Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

S - Szálasi-per - Szalaszend - Szalatna (szlovák: Slatina)

Szálasi-per 142­ ­yezte a deportálások újraindítását, a „totális zsidótlanítás" következtében több százezer em­ber vesztette életét. A Vörös Hadsereg elől hiv­­­ával együtt Kőszegre menekült (1944. dec.), majd elhagyta az ország területét (1945. márc. 29.). Augsburgban az amerikaiak fogságába esett (1945. máj. 5.), akik kiadták Mo.-nak (1945. okt. 3.). A Bp.-i Népbíróság háborús főbűnösként kötél ál­tali halálra ítélte (1946. márc. 1.), és kivégezték, íród.: A Szálasi-per. A vád, a vallomások, az ítélet. (Bp., 1945); Rozsnyói Ágnes: A Szálasi-puccs. (Bp., 1962); Frank László: Zöld ár. (Bp., 1975); Szálasi „naplója". A nyilasmozgalom a második világháború idején. írta és összeáll. Karsai Elek. (Bp., 1978); Zinner Tibor-Róna Pé­ter: Szálasiék bilincsben. I—II. köt. (Bp., 1986); Karsai Elek: A Szálasi-per. (Bp., 1988); Szálasi Ferenc börtönnap­lója. 1938-1940. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Csiffáry Tamás, Sipos Péter. (Bp., 1997). Szálasi-per: 1. Szálasi Ferenc és nemzetiszoc. mozgalma (Nemzeti Akarat Pártja) ellen 1937-ben indított perek. Ápr. 15-én a párt helyiségében, amint Szálasi és Held János lakásán a rendőrség röpiratokat, jegyzőkönyveket és egyéb pártirato­kat foglalt le, és Szálasit őrizetbe vette. A pártve­zetőt ápr. 23-án a Bp.-i Büntető Törvényszék az al­kotmányos rend felforgatására irányuló törekvés miatt 3 hónapi fogházra ítélte. Okt.-ben Szálasit „a társadalmi rend felforgatására irányuló vét­ség" vádjával állították bíróság elé, mad a Bp.-i Büntető Törvényszék nov. 29-én „lázadásra való szövetség" vétségében mondta ki bűnösnek, s nem jogerősen 10 hónapi fegyházra ítélték. A rendőrség 1938. febr. 21-én betiltotta a M. Nemze­ti Szoc. Pártot, viszont engedélyezte a Hungarista Mozgalom nevű új párt megalakítását, ugyanak­kor a Nemzeti Akarat Pártjának elnökét, Szálasi Ferencet rendőri felügyelet alá helyezte. 1938. júl. 6-án a kir. ítélőtábla Szálasi ítéletét­­ bűnösnek mondva ki az áll. és társ­­rend erőszakos megsem­misítésére irányuló bűntettben - 3 évi fegyházra súlyosbította, elrendelve a vádlott azonnali letar­tóztatását. A semmisségi panaszt 1938. aug. 24-én a M. kir. Kúria elutasította, s a 3 évi fegyházbün­tetést jóváhagyta. Szálasi 1940. szept.-ig a szegedi Csillag-börtönben raboskodott, kegyelemmel szabadult.­­ 2. az 1944. okt. 16-án hatalomra ke­rült nyilaskormányzat vezetői elleni népbírósági per. A Népbíróság Jankó Péter tanácsa 1946. febr. 5-én kezdte meg Szálasi Ferenc, Szőllősi Jenő, dr. Kemény Gábor, Csia Sándor, Beregffy Károly, Gera József és Vajna Gábor ügyének főtárgyalá­­sát. A vádat Frank László népügyész és Nagy Vin­ce, a M. Köztársasági Párt vezetője képviselte. A tárgyalást - a Bárdossy- és az Imrédy-perhez ha­sonlóan - a Zeneakad. nagytermében tartották meg, hatalmas rendőri készültséggel. Az 1946. márc. 1-jén kihirdetett ítéletben a Népbíróság va­lamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki háborús bűncselekményekben, s jogerősen kötél általi ha­lálra ítélte. Márc. 12-én, ill. 19-én (Szőllősi, Ke­mény, Csia) az ítéletet végrehajtották.