Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

T - Tarányos (Trányis,, román: Tranişu) - Tarbay Ede, író, költő, műfordító, dramaturg - Tarca (szlovák: Torysa) - Tarca (szlovák: Torysa) - tárca nélküli miniszter

739 (1900), 2187 (1949), 1289 (1990), 1282 (2001). Val­lás: r. k.: 2131, izr.: 12 (1930). Külterületi lakott he­lyek: Alsógólapuszta (111), Felsőgóla (129), Rigó­puszta (143), Újrigó (183 fő, 1930). Határa: 5298 ha, ebből 1799 ha szántó, 1163 ha erdő (1984).­­ Nk. a Nagyatádi járásban: 1974-től Háromfa köz-i közös tanács társkör-e, 1990-től önkormányzata van.­­ Mg.-i jellegű település. Legnagyobb birto­kosa a Festetics-uradalom (1935). Az 1950-es években 3 tsz alakult, 1960-tól Május 1. Mgtsz né­ven, 1974-ben a háromfai tsz-szel egyesültek. 1945 után áll. erdőgazdasági ker. (1994-től rt.). - Gőzmalom és szeszfőzde termelt. - Kereskede­lem: Hangya Szöv. (1941). - R. k. nép-, 1948-tól ált. isk.-ban oktatnak. - 1948 előtt polg. olvasó- és gazdakör, leventeegylet, ma hagyományőrző- és néptánccsoport, női és ifi kórus tevékenykedik. - Műv. ház, könyvtár, körzeti orvos (1960-as évek­től), gyógyszertár és gyógyfürdő, ill. gyermekjó­léti szolgálat van. - Villanyhálózata (1959) ki­épült. - R. k. temploma (1763) és Nepomkai Szt. János-szobra (18. sz.) barokk. A Festetics-vadász­­kastély 1868-ban épült (ma ált. isk.). Tarányos (Trányis, román: Tranişu): falu Bán­­ffyhunyadtól Ny-ra. - 1919-ig Mo. (Kolozs vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 969, ebből 963 rom. (1900), 1363 (1941), 596 rom. (1992). Vallás: g. kat.: 945 (1900), g.kel.: 588 (1992). Határa: 4737 kh; több mint a fele erdő; 922 kh osztatlanul a volt úrbére­seké, 1272 kh Tischler Móré, 105 kh Gáli Jánosé (1909).­­ Kk. a Bánffyhunyadi járásban, a szé­kelyjói, 1941-1944 között a nagysebesi körjegyző­ségben. Taras —Tiszatarros Taraszovka —Tereselpatak Taraszul —Taracköz Tarbay Ede (1932. márc. 11. Bp.): író, költő, műfordító, dramaturg. - A bp.-i tudományegye­tem könyvtár szakán (1951-1952), majd a Szín­­művészeti Akad. dramaturg szakán tanult (1952-1957) . - A Miskolci Nemzeti Színházban (1957-1958) , az MTV ifj. oszt.-án (1959-1965), majd az Áll. Bábszínház, később a Bp.-i Gyermekszínház dramaturgjaként dolgozott. Szabadfoglalkozású író, ismét az Áll. Bábszínház dramaturgja (1979- től). A zsámbéki tanítóképző főisk. tanára (1993-2001).­­ 1954-től publikál, 1958-tól műfordítással is fogl. A hazai gyermekirodalom kiemelkedő egyénisége. Gyermekeknek szóló versei, ismeret­­terjesztő munkái és színdarabjai tették ismertté. A gyermekirodalommal teoretikusan is fogl.; a mű­faj történetét Gyermekirodalomra vezérlő kalauz (1996) címmel jelentette meg.