Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
T - Terem - teremakusztika - Teremi (Kisteremia, román: Teremia Mică, német: Albrechtsflor) - Teremiújfalu (román: Satu Nou, német: Neudorf, szász: Naendref) - Terény - Terényi Ede, zeneszerző, zenetudós, zenetanár
Terem 826 (máj.-jún.) és őszi (szept.) vonuló, főként az alföldi halastavakon, néha a Dunántúlon is; először 1934. szept. 3-án észlelték Bicskén. A tajgazóna nedves rétjein, mocsaraiban, patakpartjain a talajon fészkel. A 2-5 (ált. 4) tojásból álló fészekaljat a két szülő közösen költi ki 20-25 nap alatt. A fiókák fészekhagyók, de egy darabig mindkét szülő kíséri őket. Költési időben vízirovarokkal és magvakkal, vonuláskor apró rákokkal, rovarokkal táplálkozik. Afrikában, Arábiában, ill. D-Ázsiától Ausztráliáig telel. Mo.-on 1954 óta védett. Terem: kö. Szabolcs-Szatmár-Bereg m.-ben, a DK-i Nyírségben, Nyírbátortól K-re. - L: 1482 (1960), 743 (1990), 702 (2001). Határa: 4951 ha, ebből 1744 ha szántó, 498 ha rét, legelő és 2350 ha erdő (1984). - Kö. a Nyírbátori járásban. 1952-ben az Aporligethez tartozó Cserepestanya és a mérkvállaji Csobaháza, Nagyfenék, Pusztaterem és Sárgaháza tanyaközp.-okból alakult. 1971-től Aporliget (1975-től Bátorliget) kö.-i közös tanács társköv-e. 1990-től önkormányzata van. Mg.-i jellegű település, jellemzően erdőgazdálkodással. A ~ Ifjúság Mgtsz-t 1974-ben az aporligeti Búzakalász Mgtsz-hez csatolták. Kereskedelem: ÁFÉSZ. - Óvoda, ált. isk. (az 1950-1960-as években 2 tanyán is), könyvtár működik. teremakusztika: a zárt termekben (hangverseny- és előadótermek, templomok, rádió-, hanglemezstúdiók stb.) lejátszódó hangjelenségekkel, ill. érzékelésükkel foglalkozó elméleti és gyakorlati ismeretek összessége; azakusztika ága. Alapja az a felismerés, hogy homogén közegben a hanghullámok felületére merőleges hangsugarak egyenes vonalban terjednek, és a falfelületeken meghatározott tv.-ek szerint elnyelődnek, megtörnek vagy visszaverődnek. Egy terem akusztikájának megtervezésekor az akusztikus szakembereknek figyelembe kell venniük az utózengési időt is, amint azt a tapasztalati tényt, hogy pl. a hangversenytermek hátsó soraiban a zene halkabban hallható, mint az első és a középső sorokban, amelynek oka a közvetlen hang arányának csökkenése a visszavert hanghoz képest. Jó kialakítású az a terem, amelyben a hangnyomás a tér minden pontján közel egyforma. A fizikailag mérhető paramétereken kívül fontos figyelembe venni a pszichoakusztikai tényezőket. A 2005-ben elkészült Nemzeti Hangversenyterem akusztikája egyesek számára azért jó, mert a zene árnyalatai, szólamai, folyamatai tisztán érzékelhetők benne, míg mások számára hiányzik a nagy hangtömbök - a játszó zenészek kisebb-nagyobb hibáit is elfedő megszólalása. Jó kialakításához megfelelő akusztikai burkolatok, hangvetők, hang- és rezgéscsillapítók, megfelelő stúdiótechnika, hangosítás stb. szükséges. Irod.: Tarnóczy Tamás: Teremakusztika. (Bp., 1986). Teremi (Kisteremia, román: Teremia Mică, német: Albrechtsflor): falu Nagyszentmiklóstól DNy-ra, a rom.-szerb határ közelében. 