Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

T - Tímár Mátyás, közgazdász - Tímár Péter, fotóművész, építészmérnök, tanár - Tímár Péter, filmrendező, operatőr - Tímár Sándor, koreográfus, táncpedagógus - Tímár Peregrin László, villamosmérnök, gazdasági mérnök

Tímár 874 idő. Reg. (Bp., 1969); Hadiérettségi. Reg. (Bp., 1970); Tal­ponálló szerelem. Elb.-ek. (Bp., 1972); Hét marék zsarát. Elb.-ek. (Bp., 1980); Az első eltávozás. Elb.-ek. (Bp., 1985); Az Isten széke alatt. Elb.-ek. (Bp., 1988); Amikor a szere­lem véget ér. Elb.-ek. (Ungvár, 1994); Napáldozatja előtt. Önéletrajzi reg. (Ungvár, 1994); ...és a Berettyó folyik to­vább. Reg. (Bp., 1995); Tímár Mátyás (1923. júl. 10. Mohács): közgaz­dász.­­ Az ELTE ÁJTK-n végzett (1949), állam- és jogtud. doktori oki. szerzett (1958), a közgazda­ság-tudományok kandidátusa (1963), doktora (1969).­­ A bajai Sziebert Bőrgyár (1941-1942), a mohácsi Ált. Bőrgyár (1942-1943), az Újpesti Bőr­művek Rt. bőrip. szakmunkása (1943-1945), a MADISZ közp. (1945-1946), az MKP ifj. titkársá­ga (1947), az MKP, ill. az MDP Gazdaságpolitikai Oszt. munkatársa (1947-1949). A Pénzügymin. munkatársa (1949-1952), a Költségvetési Főoszt. vezetője (1952-1955), pénzügyminiszter-h. (1955- 1957,1960-1962), pénzügyminiszter (1962-1967), miniszterelnök-h. (1967-1975), a Gazdasági Biz. elnöke (1967-1973). Az MNB elnöke (1975-1988). Az MSZMP KB tagja (1966-1985). Az ELTE ÁJTK-n a pénzügyi jog előadója (1950-1960), az MKKE egy. docense (1960-1963).­­ Elsősorban pénzügyi joggal, ill. a II. vh. utáni gazdaságirá­nyítási rendszer és gazdaságpolitika vizsgálatá­val fogl.­­ Lengyel Gyula-emlékérem (1983). F. m.: A költségvetés szerepe az állam gazdaságirányító te­vékenységében. Kand. értek. (Bp., 1962); Gazdasági fejlő­dés és irányítási módszerek Magyarországon. Doktori ér­tek. is. (Bp., 1968); A magyar népgazdaság struktúrája, fej­lődési irányai. (Bp., 1971); Gazdaságpolitika Magyaror­szágon. 1967-1973. (Bp., 1973); Szürke pénzügyek. (Bp., 1989); Válság­­­váltás - változások. 1979-1994. (Bp., 1998). Tímár Péter (1948. aug. 23. Ajka): fotóművész, építészmérnök, tanár.­­ A BME Építészmérnöki Karán szerzett okf. (1972).­­ A Tervezésfejlesztési és Típustervező Int. munkatársa (1972-1979), a Képző- és Iparművészeti Gimn. fotótanára, a szak vezetője (1979-től), ig.-ja (1997-től).­­ Kezdő fotós­ként az Egy. Színpad előadásait dokumentálta (1968-tól). A Fiatal Művészek Klubja fotószekció­jában tevékenykedett (1975-től). A Magyar Szemle fotósa, képszerkesztője (1986-1988). A Toldi mozi Stúdiógalériájának művészeti vezetője (1980-as évek). A Fotóművészet főszerkesztője (1990-től).­­ Kezdetben fotókollázsokat, majd szekvenciákat készített, az utólag színezett, manipulált képek foglalkoztatták (1974—1980). Később a dokumen­tatív fotográfia irányába fordult. Legjelentősebb alkotása az előbb betiltott, majd mégis bemutatott Gyász (1983) c. anyag, amely az emberi test, halál utáni árucikké, tárggyá válását tárta fel. Említésre méltó még a tetoválásokról készített sorozata és légi felvételekből összeállított anyaga. - A M. Fo­tóművészek Szövetsége főtitkára (1990-1992), a Fiatal Fotóművészek Stúdiója titkára (1979-1983). - Balogh Rudolf-díj (1996). F. m.: A semmi és a valami egy részlete (1976); Átmentem a