Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

S - Szobránckomoró (1904-ig és 1939-1944 között Szobránckomoróc, szlovák: Komárovce) - szociáldemokrácia (latin-görög) - Szociális Misszióstársulat, Societas Missionis Socialis, SM (latin)

563 múz.-ot rendeztek be, egyedülálló elektromosgi­­tár-gyűjteménnyel. - A 20. sz. elején­­ és vidéke keresztény polg. olvasókör tevékenykedett.­­ Or­vos, gyógyszertár és állatorvos h. volt a 20. sz. el­ső felében. 1946-ban kórházat, 1953-ban szakren­delőt nyitottak. - A Sztáray család kúriája a 19. sz. közepén klasszicista stílusban épült. R. k. templo­mát 1967-1968-ban, g. kat. templomát 1992-ben emelték.­­ A Sztárayak kénes, vasas, sós gyógy­forrásai mellett a 19. sz. elején gyógyfürdőt építet­tek, mely 1945 után a járási kórházhoz tartozott.­­ Itt született Kron Jenő (1882-1974) grafikus. Szobránckomoró (1904-ig és 1939-1944 kö­zött Szobránckomoróc, szlovák: Komárovce): falu Szobránctól D-re. - 1919-ig Mo. (Ung vm.), 1920- 1986 között Csehszlovákia, 1938-1945 között is­mét Mo. része. - L: 289, ebből 272 szt., 15 n. (1900), 253, ebből 247 szt. (1930). Vallás: r. k.: 95, g. kat.: 127, ref.: 49, szr.: 15 (1900). Határa: 469 kh (1900), 496 (1939).­­ Kk. a Szobránci járásban, a szobrán­­ci körjegyzőségben. 1986-ban Szobránc (Sobran­­ce) v.-hoz csatolták.­­ Lakossága ág.-gal fogl., amint a Szemere család nagybirtokán dolgozott.­­ A 20. sz. első felében áll. elemi isk. működött. szociáldemokrácia ,latin-görög­­ politikai eszmeáramlat, ill. mozgalom. Ered. a társ. egyen­lőség és az igazságosság elvének megfelelően olyan reformok dem.-parlamentáris keretek kö­zött, békés úton történő megvalósítását tűzte ki célul, amelyek kiegyenlítik a tulajdon nélküli ré­tegek hátrányos helyzetét politikai, gazdasági, szociális, kulturális téren egyaránt. A modern gyáripar, ill. a nagyip. munkásság, amint a mun­kás- és szakszervezeti mozgalmak kialakulása után, a 19. sz.-ban a munkások nemzetk. összefo­gása, a termelési eszközök áll. felügyelete vagy birtoklása mellett szállt síkra. A II. vh. után köve­telései közé bekerült a polg. szabadságjogok biz­tosítása és a demokrácia erősítése. A 20. sz. utolsó évtizedeiben a ~ már elutasítja a tulajdonforma elsődlegességének kérdését, s inkább az újrael­osztás mellett száll síkra. A köztulajdonba vétel és a központosított pártirányítás (­állampárt) kom­munista programját elutasítva a modern Ny-eu­­rópai szoc.dem., ill. szoc. pártok a néppárti jelle­get hangsúlyozzák, s nemcsak a munkásság, ha­nem ált. a munkavállalók érdekeit képviselik. Mos­on a­z eszmeiségét és programját az 1890- ben alakult­­Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) képviselte. Az MSZDP-nek a kommu­nista pártba való beolvasztása, ill. a kommunista pártállam létrehozása (1948. —fordulat éve, —Ma­gyar Dolgozók Pártja) után az irányzat politikai képviselete lehetetlenné vált. Az 1989. évi újjáala­kulás nyomán az SZDP­­ részben belső harcai, pártszakadásai, részben az MSZMP utódpártjá­nak, a —Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) a szoc.dem­ erőtér betöltését célzó politikája miatt­­ nem vált jelentős politikai erővé, a parlamentbe egyik választáson sem jutott be. Az MSZP 1989 után