Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

S - Szabó Zoltán, orvos, belgyógyász, egészségpolitikus - Szabó Zoltán, festőművész - Szabó Zoltán, orvos, szívsebész

Szabó 88 (1947-ig). A párizsi békekonferencia tudósítója az Új Magyarországnál. Kulturális attasé a párizsi m. követségen (1947), a M. Köztársaság UNESCO- képviselője (1948). Lemondása után, 1949. jún.-tól Londonban, 1980-tól Bretagne-ban élt. A Szabad Európa Rádió m. adásának munkatársa (1951— 1974). A M. Írók Szövetsége külföldön főtitkára; megalapította és vezette a M. Könyves Céh kiadó­­váll.-ot (1958-1960). Kapcsolatban állt az emigrá­ció szellemi mozgalmaival: a hollandiai Mikes Kelemen Kör, a londoni Szepsi Csombor Kör, az Európai M. Ev. Ifj. Konferencia, az Európai Pro­testáns M. Szabadegy. munkatársa, az Irodalmi Új­ság munkatársa rovatvezetője (1957-1941), az Új Látóhatár főmunkatársa (1958-1964).­­ A m. —népi mozgalom és a —falukutatás egyik szervezője és ve­zető egyénisége, a II. vh. idején a szellemi ellenál­lás egyik vezéralakja. Emigrációs tevékenysége során is a népi mozgalom értékvilágát képviselte.­­ Baumgarten-díj (1939), az MTA Körösy Flóra-ju­talma (1943), Bibó-díj (USA, 1980), Erdei Ferenc­­emlékdíj (1982). - A M. írószövetség Szociográfiai Szakoszt.­a 2001-ben Sz. Z.-díjat alapított. F. m. A tardi helyzet. Szociográfia, Bp., 1936); A Vaska­pun túl. Útirajz. (Bp., 1937); Cifra nyomorúság. Szocio­gráfia. (Bp., 1938); Két pogány közt. Tanulmányok. (Bp., 1939); Összeomlás. Útinapló. (Bp., 1940); Szerelmes föld­rajz. Útinapló. (Bp. 1942); Angliai vázlatkönyv. (Bp., 1946); Ősök és társak. Tanulmányok. (Bern, 1984); Nyu­gati levelek. Cikkek. (Párizs, 1987); Terepfelverés. (Bern, 1987); Küszöbről. (Párizs-New York, 1988); Szellemi honvédelem. (Washington, 1988; Bp., 1994); Hazugság nélkül. I—III. Sajtó alá rend. Kenedi János. (Bp., 1991); Diaszpóranemzet. Szerk., sajtó alá rend. András Sándor. (Bp., 1999). Irod.: Czigány Lóránt: Sz. Z. írói munkássága, 1932- 1984. (Sz. Z.: Terepfelverés, Bem, 1987); Huszár Tibor: A szociográfus Sz. Z. (Jelenkor, 1986); Görömbei András: Töredékek Sz. Z.-ról. (Alföld, 1988); Pomogáts Béla: Re­former a történelem sodrában. Sz. Z. magyarországi év­tizede. (Életünk, 1988); Hegyi Imre: Emlékezés Sz. Z.-ra. (Holnap, 1993); Szabó Zoltán (1914. febr. 17. hatalom): orvos, belgyógyász, egészségpolitikus.­­ A pécsi Erzsé­bet Tudományegyetemen ált. orvosi okt. szerzett (1939), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1943), az orvostudományok kandidátusa (1963). - A pé­csi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1943-1944), a II. vh. végén egy tábori kórházban katonai szolgálatot teljesí­tett (1944-1945), szovjet hadifogságban volt (1945. febr.-1947). A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1947-1951), egy. adjunktusa (1951-1952), a BOTE III. sz. Belgyógyászati Klinika egy. adjunk­tusa (1957-1959), a II. sz. Belgyógyászati Klinika egy. adjunktusa (1959-1963), egy. docense (1963-1964). Az Orvos-Eü.-i Dolgozók Szakszervezete elnöke (főfoglalkozásban: 1952-1957, társ. mun­kában (1957-1963,1986-1988). Az eü.-i miniszter első h.-e (1963-1964), eü.