Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

T - Tátra Múzeum (Felka, ma Poprád, Szlovákia) - Tátra-csúcs (szlovák: Vysoká, lengyel: Wysoka, német: Tatraspitze) - Tátraalja (1906-ig Forberg, szlovák: Stráne pod Tatrami) - Tátrai Tibor, gitáros - Tátrai Vilmos, hegedűművész - Tátrai Band, rockzenét játszó együttes - Tátrai Vonósnégyes, Tátrai Quartet, kamarazenei társaság

773 löszpusztaréten, löszfalakon fordul elő, de kertekben, egykori gyümölcsösökben is megjelenhet. Bizonyított előfordulási helyei Mo.-on: Hernádvölgy, Cserhát, Mezőföld. Mo.-on aktuálisan veszélyeztetett, 1982 óta fokozottan védett. Tátra —Alacsony-Tátra, —Magas-Tátra Tátra Múzeum (Felka, ma Poprád, Szlovákia): közműv. intézmény. A Mo.-i Kárpátegyesület 1876. aug. 6-ai közgyűlésén határozta el egy Kárpát-Múz. alapítását, Késmárk székhellyel. 1877. aug. 5-ei közgyűlésén az intézmény létesítésére Tátrafüredet javasolta. Közben adakozási felhívást tett közzé, a beérkezett tárgyakat a késmárki Thököly-vár egyik tornyában helyezték el ideiglenesen (1878). Egy 1880. évi indítvány nyomán szállították az anyagot Felkára 1881. aug. 11-én, ahol az 1882. júl. 2-án nyílt meg. Fenntartására 1882. júl. 13-án Felkai —Egylet alakult (alapszabályát kiv.an 1883. márc. 7-én hagyták jóvá). 1886-tól neve Kárpáti Mór. Ekkor költözött jelenlegi épületébe (neoreneszánsz, 1886). Annak természetrajzi (1910: 18 181 db), régiség és iparművészeti (4947 db), néprajzi (583 db) és szépművészeti (212 db) gyűjteménye volt. A ~ a trianoni békeszerződést (1920) követően a csehszl. állam tulajdona. 1945-ben gyűjtőköre Poprád környékével bővült. 1961-től neve Podtatranské múz. Tátra-csúcs (szlovák: Vysoká, lengyel: Wysoka, német: Tatraspitze): a Magas-Tátra 2547 m magas hegycsúcsa aTengerszem-csúcstól D-DK- re. Első megmászói Déchy Mór, Ján Ruman- Driecny és Martin Spitzkopf. Tátraalja (1906-ig Forberg, szlovák: Stráne pod Tatrami): falu a Magas-Tátra DK-i lábánál, Késmárktól Ny-ra. 1919-ig Mo. (Szepes vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 315, ebből 29 szí., 274 n. (1900), 332, ebből 42 szt., 245 n. (1930), 771, ebből 300 szt., 470 cigány (1991). Vallás: g. kát.: 59, g.kel.: 6, ref.: 248 (1900), r. k.: 278, g. kát.: 10, ev.: 14 (1991). Határa: 2227 kh (1900). - Kb. a Késmárki járásban és körjegyzőségben. - Lakossága ág.-gal fogl. - Korai gótikus r. k. templomát (13. sz. vége) a 15. és a 17. sz.-ban átépítették. Ev. temploma (1802) klasszicista. - N. lakosságát a II. vh. után kitelepítették. Tátrai Tibor (1952. ápr. 5. Bp.): gitáros. - Rockzenészi pályáját technikusként Radics Béla mellett kezdte. A Kárpátia zenekar alapítója (1969), a Tűzkerék (1970-től), a Juventus (1971-től), a Syrius (1973-tól), a Mini (1974-től), az Olympia (1975-től), a Generál (1976-tól), a Skorpió együttes tagja (1979-től). 1988- ban alapította meg saját zenekarát, aTátrai Bandet - Félnehézsúlyú ifj. ökölvívó bajnok (1968). - Az év gitárosa (1981-től 12 alkalommal). Tátrai Vilmos (1912. okt. 7. Kispest - 1999. febr. 2. Bp.): hegedűművész. - A Nemzeti Zenedében (1921-1924, 1929-1934) és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk.-n tanult (1924-1927); mesterei: Waldbauer Imre, Rados Dezső, Szerémi Gusztáv. Fricsay Richárd honvédzenekara (1927-1931), a Bp.