túloldalra (1976); Valakihez közeledsz, valakitől távo­lodsz (1976); C/271/70 (1978); How to use the Photo­graph / Hogyan használjunk egy fényképet? Sorozat (1978-1979); Gyász. Sorozat (1983); Tetoválások (1987); Térkép e táj? (1990); Bp. alulról és felülről (1998). Tímár Péter (1950. dec. 19. Bp.): filmrendező, operatőr. - A Színház- és Filmművészeti Főisk. kameraman szakán szerzett okt. (1983). - A Ma­film trükkoperatőre, rendezője (1974-1990), a Ba­lázs Béla Stúdió tagja (1975-1989), vezetőségi tag­ja. A Tivoli Filmműhely munkatársa (2003-tól). Vágóként is dolgozik.­­ Balázs Béla-díj (1989). F. filmjei: Egészséges erotika (1985); Moziklip (1987); Mi­előtt befejezi röptét a denevér (1989); Csapd le csacsi (1992); Csinibaba (1997); Zimmer Feri (1998); 6 : 3, avagy játszd újra, Tutti! (1999); Vakvagányok (2001); Le a fejjel! (2005); A Herceg haladéka (2006). Tímár Sándor (1930. okt. 2. Szolnok): koreog­ráfus, táncpedagógus. - A Színház- és Filmművé­szeti Főisk. koreográfus szakán végzett (1973). - A SZOT Művészegyüttes alapító tagja, táncosa (1951-1955); az együttes feloszlatása után feladta táncos karrierjét. A Bartók Béla Táncegyüttes ala­pító vezetője (1958-1981). Az Áll. Balettint. nép­tánc tagozatának tanára (1971-től), tanszékvezető tanára (1986-1990). Az Áll. Népi Együttes művé­szeti vezetője (1981-1996). A Csillagszemű (1993) és a ~ Kamara Táncegyüttes alapítója (1996).­­ Az 1950-es évektől kiterjedt gyűjtőmunkát folytatott, gyűjtéseit felhasználta tánckompozícióiban. Az 1970-es évektől a —táncházmozgalom egyik elindí­tója. Gyermekek néptánctanításával is fogl.; a vi­lágszerte elterjedt —módszer alapja, hogy a gye­rekek egészen kicsi koruktól, anyanyelvükként sajátítják el a táncot és a játékot, s néptánc és nép­zene hagyományait nem muzeális értékként, ha­nem ma is formálódó, mindennapi életünkhöz hozzá tartozó, megélt élményként ismerik meg. Az 1970-es években számos vidéki együttes mű­sorait is betanította, s külföldön is tanított m. nép­táncot.­­ SZOT-díj (1971), Erkel Ferenc-díj (1977), Állami Díj (1985), érdemes művész (1990), M. Mű­vészetért Díj (1992), M. Örökség Díj (1998, meg­osztva), Életműdíj a M. Táncművészetért (2004). F. koreográfiái: Fehér liliomszál (1960); Meg kell a búzá­nak érni (1972); Széki táncrend (1973); Táncszék (1973); Tardonai karikázó (1975); Domaházi táncok (1977); Szat­mári táncok (1977); Nógrádi táncok (1977); Öt legény tánca (1978); Szlavóniai karikázó (1979); Méhkeréki tán­cok (1978); Kalocsai táncok (1978); Dudálás; Tardonai le­ánytánc; Lakodalmas; Táncos történelem; Fekete, piros... tánc; könyve: Néptáncnyelven. (Bp., 2000). Tímár Peregrin László (1942. márc. 20. Bp.): villamosmérnök, gazdasági mérnök.­­ A BME-n Villamosmérnöki Kar Villamos Gépek és Készülé­kek Ágazatán villamosmérnöki oki. (1965), Gé­pészmérnöki Karán gazdasági mérnöki oki. szer­zett (1974), doktorált (1976), a műsz. tudományok kandidátusa (1979), doktora (1987).­­ A BME Vil­lamosmérnöki Kar Villamosgépek Tanszék tanár­segéde (1969-1976), adjunktusa (1976-1980), do­cense (1980-1988), tanszékvezető egy. tanára (1988-1995) A Melbourne-i Egyetem tanszékve­zető professzora (1995-től).­­ Villamos gépek tér­analízisével, zaj- és rezgéscsökkentéssel, speciális méréstechnikai kutatásokkal fogl.

Next