1919-ig Mo. (Torontál vm.), 1919-től Románia része. L: 1303, ebből 1268 n. (1900), 1239 (1941), 532, ebből 493 rom. (1992). Vallás: r. k.: 1280 (1900), g.kel.: 478 (1992). Határa: 3312 kh, nagyobbrészt szántó, jelentős szőlőterülettel: 414 kh a kö.-é, 409 kh nagybirtokosoké (1909). Nk. a Nagykikindai járásban. R. k. temploma 1856-ban épült. Teremia Mare —Máriafölde Teremia Mică —Teremi Teremiújfalu (román: Satu Nou, német: Neudorf, szász: Naendref): falu a Küküllők-mentidombságon, a Marosszéken, Marosvásárhelytől D-re. 1919-ig Mo. (Kis-Küküllő vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz (Maros-Torda vm.) tartozott. - L: 657, ebből 654 magyar (1900), 847 (1941), 721, ebből 646 magyar (1992). Vallás: ref.: 556, g. kat.: 72 (1900), ref.: 667 (1992). Határa: 1051 kh; nagyobbrészt szántó: 111 kh Kakasi Mártoné (1909). - 1919-ig kk. a Radnóti, 1940-1944 között a Marosi alsó járásban, a nagytereim körjegyzőségben. - Mg.-i jellegű település, gazdakör létesült. - Ref. temploma 16. sz.-i. Terény: kö. Nógrád m.-ben, Szécsénytől DDNy-ra. - L: 830 (1900), 959 (1949), 516 (1990), 431 (2001). Vallás: r. k.: 506, ev.: 436, izr.: 6 (1930). Külterületi lakotthelye: Pusztakiskér (200 fő, 1930). Határa: 2435 ha, ebből 861 ha szántó, 463 ha rét, legelő és 583 ha erdő (1984). - Ki. a Balassagyarmati járásban, körjegyzőségi székhely, 1948-tól a szandai körjegyzőségben. 1973-tól Szanda kö.-i közös tanács társköv-e. 1990-től önkormányzata van. - Mg.-i jellegű település. Legnagyobb földbirtokosai: gr. Pappenheim Szigfridné (1586 kh), Kö.-i Úrbéresség (347 kh), Szenye János (276 kh, 1935). Az 1960-ban alakított Aranykalász Tsz 1975-ben egyesült a szandaival. - Szeszgyár, gőzmalom működött. - Kereskedelem: Hangya Szöv. (1903-1941). - Orsósmagnó- múz. létesült (2002). -Román-gótikus eredetű r. k. templomát a 18. sz.ban barokk stílusban, majd 1910-ben ismét átépítették. Ev. temploma 1910-ben, harangtornya 1999-ben épült. Szoborparkot létesítettek, Irod.: Zólyomi József: Terény története. (Terény, 2000). Terényi Ede (1935. márc. 12. Marosvásárhely): zeneszerző, zenetudós, zenetanár. A marosvásárhelyi konzervatóriumban Tréner József növendéke (1949-től), a kolozsári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főisk.-n Jodál Gábor tanítványaként végzett (1958). A Gh. Dima Zeneművészeti Főisk.-n zeneszerzést, összhangzattant, ellenponttant, zenedramaturgiát tanít (1958-tól). Mintegy 150 zenekari, kórus- és kamaraművet, 14 concertót, egyházzenei műveket, oratóriumokat írt. Kutatóként elsősorban a modern zene harmóniaelméletével, az európai zene fejlődéstörténetével fogl. A M. Művészeti Akad. tagja (1994-től). A Rom. Zeneszerzők Egyesületének díja (1974, 1978), George Enescu-díj (1980), Bartók Béla- Pásztory Ditta-díj (1994), Erkel Ferenc-díj (2001). F. m.: zeneművei: In memóriám József Attila: Kantáta (1964); Varázsmadár. Szimfonikus variációk (1966); Madrigálok I-IV. (1970-1974); Terzine di Dante (baritonhangra, harsonára és zongorára, 1972); Zongorajáték (1973- 1975); I. vonósnégyes (1974); Bakfark-szimfónia (1978); C-dúr muzsika (vonószenekarra, 1979); dalok; népdalfeldolgozások; kórusművek; zongoraművek; kamaramű