­­ Szép M. Könyv Verseny Díja (1985), a Nemzetk. Andersen Biz. diplomája (1986), IBBY-díj (1986,1999), MSZOSZ- díj (1990), az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), József Attila-díj (1993), Az Év Könyve-díj (2000), Stephanus Díj (2001). F. m.: Séta az állatkertben. (Bp., 1963); A mogorva egér. (Bp., 1964); Kunkori és a kandúrvarázsló. (Bp., 1966; 2., átdolg., bőv. kiad., 1984); Gyere velem bábszínházba. (Bp., 1968); Varjúdombi mesék. (Bp., 1975); Vadgeszte­ tárca nélküli miniszter nyék. (Bp., 1976); Centi. Marék Veronikával és Urbán Gyulával. (Bp., 1977); Milyen a világ, Iszkiri? (Bp., 1977); Hétköznapi történet. (Bp., 1979); Történetek hosszú és rövid mondatokban. (Bp., 1979); Centi barátai. Marék Ve­ronikával és Urbán Gyulával. (Bp., 1980); A kisróka. (Bp., 1980); Meleghozók. (Bp., 1980); Gondolat, kép, játék. (Bp., 1981); Flint kapitány kincse. (Bp., 1983); A mozgó­lépcső vándorai. (Bp., 1984); Barangolás a völgyben. (Bp., 1986); Álom-manó. (Bp., 1987); Hirtelen ősz. (1991); Pa­rázs a füvön. Három kisregény versben és prózában. (Bp., 1992); Tükrök által darabokban - kettős hitvallás. (Bp., 1993); A bátor kiskacsák. (Bp., 1993); Gyermekiro­dalomra vezérlő kalauz. (Bp., 1996); Gondolatok a bábjá­tékról. (Bp., 1998); Árnyék és kóc. (Bp., 1999); Gyermek­legendárium. (Bp., 1999); Pannónia Christiana. (Bp., 2000); A bor dicsérete. (Bp., 2000); tárca, feuilleton (francia): 1. vonal alatti rész: az újságok egyéb rovataitól vonallal elkülönített kulturális rovat, amely a szellemi élet aktuális je­lenségeiről szóló tudósításokat, kritikákat, verse­ket, kisesszéket, rövid szépprózai műveket (­novellákat) vagy folytatásos­­regény-részlete­ket stb. közöl.­­ 2. az újságok­­rovatában közölt, aktuális témájú, csevegően könnyed hangvételű, rövid­­esszé. A m. -irodalom klasszikusa Mik­száth Kálmán, Móra Ferenc és Kosztolányi Dezső, s jelentősek Szép Ernő, Rákosi Viktor, Kellér An­dor, Hunyadi Sándor, Fehér Klára ilyen műfajú írásai is. Tarea —Erdőtarcsa, —Tarcsa Tarea (szlovák: Torysa): a Hernád bal oldali mellékfolyója Szlovákiában. Hossza 129 km. Víz­gyűjtő területe 1348 km 2. A Lőcsei-hg.-ben ered, Lőcsétől É-ra. Előbb K-nek, majd DK-nek folyva éri el Eperjest, és Kassától DK-re, a szl.-m. határ közelében torkollik a Hernádba. Tarca (szlovák: Torysa): falu a­­ folyó partján, Eperjestől ÉNy-ra.­­ 1919-ig Mo. (Sáros vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 659, ebből 605 szt., 15 magyar, 17 n. (1900), 765, ebből 753 szt. (1930), 1255, ebből 1246 szt. (1991). Vallás: r. k.: 632, g. kat.: 7, szr.: 20 (1900), r. k.: 1174 (1991). Határa: 1783 kh (1900).­­ Kk. a Hét­­hársi járásban, a daróci körjegyzőségben.­­ La­kossága mg.-gal, almatermesztéssel, fuvarozással és gabonakereskedelemmel fogl., amint a h. fű­résztelepen dolgozott.­­ R. k. temploma (1844) klasszicista stílusú, tárca nélküli miniszter, az államigazgatás va­lamely ágának vezetője. A ~ek is kormánytagok, a­­ miniszterekkel ellentétben azonban nem mint­­ok (tárcák) élén állnak. A ~ek számát és azokat a hatásköröket, feladatokat, amelyek ellátására ki­nevezést kaphatnak sem a hatályos, többször mó­dosított Alkotmány (1949. évi XX. tv.), sem a tör­vényhozás nem határozza meg. Ebből következő­en a miniszterelnök kormányzási elképzeléseinek bizonyos mértékű mozgásteret biztosít a tárcát vezető miniszterekkel azonos jogállású ~ok kor­mányba szervezése. Előfordul, hogy tv.-ben meg­határozott feldatokat ~i státushoz kötnek (pl. a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét az 1990. évi LI. tv.). Az első ~i posztot (népjóléti és

Next