célul tűzte ki a párt szociáldemokratizálását, de politikáját továbbra is a korábbi reformkom­munista depolitizáltság és technokrata beállt­ Szociális Misszióstársulat tottság jellemezte, tömegbázisát sem a szoc.dem­ hagyományok szerint a szakszervezetekben tö­mörülő szervezett munkásság, hanem a pártáik nómenklatúrának a rendszerváltozás során gaz­dasági, majd politikai hatalmat szerző része, amint a nagyrészt a pártáik években szocializáló­dott, főként nyugdíjas és alacsony iskolázottságú társ­­csoportok alkotják. Az ezredfordulón az eu­rópai szoc./szoc.dem. pártok útkeresése jellemző. Pl. Nagy-Britanniában Tony Blair kormánya az Anthony Giddens által kidolgozott „harmadik út" programját próbálja megvalósítani, amelyet Mo.-on a Gyurcsány Ferenc vezette szociálliberá­­lis (MSZP-SZDSZ-) kormányzat is példának te­kint. Sok országban a szoc.dem./szoc. pártok, ill. kormányaik az ún. baloldali értékek képviseletét hirdetik, ugyanakkor neoliberális gazdaságpoliti­kát valósítanak meg, s a munkavállalókkal szem­ben a multinacionális cégek érdekeit képviselik. Irod.: G. Márkus György: A szociáldemokrácia két modernitás között. (Bp., 1995); Giddens, A.: A harmadik út. A szociáldemokrácia megújulása. (Bp., 1999); A ma­gyar szociáldemokrácia kézikönyve. Főszerk. Varga La­jos. (Bp., 1999); Gábor Róbert: Az igazi szociáldemokrá­cia. Küzdelem a fasizmus és a kommunizmus ellen, 1944-1948. (3., jav. kiad. Bp., 2001); Loppert Csaba: Sike­rek és kudarcok az európai szociáldemokrácia történeté­ben. (Bp., 2003); Útkeresések. A magyar szociáldemokrá­cia tegnap és ma. Szerk. Feitl István, Földes György, Fru­­bai László. (Bp., 2004). Szociáldemokrata Párt —Magyarországi Szociál­demokrata Párt Szociális és Családügyi Minisztérium, a —Népjóléti Minisztérium és a —Munkaügyi Minisz­térium jogutódjaként, azok hatáskörének jogsza­bályban meghatározott része egyesítésével alapí­tották 1998-ban (1998. évi XXXVI. tv.). 2002-ben megszüntették, jogutódja a ~ és az —Egészségügyi Minisztérium összevonásával létesített Eü.-i, Szoci­ális és Családügyi Min. (2002. évi XI. tv.). Miniszte­re: Harrach Péter (1998. júl. 8.-2002. máj. 17.). Szociális és Egészségügyi Minisztérium: az­­Egészségügyi Minisztérium új elnevezése 1987- ben. Az 1987. évi VII. tv. alapította, feladat- és ha­táskörét a 17/1988. (III. 29.) MT rendelet részle­tezte. Hagyományos hatáskörén (a szociális és eü.-i ellátás irányítása) kívül gyermek- és ifjúság­­védelmi feladatokat is ellátott. 1990-ben meg­szüntették, jogutódja a­­Népjóléti Minisztérium (1990. évi XXX. tv.). Minisztere: Csehák Judit (1987. dec. 16.-1990. máj. 23.). Szociális Misszióstársulat, Societas Missionis Socialis, SM­L latina: egyházm.-i jogú női szerze­tes közösség; az első m. női szerzetes kongregá­ció. Farkas Edith alapította 1908-ban, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök támogatásával. A nővérek szociális (családvédelem, szegénygon­dozás, idősek ellátása), ifjúság- és gyermekvédel­mi (nevelés, oktatás), liturgikus apostolkodó (egyházköz­i munka, hitoktatás), katolikus nő­mozgalmi munkát végeztek. Lelkigyakorlatokat szerveztek, szociális és vezetőképző tanf.­okat tartottak, sajtót, könyveket jelentettek meg, misz-

Next