Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
T - Temesvár (román: Timişoara, német: Temeschwar) - Temesváralja (szerb: Dupljaja) - Temesvári Andrea, teniszező - Temesvári Állami Magyar Színház
815 Temesvári Állami Magyar Színház DNy-ra, a Duna-Tisza-Duna-csatorna bal partján. 1918-ig Mo. (Temes vm.), 1918-tól a Szerb- Hor.-Szl. Királyság, ill. 1929-től Jugoszlávia, 2003-tól Szerbia része. 1941-1944 között n. katonai megszállás alatt állt. - L: 1590, ebből 161 magyar, 54 n., 272 szerb, 993 rom. (1900), 1328, ebből 267 magyar, 586 szerb, 408 rom., 22 jugoszláv, 17 cigány (1991). Határa: 7418 kh (1900). Nk. a Verseci járásban. A volt Bissingen-birtok kisajátítása (1921) után szerb telepesek (dobrovoljacok) érkeztek. A faluban rom. g.kel. templom áll. Temesvár (román: Timişoara, német: Temeschwar), v. a Béga-csatorna partján. - 1919-ig Mo. (Temes vm.), 1919-től Románia része. L: 53 033, ebből 27 051 n., 18 624 magyar, 4014 rom., 1973 szerb (1900); 120 981 (1941); 334 115, ebből 31 785 magyar, 13 206 n., 274 511 rom., 7748 szerb (1992). Vallás: r. k.: 37 080, g.kel.: 6129, izr.: 5916, ref.: 2064, ev.: 1186, g. kát.: 552 (1900), ref.: 8274, pünkösdista: 6392, g. kát.: 4530, kapt.: 4227, g.kel.: 262 752, r. k.: 42 582 (1992). Határa: 14 884 kh, nagyobbrészt szántó, jelentős szőlőterülettel (1909). - T. j. v., Temes vm., a —Csanádi püspökség, a temesvári g.kel. püspökség, vm.-i és területi áll. int.-ek, hatóságok, a bíráskodás területi közp.-ja. Ma is a —Temesköz és a —Bánság gazdasági, kulturális és közig.-i közp.-ja. Hozzácsatolták Mehala (1910) és Szabadfalu kö.-et. - Jelentős ip. és keresk. v. Legnagyobb üzeme a dohánygyár volt. Közel 15 ezren dolgoztak a gyárvárosban: vasúti műhely, gép-, tégla-, cipő-, sör-, szeszgyár, gőzmalom, 3 nyomda. - Kereskedelem: gabonapiac, fakereskedés, állatvásár. - Pénzügyek: az Osztrák-Magyar Bankon kívül jelentősek a Temesm.-i és a v.-i takarékpénztárak, az Ip. Hitelszöv., összesen 22 pénzint.-e volt. 1918-ig 25 felekezeti, kö.-i és áll. elemi isk.-ban, r. k. leánynevelő int.-ben, v.-i fiúisk.-ban, r. k. és v.-i árvaházakban, áll. és kegyesrendi gimn.-ban, 8 iparostanonc- és 1 keresk. tanoncisk.-ban, kö.-i női felső keresk. isk.-ban, polg. isk.-ban, hadapródisk.-ban tanítottak. A r. k. papnevelő int.-et 1806-ban indították. Ev., v.-i, irgalmasrendi és katonai kórház létesült. Egyesületek: D-mo.-i természettud. és a D-mo.-i régiségtud. múzeumegyesület, magyar irodalmi kör (a csanádi papnevelő int.-ben, 1863), ~i dal és zeneegylet, Temesm.-i Gazdasági Egyesület, Délvidéki Földművelők Gazdasági Egyesülete, Temesbégavölgyi Vízszabályozó Társulat, Arany János Társaság (1903-1948), Bánsági Magyar Közműv. Egyesület (1926-1940), Ady Endre Irodalmi Kör (1951-től; 1979-től Franyó Zoltán Irodalmi Kör néven). A színházat 1875-ben nyitották, 1880-ban és 1920-ban leégett, 1923-ban építették újjá. 1953-tól magyar, n. és rom. társulata van (a Temesvári Állami Magyar Színház). - Sajtó: Temesi Lapok (1872), ~i Hírlap, Magyar Hírlap, Kaviár (1923-1936), Déli Hírlap (1925-1944), 6 Órai Újság (1931-1940), Bánáti Híradó, ~i Híradó (1934—), ~ (1937-1945), Magyar Néplap (1941-1942), Szabad Szó (1989. dec.ig), ~i Új Szó (1989-). - A Csanádi r. k. püspöki székesegyház barokk stílusban 1736-1773-ban, a temesvári g.kel. szerb székesegyház 1734-ben, a Szentháromság-szobor 1738-1739-ben, a vármegyeháza a 18. sz.