-i Hangversenyzenekar tagja, első hegedűse (1932-1936,1938-1940), a Buenos Aires-i Rádiózenekar vezetője (1936-1937), Ankarában Tátrai Vonósnégyes zenekarvezető (1940), a Székesfőv.-i Zenekar (1940-1944), a M. Rádió Zenekara (1945-1946), a Főv.-i Zenekar, ill. jogutóda, az All. Hangversenyzenekar hangversenymestere (1946-1978). A —Tátrai Vonósnégyes (1946) és a —Magyar Kamarazenekar (1957) alapítója, vezetője. A Nemzeti Zenede, ill. a Bartók Béla Zeneművészeti Szakisk. (1947-1954), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk. hegedű- és kamarazene-tanára (1965-től), egy. tanár (1971-től). Európa csaknem minden országában és Japánban vendégszerepelt. Kb. 200 hanglemezfelvételt készített, 64 m. mű ősbemutatója, 52 külföldi mű első mo.-i előadása, kottapublikációk, tanulmányok fűződnek nevéhez. A nemzetk. Bartók-verseny I. díja (1948), Liszt Ferenc-díj (1952,1972), Kossuth-díj (1958), érdemes művész (1966), kiváló művész (1970), Pro Urbe Aranyérem (Bp., 1979, csoportos), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj (1985, csoportos; 1987), Ferencsik-emlékgyűrű (1992), Musica Omnium Díj (1993). F. lemezei: Haydn, J.: Divertimentók csembalóra, két hegedűre és gordonkára; Kodály: Szerenád két hegedűre és mélyhegedűre. (Lásd még a Magyar Kamarazenekarról és a Tátrai Vonósnégyesről szóló cikkekben!) Tátrai Band: rockzenét játszó együttes. 1988- ban alakult Bp.-en. Tagjai: Tátrai Tibor (gitár), Csiszár Péter (szaxofon), Horváth Charlie (ének), Kovács Tamás (basszusgitár), Papp Tamás (dob, ütőhangszerek), Pálvölgyi Géza (billentyűs hangszerek), Solti János (dob, ütőhangszerek). Az együttes meghatározó erényei a kiváló hangszerjáték és Horváth Charlie jellegzetes énekhangja. F. lemezek (CD-k): Illúziók nélkül (Tátrai Produkció, 1989); A küszöbön túl (Rákóczi, 1991); Kísértés (Hungaroton-Gong, 1992); New York, New York. Best of T. B. (Magneoton, 1993); Utazás az ismeretlenbe. I—II. (Magneoton, 1994); A hold szerelme (Magneoton, 1995); Hajnali szél (Magneoton, 1996); Live (Magneoton, 1996); Különös álom (Hungaroton-Gong, 1997); Legendák 15. Aranyalbum (Hungaroton). Irod.: Kiss Sándor: Tátrai Band. Az első tíz év. (Bp., 1999). Tátrai Önkéntes Mentő Bizottság, TÖMB: a —Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) alapította a —Budapesti Egyetemi Turista Egyesülettel és a —Magyar Turista Egyesülettel karöltve, 1913. dec. 28-án. Az MKE 1873-tól fogl. a hg.-ben a balesetek megelőzésével. A ~ a Magas-Tátrát hat körzetre osztotta (javorinai, késmárki, szepesszombati, poprád-nagyszalóki, iglói, liptószentmiklósi), melyek mindegyike megfelelő számú önkéntes mentővel (gyakorlott hegymászókkal) rendelkezett. Ezenkívül füzetet adott ki a balesetkor követendő eljárásról. A hg.-ben jelentő- és mentőhelyeket jelölt ki, utóbbiakat mentőeszközökkel szerelte fel. Az I. vh.-t követően megszűnt. Tátrai Vonósnégyes, Tátrai Quartet, kamarazenei társaság, 1946-ban alakult. Alapító tagjai: Tátrai Vilmos (I. hegedű), Rényi Albert (II. hegedű), Iványi József (brácsa), Dénes Vera (gordonka). Rényi helyét 1954-ben Szűcs Mihály, Iványiét 1958-ban Várkonyi István, 1959-ben Konrád György, Dénesét 1952-ben Banda Ede vette át. A vonósnégyes hamarosan a nemzeti élvonalba