-i min. (1964-1974). A Magyarok Világszövetsége főtitkára (1974-1980). - A magasvérnyomás-betegséggel és az ún. anti­hipertensív szerek hatásával fogl. - Az MSZMP KB tagja (1962-1975). F. m.: A tüdőverőér embóliájával kapcsolatos EKG-eltéré­­sek. (Orvosi Hetilap, 1951. 6.); A szív dinamikus működé­sének változása Rauwolfia alkaloidák hatására. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1959); A hipertóniabetegség né­hány aktuális kérdése. (Orvosi Hetilap, 1960. 11.); A vese­­haemodinamika és a diuresis változása hipertóniás betege­ken reserpin hatására. (Orvosi Hetilap, 1960. 40.); Studies on the Hypoglycaemic Effect of Vincamin. (Experientia, 1961); Haemodinamikai változások vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatására. Kand. értek. (Bp., 1962); Szabó Zoltán (1929. febr. 5. Bp.): festőművész.­­ A Dési Huber István képzőművészeti kört láto­gatta (1948-1949), a M. Képzőművészeti Főisk.-n Főnyi Géza, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Gráber Margit, Rajkai György tanítványa (1951-1958), Derkovits- (1960-1963) és SZOT-ösztöndí­­jas (1978, 1983-1984).­­ Olajképeket, pasztell- és szénrajzokat készít. Emberközpontú, figuratív, konstruktív képszerkesztésű kompozíciókat al­kot. Művészetének meghatározó eleme gyermek­kori élményvilága, az angyalföldi környezet. Drá­mai mondanivalóját széles kontúrokkal, sötét tó­nusokkal hangsúlyozza. Gyakori témája a háború elleni tiltakozás, az ember testi, lelki szenvedése, anya és gyermek kapcsolata. Pályája második fe­lében tájképeket, portrékat, finom vonalú szénraj­zokat készített (Deportálás, 1960; Anyám, 1966; Golgota, 1969; Kancsós csendélet, 1976; Lovak gyárké­ménnyel, 1984). Több murális alkotást, sgraffitót, mozaikot, falikárpitot tervezett és kivitelezett. - A Kilencek Csoport tagja (1966-1973). - A Szolnoki Képzőművészeti Triennále I. díja (1981, 1984), a 40 alkotó év fődíja (Műcsarnok, Bp., 1985). - Munkácsy Mihály-díj (1969), érdemes művész (1977); Tornyai János-plakett (1996). F. m.: Zenélő lányok (sgraffito, Regöly, Műv. Ház, 1960); Sport (sgraffito, Jánoshalma, sportkombinát, 1970); Zene (mozaik, Bácsalmás, Műv. Ház, 1972); Gyümölcsszedők (gobelin, BTM, 1972); Nők gyermekkel (gobelin, MNG, 1974); Család (sgraffito, Tiszaeszlár, Műv. Ház, 1975); Szüretelő lányok (mozaik, Nagykőrösi Konzervgyár, 1978); Zenélő lányok (sgraffito, Borsodnádasd, Műv. Ház, 1984); Anyák gyerekekkel (mozaik, Baja, Pártszék­ház, 1985). Irod.: Egri Mária, Sz. Z. (Bp., 1978).­­Művészeti Lexikon: téves születésnap: febr. 29.­ Szabó Zoltán (1929. okt. 23. Lásd): orvos, szív­sebész. - A POTE-n áll. orvosi oki. szerzett (1954), sebész szakorvosi vizsgát tett (1957), az orvostu­dományok kandidátusa (1969). - A POTE II. sz. Sebészeti Klinika gyakornoka (1954-1956), a BOTE, a SOTE, ill. a Semmelweis Egyetem III. sz., ill. IV. sz. Sebészeti Klinika gyakornoka (1956-1957), egy. tanársegéde (1957-1969), egy. adjunk­tusa (1969-1975), egy. docense (1975-1978), egy. tanára (1978-1992), a klinika és az Orsz. Érsebé­szeti Int. ig.-ja (1982-1992), emeritusz professzora (1995-től), közben az Ált. Orvostud. Kar dékánja (1979-1985), majd az egyetem ált. rektorh.-e (1985-1988). A Biotronik Hungária Kft. ig.-ja (1992-2004).­­ Kardiológiával, angiológiával.

Next