Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
T - Terényi Imre; Teszár, sportvezető, sportpolitikus - Terep (román: Trip) - Tereselpatak (orosz: Taraszivka, ukrán: Tarasivka) - Tereske - Terestyénfa - Terestyénfalva (1910-ig Kristyánfalu, szlovák: Kršťanova Ves) - Teresztenye - Térey János, költő - Térey Sándor; 1911-ig Kuthy, Kuti; Térey-Kuthy, költő, író, műfordító
827 vek; írásai: Alkotók, művek, stílusok. (Zenetudományi írások. Bukarest, 1977); Zene marad-e a zene? (Bukarest, 1978); Veress Sándor alkotóperiódusai. (Veress Sándor: Tanulmányok. Bukarest, 1982); Armonia muzicii moderne, 1900-1950. (Cluj-Napoca, 1983). Terényi Imre: Teszár (1925. szept. 26. Bp. -2001. aug. 16. Bp.): sportvezető, sportpolitikus. Ezüstműves mestervizsgát tett (1943), 3 hónapos pártisk.-t (1947), majd pártfőisk.-t végzett (1959), az ELTE BTK-n doktorált (1969). A Kövesi Ezüstámgyár (1939-1944), a Nemesfémip. Szöv. segéde (1945-1946). A SZÍT Közp. sportfelelőse (1946), a KPVDSZ sporttitkára (1947), az MDP, ill. az MSZMP KB politikai munkatársa, sportreferense (1947-1962). Az OTSH elnökh.-e és a MOB tagja (1962-1967), egyúttal a MOB főtitkára (1966-1968). A TF c. egy. tanára (1980-tól). F. m.: Főpróba Tokióban. (Bp., 1964); Olimpia az aztékok földjén. (Bp., 1967); A szocialista munkáskultúra fejlődése Magyarországon. (Bp., 1971); Mit kell tudni az olimpiáról? (Bp., 1972); Új kalandozások kora. (Bp., 1986). Terep (román: Trip): falu Szatmárnémetitől KÉK-re. - 1919-ig Mo. (Szatmár vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 858, ebből 717 rom., 141 magyar (1900), 1580 (1941), 1387, ebből 1328 rom. (1992). Vallás: g. kát.: 718, izr.: 91 (1900), g.kel.: 698, g. kát.: 630 (1992). Határa: 1661 kh; a fele szántó; 302 kh Pásztory Árpádé (1909). - Kk. az Avasújvárosi járásban, a bikszádi körjegyzőségben. G. kat. temploma 1805-ben épült. Tereselpatak (orosz: Taraszivka, ukrán: Tarasivka): falu Kárpátalján, Técsőtől ÉK-re. 1919-ig Mo. (Máramaros vm.), 1919-től Csehszlovákia, 1939-től ismét Mo., 1944-től a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L. 948, ebből 14 magyar, 34 n., 900 rusz. (1900). Vallás: r. k.: 6, g. kat.: 911, izr.: 28 (1900). Határa: 13 907 kh (1900), 17031 kh (1939). - Kk. a Taracvizi járásban, a gányai körjegyzőségben. - Lakossága mg.-gal fogl. - A 20. sz. első felében áll. elemi isk. működött. Tereske: kö. Nógrád m.-ben, Rétságtól ÉK-re. - L: 994 (1900), 1114 (1949), 789 (1990), 720 (2001). Vallás: r. k.: 1035, izr.: 20 (1930). Határa: 1704 ha, ebből 1037 ha szántó és 299 ha erdő (1984). - Kk. a Nógrádi, 1950-től a Rétsági járásban, körjegyzőségi székhely. 1973-ban ~ néven és székhellyel, Szátok kö.-gel kö.-i közös tanácsot szerveztek. 1990-től önkormányzata van. Mg.-i jellegű település, jellemzően bogyósok termesztésével. Legnagyobb földbirtokosai: Huszár László (731 kh), Pápa Zsigmond (360 kh), Váci Egyházmegyei Takarékpénztár (273 kh, 1935). Az 1959-ben alakult Kossuth Tsz 1970-ben Búzakalász néven egyesült a szátoki Aranykalász Tsz-szel, majd 1972-ben csatlakozott a Rákóczi Mezeje Tsz-hez. Kereskedelem: Hangya (1903-1941) és tejszöv. - 1948 előtti egyesületei: gazdakör (1911), levente- és polg. lövészegylet. Ered. román-gótikus (13-14. sz.) r. k. templomát a 18., majd a 19. sz.