Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
S - Szerencsfalva (orosz: Scsaszlive, ukrán: Shchaslyve) - Szerencsi Éva, színésznő - Szerencsi Csokoládégyár - Szerencsi Cukorgyár (Szerencs) - Szerencsi-dombság
Szerencsfalva 448 F. m.: Választójog Magyarországon. 1918-1983. Egy. doktori értek. (Bp., 1988); Magyarország története a II. világháború után. (Bp., 1990; 4. kiad. 1994); A politikai fejlődés fő irányai a II. világháború után. (Bp., 1990; 4. kiad. 1992); A nemzeti demokráciáért. Sulyok Dezső. 1897- 1997. Monográfia és kand. értek. is. (Pápa, 1997); Halványkék választások. Magyarország 1947. Földesi Margittal. (Bp., 2001); „Az ítélet: Halál". Magyar miniszterelnökök a bíróság előtt. (Bp., 2002); Rákosi Mátyás a Forgács utcában. Bizarr iratok. Novellák, esszék. (Bp., 2003); Azok a kádári „szép" napok. Dokumentumok a hetvenes évek történetéből. Simon Istvánnal. (Bp., 2004). Szerencsfalva (orosz: Scsaszlive, ukrán: Shchaslyve): falu Kárpátalján, Munkácstól É-ra. 1919-ig Mo. (Bereg vm.), 1919-től Csehszlovákia, 1939-től ismét Mo., 1944-től a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L: 201, ebből 16 n., 184 rusz. (1900). Vallás: g. kat.: 184, izr.: 16 (1900). Határa: 2161 kh (1900), 3163 (1939). - Kk. a Latorcai járásban, a beregszőlősi körjegyzőségben. Lakossága földműveléssel, állattenyésztéssel és erdőgazdálkodással fogl. Az 1940-es évek elején legnagyobb birtokosa gr. Schönborn Buchheim Frigyes (2880 kh). A 20. sz. első évtizedeiben a Latorica Rt. fűrészüzeme működött. A 20. sz. első felében áll. elemi isk.-ja volt. Szerencsi Éva (1952. máj. 5. Bp. - 2004. szept. 6. Bp.): színésznő. - A Színház- és Filmművészeti Főisk.-n szerzett okt. (1974). - A bp.-i József Attila (1974-1979, 1980-1989), a Miskolci Nemzeti (1979-1980), a bp.-i Népszínház, ill. Bp.-i Kamaraszínház (1989-2001), Ruttkai Éva Színház tagja (2001-től). Emlékét őrzi a Ruttkai Éva Színház Szerencsi Éva Stúdiója (2004-től). F. sz.: Piroska (Páskándi G.: A kocsi rabjai); Mariska (Csiky G.-Fényes Sz.: Kaviár); Anna (Shakespeare: A windsori víg asszonyok); Mariane (Moliére: Tartuffe); Eliza (Shaw, G. B.: Pygmalion); Marie Caroline David (Enquist, P. O.: A tribádok éjszakája); Tóth Flóra (Bródy S.: A tanítónő); Catherine (Miller, A.: Pillantás a hídról); Lucienne (Feydeau, G.: Bolha a fülbe); Agata (Betti, U.: Bűntény a Kecskeszigeten). F. filmjei: Bob herceg (1972); Kakuk Marci (1973); A törökfejes kopja (1973). F. tv: Gilbert, W.: A mikádó. (1974); Kárpáthy Gy.: Sakk, Kempelen úr! (1976); Fényes Sz.: Sakk-matt. (1977); Szabó M.: Abigél. (sorozat, 1978). F. rádió: Vivian (Stoppard, T.: Dominic Boot összeomlása, 1976); Lívia (Jókai M.: Az élet komédiásai, 1979); Judit (Mészöly M.: Finom kis tragédia, 1989); Kati (Tar S.: Szappanevők, 1990); Katherina (Krúdy Gy.: Szepességi történet, 1994). Szerencsi Csokoládégyár: A Stühmer Frigyes Rt., a Hangya Szöv. Rt. és a M. Cukoripar Rt. 1921-ben megalapította a M. Kakaó- és Csokoládégyár Rt.