­­ A­z anya­got az akkori koalíciós kormány megbízásából Ortutay Gyula rendezte sajtó alá. Szalaszend­ kö. Borsod-Abaúj-Zemplén m.­­ben, a Csereháton, a Bélus-patak mentén.­­ L: 910 (1941), 1140 (1990), 1090 (2001). Határa: 1822 ha (1984). Ebből 764 ha szántó, 338 ha rét, legelő, 448 ha erdő.­­ A kk. 1936-ban jött létre Alsószend, Fel­­sőszend és Szala kö.-ek egyesítéséből. 1950-től önálló tanácsú kö. az Encsi járásban. 1977-ben ~ néven és székhellyel, Fáj, Falókércs, Litka és Sze­mere kö.-gel kö.-i közös tanácsot szerveztek. 1990- től önkormányzat irányítja. - Mg.-i jellegű telepü­lés. Tsz-e növény- és almatermesztéssel és állatte­nyésztéssel fogl. - A kereskedelmet a Hangya Szöv. szervezte. - 1948-ig 2 ref. elemi isk.-ban, majd ált. isk.-ban tanítottak. - Az alsószendi ref. templom gótikus, 15. sz.-i eredetű. A 18. sz.-ban barokk stílusban átépítették. A felsőszendi ref. templom a 18. sz.-ban barokk, a szalai ref. temp­lom 1830 k. klasszicista stílusban épült. A Hőnig­­kastély késő barokk stílusban a 18. sz. végén épült. Szalatna (szlovák: Slatina): a Garam bal oldali mellékvize Szlovákia középső részén. Hossza 52 km. A Vepor hg. D-i lejtőjén ered, DNy-nak tartva érinti Herencsvölgyet, majd Kriványnál Ny­ felé folyva éri el Szalatna köv­et, ahol völgye széles la­pállyá alakul. Zólyom alatt torkollik a Garamba. Szalatnai Rezső: Ráchel Rezső (1904. okt. 23. Nagyszalatna - 1977. márc. 23. Bp.): író, iroda­lomtörténész, könyvtáros.­­ A pozsonyi Komen­­sky Egyetemen történelem-filozófia-földrajz sza­kos tanári okt. szerzett (1930), egyúttal az Orvos­tud. Karon is tanult és könyvtárosi tanf.-ot is vég­zett. Az irodalomtudományok kandidátusa (1964).­­ A pozsonyi áll. m. tanítóképző int. (1930— 1934), a pozsonyi m. gimn. r. tanára (1934— 1945), közben a szt. hatóságok bebörtönözték (1940-1941). A II. vh. után a pozsonyi Egy. Könyvtár könyvtárosa (1945-1947), osztályvezető főmun­katársa (1947-1948). Áttelepült Bp.-re (1948), a­z­­Európai Tud. Int. r. tanára (1948-1949), az ELTE Egy. Könyvtár Tud. Oszt., ill. Tájékoztatási Oszt. tud. főmunkatársa és osztályvezető-h.-e (1950— 1965).­­ A két vh. közötti csehszlovákiai magyar­ság egyik jelentős személyisége. Első írásai még középiskolásként (Végvári néven) A Mi Lapunk c. losonci újságban jelentek meg, később aktívan részt vett a Szt. György Körben és a Sarló mozgal­maiban, de ez utóbbi radikalizálódásával, ill. a kommunista párthoz történő csatlakozásával nem értett egyet. Az 1930-as évektől - többek kö­zött - A Reggel, a Magyar Újság, a Magyar Figyelő, a Magyar írás, az Új Szó, ill. a Népszava és a Korunk vezető publicistája, írásaiban kiállt a jogfosztott magyarság mellett. Baráti kapcsolatban állt Mó­ricz Zsigmonddal és József Attilával, Pozsonyban ő mutatta be a költőt, ill. előadókörutakat rende­zett felvidéki magyarlakta v.-okban. A II. vh. alatt és 1945 után is memorandumot és kiáltványt tett közzé a kisebbségi magyarság érdekében, segély­akciókat szervezett. Irodalomtörténészként első­sorban Juhász Gyula munkásságával, a m. iroda­lom felvidéki kapcsolataival fogl.; portrékat írt Győry Dezsőről, Vozári Dezsőről, Forbáth Imré­ről, megírta a cseh és a szír irodalom történetét.

Next