-ban barokk stílusban átépítették. A barokk Frideczky(Barcza-)kúria a 18. sz.-ban, a klasszicista Huszárkastély (ma ált. isk. és óvoda) 1848-ban épült. Térey Terestyénfa, kö. Vas vm.-ben, Sárvártól É-ra. L: 377 (1900), 374 (1910). Határa: 771 kh (1900). - Kk. a Sárvári járásban, a felsőpatyi körjegyzőségben. 1914-ben egyesült Jákfával, Terestyénjákfa néven. 1923-tól nk., 1928-ban Rábakövesd kk.-gel egyesült, 1930-tól Jákfa néven. - Mg.-i jellegű település. Legnagyobb földbirtokosa: v. Simon Béla (105 kh, 1935). Terestyénfalva (1910-ig Krstyánfalu, szlovák: Krstanova Vés): falu Privigyétől Ny-ra. - 1919-ig Mo. (Nyitra vm.), 1920-1924 között Csehszlovákia része. - L. 254, ebből 231 szr., 18 n. (1900). Vallás: r. k.: 233, szr., 21 (1900). Határa: 991 kh (1900). - Kk. a Privigyei járásban, a divékrudnói körjegyzőségben. 1924-től Divékrudnó (Nitrianske Rudno) kö. része. Lakossága földműveléssel és állattenyésztéssel fogl., amint mg.-i idénymunkára járt. Teresztenye: kö. Borsod-Abaúj-Zemplén m.ben, a Putnoki-dombságon, Rudabányától É-ra. - L: 222 (1900), 379 (1949), 44 (1990), 26 (2001). Vallás: r. k.: 19, ref.: 151, izr.: 3 (1930). Határa: 869 ha, ebből 202 ha rét, legelő és 567 ha erdő (1984). - Kk. a Bódvaszilasi járásban, a szőlősardói körjegyzőségben. 1950-től Szőlősardó, 1978-tól Perkupa kö.-i közös tanács társköv-e. 1990-től önkormányzata van. - Mg.-i jellegű település, jellemzően törpe- és kisbirtokokkal, szőlőműveléssel. Vízimalom működött. - Barokk ref. temploma a 18. sz.-ban, fakazettás mennyezete 1797-ben épült. Temetőjében kopjafás síremlékek állnak. Térey János (1970. szept. 14. Debrecen): költő. A Bp.-i Tanárképző Főisk.-n mű szakos bölcsészdiplomát szerzett. Soros- (1994, 2000), Móricz Zsigmond- (1995), Petőfi Sándor- (1996), MAK- ösztöndíjas (1999). A Cosmopolitan c. folyóirat olvasószerkesztője (1997-1998). Markáns, szókimondó lírája a tárgyias költészet körébe tartozik. Írásművészetében jelentős szerep jut az intertextualitásnak, novelláinak szerkesztésmódja Kosztolányi Dezsőt, Paulus c. regénye Mészöly Miklóst idézi. Újraford. több klasszikus drámát (Calderon: Az élet álom; Lope de Vega: A kertész kutyája). Déry Tibor-díj (1995), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Füst Milán-jutalom (2002), Palladium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002); Szép Ernő-jutalom (2004). F. m.: Szétszóratás. Versek. (Bp., 1991); A természetes arrogancia. Versek. (Bp., 1993); A valóságos Varsó. Panaszkönyv. (Bp., 1995); Termann hagyományai. (Bp., 1997); Térerő. Versek. (Bp., 1998); Drezda februárban. Versek. (Bp., 2000); Paulus. Verses reg. (Bp., 2001); Platina. (Bp., 2002); Sonja útja a Saxonia mozitól a Pimai térig. Vál. versek. 1988-2001. (Bp., 2003); A Nibelung-lakópark. Fantázia Richard Wagner nyomán. (Bp., 2004); Térey Sándor, 1911-ig Kuthy, Kuti: Térey- Kuthy (1886. okt. 2. Debrecen - 1955. okt. 11. Bp.): költő, író, műfordító. - Kolozsváron és Bp.-en jogi tanulmányokat folytatott. - Bp.-en ügyvéd, Debrecenben v.-i ügyész és az Idegenforgalmi Hiv. ig.ja. A népszövetségi m. delegáció munkatársa (1928-1934). A miniszterelnökség (1945), majd az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának alkalmazottja. Számos verse jelent meg a Nyugatban,.