-ban, a r. k. plébániatemplom 1755-1756-ban, a zsinagóga 1760-ban, a ref. templom 1902-ben, a g.kel. román metropolita temploma 1936-1949-ben épült. A r. k. püspöki palota (ma egyházi múz.) a 18. sz.-ban, a barokk stílusú régi városháza 1731-ben, Savoyai Jenő palotája a 18. sz.-ban épült. A Bánáti Múz. 1947 óta az ered. 15. sz.-i, majd többször átépített Hunyadi-várban működik (az 1849. évi magyar ostrom során szinte teljesen elpusztult, 1856-ban fegyvertárként újjáépítették, 1872-től múz.). A ~i vár a 19. sz. végéig állt, a v. terjeszkedése miatt bontották el, egy bástya és néhány falmaradvány utal az egykori várra. A Forr. Emlékmúz.-a az 1989. évi eseményeket mutatja be. - Itt született Pesty Frigyes (1823-1889) történész, Kós Károly (1883-1977) építész, író, grafikus. - A v. 1315-1323 között magyar kir. székhely, a 15. sz.-ban többször tartottak itt ogy.-t. A török uralom 1552-1716-ig tartott. Az 1848-1849. évi szabadságharc idején végig osztrák kézen maradt. Az Osztrák-Magyar Monarchiában először itt vezették be az utcai közvilágítást, 1857-ben a légszesz-, 1884-ben a villanyvilágítást. Az eredeti lámpaoszlopok a Bánáti Múz. előtt állnak. A Tőkés László ref. lelkész melletti tüntetéssel, 1989. dec. 16-án innen indult a romániai forr., amely a Ceauşescu-rendszer bukását eredményezte. Irod.: Ortvay Tivadar: Temesvármegye és Temesvár város története. 1-4. (Bp., 1896-1914); Karácsonyi forradalom. (Bp., 1990); Szekernyés János: Temesvár millenniumi templomai. (Temesvár, 2001). Temesváralja (szerb: Dupljaja): falu DK-Bánátban a Krassó-patak bal partján, Fehértemplomtól ÉK-re. 1918-ig Mo. (Temes vm.), 1918-tól a Szerb-Hor.-Szb. Királyság, ill. 1929-től Jugoszlávia, 2003-tól Szerbia része. 1941-1944 között n. katonai megszállás alatt állt. - L: 1153, ebből 30 n., 1056 szerb, 60 rom. (1900), 1027, ebből 8 magyar, 2 n., 933 szerb, 30 rom., 19 cigány (1900). Határa: 4229 kh (1900). - Nk. a Fehértemplomi járásban. Temesvári Andrea (1966. ápr. 26. Bp.): teniszező. - A Bp. Spartacus (1976-1990), a Vasas teniszezője (1991-1998). Francia nemzetk. bajnok (1986: női páros), francia nemzetk. bajnoki 3. (1985, 1989: női páros), ifj. Európa-bajnok (1982: egyes), ifj. Eb 2. (1980: női páros), ifj. Eb 3. (1981: női páros), serdülő Európa-bajnok (1980, 1981: egyes); serdülő Eb 2. (1979: egyes); m. bajnok (1981, 1984: egyes; 1986: női páros; 1993: női páros, vegyes páros); csapatbajnok (1991, 1993); a nem hiv. világranglistán a 7. (1984. febr.). M. vál. (1981-1993: megszakítással). A M. Tenisz Szövetség elnökségi tagja, a m. Federation Kupa vál. vezetője (2001-től). Temesvári Állami Magyar Színház: A v. első kőszínházaként nyílt meg 1875-ben, Ferenc József Színház néven. M. együttesek febr.-tól virágvasárnapig játszhattak benne. 1883-ban M. Színügygyámolító Egyesületet szerveztek. Az új színiker.-i rendszerben (Pozsony és Buda mellett) az lett a harmadik állomás, ahol négy hónapos éva-