-t. Először a váll debreceni gyára termelt, majd a Szerencsi Cukorgyár egyik megüresedett épületében 1923-ban megindult a táblás csokoládé (jellegzetes sárga csomagolásban) és kakaópor gyártása. Az 1920-as évek végétől, a debreceni gyár leállása után karamellacukorka (Fincsi, Csitri), amint ostya- és kekszgyártó üzem kezdte meg működését. A csokoládégyártó részlegben praliné, bonbon, macskanyelv is készült, innen került ki a Boci csokoládé, először 1927-ben. 1936-1937-ben megkezdődött a selyemcukor és más töltött, ill. töltetlen cukorkák, a II. vh. idején a szaloncukor gyártása. 1944-ben Liechti Frigyes, aki a gyár ig.-ja volt az alapítástól, megakadályozta a gépek Németo.-ba szállítását. A gyár 1948. évi államosításakor vette fel a nevet. 1962- ben gyáregységeként létrehozták a Diósgyőri Csokoládégyárat. A 1963-1981 között az Orsz. Édesip. Váll. részeként működött, 1981-től Szerencsi Édesip. Váll. néven ismét önálló lett. 1991-ben Intercsokoládé Kft. néven átalakult, és a Nestlé Hungária Kft. tulajdonába került. 2002 végén a Nestlé megszüntette a csokoládégyártást, a Szerencsi Bonbon Kft. folytatja a hagyományos csokoládék készítését. Irod.: Az 50 éves Szerencsi Csokoládégyár jubileumi emlékkönyve. 1923-1973. Szerk. Halácsi Dezső. (Szerencs, 1973). Szerencsi Cukorgyár (Szerencs): 1889-ben építette az egy évvel korábban a M. Hitelbank által alapított M. Cukoripar Rt. Az egyike volt az új cukoradótv. (1888. évi XXIII. tc.) kedvező intézkedései nyomán épülő gyáraknak. Az akkori Mo. legnagyobb cukorgyárának és finomítójának számított (Carl Steffen, a kor neves cukortechnológusa tervezte). A két vh. között a Selypi Cukorgyárral együtt a M. Cukoripar Rt. részeként működött. 1923-ban a gyár egyik megüresedett épületében kezdte meg működését aSzerencsi Csokoládégyár. 1948-ban államosították. 1964-től a többi cukorgyárral együtt az akkor létrehozott M. Cukoripar orsz. váll. részeként, 1971-től 1980-ig a Cukorip. Váll.-ok Trösztje fennhatósága alatt működött. A tröszt megszűnte után, 1981-ben létrehozták a Szerencsi Édesip. Váll.-ot, amelyhez a ~, a Szerencsi Csokoládégyár és a Diósgyőri Édesip. Gyár tartozott. 1985-ben a kivált a Szerencsi Édesip. Váll.-ból. A pivatizáció során rt.-vé alakult váll.-ban a francia Béghin Say (az Eridania Béghin Say élelmiszer-ip. csoport része) szerzett érdekeltséget (1991). 2003-ban a n. Nordzucker AG többségi tulajdonába került. 2004 nyarán a ~ és a szintén a n. céghez tartozó Szolnoki Cukorgyár beolvadt a Nordzucker AG harmadik mp.-i vállába, a Mátra Cukor Rt.-be. A cukorrépa feldolgozását a szerencsi és a szolnoki gyár végzi, a hatvani gyárban leállt a termelés, csak tárolás és csomagolás maradt a feladata. A fennállása 100. évfordulója alkalmából -Cukormúzeumot alapított. Szerencsi-dombság: a Zempléni-hg. peremtája. Területe 125 km 2. Geomorfológiailag 110-336 m magasságú hegylábfelszín. Felszínét vastag riolittufa réteg fedi. Középhőmérséklete 9,8 ° C, évi csapadékmennyisége 600 mm. Fő vízfolyása a Szerencs-patak. A táj kétharmada mg.-i terület. A természetes növényzet főleg cseres és gyertyános tölgyes. Talajai főleg barnaföldek (44%) és csernozjom barna erdőtalajok (40%). A térség helyileg védett természeti értéke a golopi kastélypark. A településhálózata négy körből áll. A 6,7 ezer fős lakónépességű (2004) terület népsűrűsége 54