Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

S - Szabó Pál, Sz., politikus - Szabó Péter, hadtörténész - Szabó Péter, gordonkaművész

81 Szabó Békalencse (1932) és Papok, vasárnapok (1933) c. re­gényeiben is a parasztság problémáit ábrázolta. Könyveinek bevételét a Független Kisgazdapárt Bihar vm.-i szervezésére fordította. Csatlakozott a népi írók mozgalmához; az általa szerkesztett Ke­let Népe és a Szabad Szó fontos szerepet töltött be a Nemzeti Parasztpárt megszervezésében is. Az életműve legkiemelkedőbb darabjaiként számon tartott trilógiája (Lakodalom, Keresztelő, Bölcső, 1941-1943) később Talpalatnyi föld címmel jelent meg, amelyből Bán Frigyes filmet rendezett (1948). Politikusi tapasztalatai elevenednek meg Politika (1943) és Tíz esztendő (1943) c. regényei­ben. Cikkeit Munkák és napok (1955) címmel gyűj­tötte egybe. H­atvanadik születésnapján kezdte el írni Nyugtalan élet c. önéletírását, amelynek négy kötete (Gyermekkor; Legények vagyunk; Nehéz idők; Az írás jegyében) 1954-1958 között, az ötödik (Minden kör bezárul) 1968-ban jelent meg.­­ Baum­­garten-díj (1949), József Attila-díj (1950), Kossuth­­díj (1951,1954). F. m.: Emberek. Reg. (Bp., 1930); Békalencse. Reg. (Bp., 1931); Papok, vasárnapok. Reg. (Bp., 1933); Anyaföld. (Bp., 1934); Csodavárás. (Bp., 1937); Szakadék. (Bp., 1939); Őszi vetés. Reg. (Bp., 1940); Lakodalom. Reg. (Bp., 1941); Keresztelő. Reg. (Bp., 1942); Bölcső. Reg. (Bp., 1943); A nagy temető. Reg. (Bp., 1945); Isten malmai. Reg. (Bp., 1948); Három hét a Szovjetunióban. Útirajz. (Bp., 1950); Új föld. Reg. (Bp., 1953); Hajdú Klári. Reg. (Bp., 1953); így egész a világ. Elb.-ek. (Bp., 1958); Kék ég alatt. Kisreg. (Bp., 1963); Ahogy lehet. Reg. (Bp., 1962); Szivár­ványerdő. Összegyűjtött elb.-ek. I—II. (Bp., 1966); Haran­goznak - Politika. Reg. (Bp., 1967); Szülőföldem, Biharország. Útirajzok. (Bp., 1968); Szépülő szegénység. Reg. (Bp., 1969); Kánikula. (Bp., 1970); Nyugtalan élet. 1-3. Önéletrajzi reg. (Bp., 1971-1973). Irod.: Móricz Zsigmond: Új nagy írót küldött a falu. (Nyugat, 1931); Czine Mihály: Sz. P. alkotásai és vallomá­sai tükrében. (Bp., 1971); Csák Gyula: Látogatóban Sz. P- nál. (Bp., 1968); Életem, emlékeim, találkozásaim. Vál. és szerk. Dorogi Zsigmond. (Bp., 1973); Emlékezés Sz. P.-ra. (Alföld, 1976.12.; Sz. P.-emlékszám); N. Pál József: Sz. P. pályaképe. 1945-1970. (Napjaink, 1986); Szabó Pál 45 le­vele Bíró Jánoshoz. Vál., sajtó alá rend., a bevezetőt és a jegyzeteket írta Beck Zoltán. (Szeghalom, 1983); Bata Im­re: Sz. P. faluképe. (Békéscsaba, 1984); M. Takács Lajos: „A sírás nélküli emberi életért". Sz. P. kisepikája. (Edelény, 1995); Végh Károly: A megtartó közösség. Sz. P. faluképe. (Bp., 1998); Szabó Pál, Sz. (1912. ápr. 21. Szigetszentmik­­lós - 1975. jan. 31. Washington): politikus.­­ Hat elemit végzett.­­ A két vh. között gazdálkodó, a Keresztyén Ifj. Egyesület és a Soli Deo Gloria Ref. Diákszövetség Kabay Márton Körének tagja. A népi írók híveként csatlakozott a Nemzeti Pa­rasztpárthoz (1939), a II. vh. alatt részt vett a M. Történelmi Emlékbiz. (1942) és a M. Front tevé­kenységében (1944).­­ A II. vh. után a Nemzeti Pa­­rasztpárt vidéki szervezője (1944-1945), a bp.-i pártközp. szervezési oszt.-ának vezetője (1945. ápr.-1946. dec.), egyúttal a párt ideiglenes intéző­­biz.