1939-1944), Új Délsomogy (1919— 1937), Délvidék (1927-1938), Tábortűz (1935-1938). Egyesületek 1948-ig: Függetlenségi Kisgazdakör (1900), iparoskör (1903), Keresk. Testület és Teniszegylet (1904), gazdakör (1906), dalosegylet (1907, 1927), katolikus polg. kör (1912), Zrínyi Miklós Múzeumegyesület (1917), Ébredő Magyarok Egyesülete (1921), 48-as függetlenségi kisgazdakör és polg. kaszinó (1924), kamarazene egyesület, leventeegylet (1925), izr. nőegylet (1926), polg. lövészegylet (1930), Stefánia Szövetség (1932), önkéntes tűzoltótestület (1941). Az 1990-es évektől: Várbaráti Kör, ~ Történeti és Kulturális Egyesület, Rákóczi Szövetség ~ Szervezete, Ifj. Fúvószenekar, Tinódi Vegyeskar, ~ Néptánc Kör. A Vigadó Makovecz Imre munkája (1998). Kórházát a 19. sz.-ban alapították, körzeti és magánorvosok rendelnek, 2 gyógyszertára van. A két vh. között gyermekmenhely létesült. Fürdőjében az 1966-ban felfedezett 62 ° C-os gyógyvízkút szolgálja a reumás betegeket. Középkori vára az 1566. évi ostromról vált híressé. AZrínyi Miklós Múzeum vártörténeti kiállítását az Andrássykastélyban és a Szulejmán-dzsámiban (1566; csonka, 12 szög alaprajzú minaret) rendezték be. A barokk ferences templom 1736-ban, a rendház (zeneisk.) 1740-ben, az Ali pasa dzsámijának (1589) alapjain álló barokk r. k. plébániatemplom 1788-ban, a Domolospusztán álló Polák-kastély (szálló és szabadidőközp.) 1870-ben, a Botykape Szigetvári térden álló Messzilátó csárda a 17. sz.-ban épült. ATörök Ház 16. sz.-i lakóépület. Szulejmán türbéje (1689) helyén épült a turbékpusztai kegytemplom. Közelében létesült a Török-Magyar Barátság Park, ahol Zrínyi Miklósnak és Szulejmán szultánnak közös emlékművet emeltek. Az Oroszlán c. szobrot (Gerendai István alkotása) 1878- ban, a Zrínyi Miklós-mellszobrot (Nagy Géza) 1971-ben, a Tinódi Lantos Sebestyén-szobrot (Kiss István) a vár bejáratánál, a Zrínyi Miklós-lovas szobrot (Somogyi József) a kirohanás helyszínén állították fel. A Zsolnay-porcelánnal díszített Országalma-szobor a millenniumra készült. 1918- 1921 között szerb megszállás alatt állt. Az I. vh. 18, a II. vh. 88 h. lakos életét követelte. Somogy m. egyik legnagyobb zsidó közösségének 100 tagja lett a holokauszt áldozata. A szovjet hadsereg 150 lakost hurcolt el „malenkij robot"-ra. A vár és a körülötte lévő 31 ha-os terület 1974-től védett kultúrtörténeti érték. Szigetvár és Délsomogy (1910-1921): folyóirat. Szigetvár és Vidéke néven indult Szigetváron. 1915-től címen. Szigetvári György (1926. okt. 29. Szigetvár): építész, helytörténész. - A BME-n szerzett építészmérnöki okt. (1950). - A Somogy M.-i Áll. Építőip. Váll. főépítésvezetője, majd főmérnöke (1950-től), a BARANYATERV (1957-től), majd a SOMOGYTERV ig.-ja (1961-1986). Munkássága főként Somogy m.-hez kapcsolódott. Az általa szervezett műemléki tervezőcsoport jelentős eredményeket ért el a műemlékvédelem és -helyreállítások területén; 106 műemlék helyreállítását végezték el. Az adott műemléki környezet és terület jellegzetességeit figyelembe véve tervezett közösségi épületeket, templomokat, felújításokat. A vezetésével létrehozott műemléki tervtár és a Kaposvár állapotát az 1920-as évektől dokumentáló képanyag nagy szakmai értéket képvisel. Ybl Miklós-díj (1986), Figyelő Építészeti Díj (2001), Pro Urbe Kaposvár, Pro Urbe Marcali, Somogy m. Alkotói Díja. F. m.: R. k. templom (Somogyjád, 1977); Vendégház (felújítás, Siófok, Fő u. 43., 1986); ref. templom (Csurgó, 2001); írásai: Építészeti emlékek Somogyban. 1000-1900. (Kaposvár, 1973); Az építőipar és építészet Somogyban. 1945-1975. (Kaposvár, 1975); Tervező vállalati zsákutcák. (Magyar Építőművészet, 1984); Szigetvári Iván (1942. aug. 1. Hatvan): orvos, szülész-nőgyógyász. A POTE-n áll. orvosi oki. szerzett (1966), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1970), az orvostudomány kandidátusa (1984), doktora (1993), habilitált (1995). A POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika gyakornoka (1966-1970), egy. tanársegéde (1971— 1978), az Orvostovábbképző Egyetem, a HIETE, ill. az Orsz. Gyógyint.-i Közp. Orvostovábbképző Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1978-1982), egy. adjunktusa (1983— 1989), egy. docense (1989-1996), egy. tanára (1996-tól). Szülészeti-nőgyógyászati endokrinológiai kutatásokkal, a fogamzásgátlás és a daganatkialakulás problémáival, elsősorban az ún.