-a, majd politikai biz.-a tagja (1945-1947). A Nemzeti Parasztpárt ifj. szervezete, a Népi Ifj. Szövetség elnöke (1946). A bp.-i törvényhatósági biz. (1945), a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-i törvény­­hatósági biz. (1945-1948), ill. a bp.-i és a Pest- Pilis-Solt-Kiskun vm.-i nemzeti biz. tagja (1945- 1948). Az Ideiglenes Ngy. tagja (Nagy-Bp., 1945. ápr.-nov.), ngy.-i képviselő (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog választóként 1945-1947), a Nem­zeti Parasztpárt ogy.-i csoportjának vezetője (1945. nov.-1947. febr.). A Népjóléti Min. politikai államtitkára (1946. nov.-1947. nov.). A pártból ki­lépve a Balogh István vezette Független M. De­mokrata Párthoz csatlakozott (1947. júl.), az új párt ogy.-i képviselője (Pest-Pais-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog választókén, 1947-1948), elmene­kült az országból (1948. júl.).­­ New Yorkban, ké­sőbb Washingtonban élt, kertészettel fogl. A M. Parasztszövetség Emigrációs Szervezete és a M. Nemzeti Bizottmány tagja, utóbbi tisztviselője is, majd a M. Biz. tagja (1958-tól). Szabó Péter (1959. szept. 18. Sárbogárdi­ had­történész.­­ Felesége Jobst Ágnes könyvtáros.­­ Az ELTE BTK-n történelem szakos tanári-könyv­tár szakos előadói oki. szerzett (1984), a hadtudo­mány kandidátusa (1991), az MTA doktora (2004). - A Hadtörténeti Int. tud. munkatársa (1984-1992), tud. főmunkatársa (1992-től). - A m. kin honvédség történetével, annak II. vh.-s részvéte­lével fogl. Feldolgozta a 2. hadsereg egyes csapat­testeinek történetét, Don-kanyar c. monográfiájá­ban (1994) elsők között cáfolta és korrigálta a 2. hadsereggel kapcsolatos addigi politikai jellegű értékeléseket. Több memoárt (pl.: Lajtos Árpád, Hollósy-Kuthy László stb.) rendezett sajtó alá.­­ Az év ifjú hadtörténésze (1996), Bezerédj Zoltán­­díj (2001). F. m.: A 2. magyar hadsereg III. hadtestének részvétele a keleti hadszíntér 1942/43-as hadműveleteiben. Kand. ér­tek. (Bp., 1990); Don-kanyar. A magyar királyi 2. hadse­reg története. 1942-1943. (Bp., 1994; 3., bőv. kiad., egyút­tal doktori értek.: 2001; lengyelül: 2000); Béke poraikra... I—II. A keleti hadműveletek során elesett, meghalt ma­gyar honvédekről és munkaszolgálatosokról. Dokumen­tum-emlékkötet. Szerk. Bús Jánossal. (Bp., 1999-2001); A keleti hadszíntér és Magyarország. I.1941-1943. II. 1943- 1945. Számvéber Norberttel. (Bp., 2002-2003); A magyar királyi honvéd tisztikar. 1938-1945. Bene Jánossal. (Bp., 2003); Erdély a Hadak Útján. 1940-1944. Illésfalvi Péter­rel, Számvéber Norberttel. (Bp., 2005). Szabó Péter (1963 Erdély): gordonkaművész.­­ A kolozsvári Zeneművészeti Főisk.-n (1985-ig), majd a bp.-i Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk.-n Mező László, Rados Ferenc és Kurtág György nö­vendékeként tanult.­­ A salzburgi Camerata Accademica kamarazenekar és a Bp.-i Fesztivál­­zenekar szólógordonkása, a Takács Zongorás Trió tagja (1996-tól, Takács-Nagy Gáborral, Várjon Dé­nessel), a Bp.-i Fesztiválzenekar öt csellistája által alkotott Festival Cello Ensemble alapítója és mű­vészeti vezetője (2001-től).­­ Szólistaként és ka­marazenei együttesek tagjaként Európában, az USA-ban, a Távol-K­en és D-Amerikában is kon­certezett, rangos fesztiválok (Pradesi Casals Fesz­tivál, Salzburg, Stockholm, Aldeburgh stb.) ven­

Next