Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

S - Széchenyi István Egyetem (Győr), áll. felsőoktatási intézmény - Széchenyi István Emlékmúzeum (Nagycenk) szakmúz. - Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesztési Intézet (Tóthfalu) tud. műhely - Széchenyi István Tudományos Társaság (Bp.) - Széchenyi Kör (Eperjes)

241 csó Miklós) a r. tagok közül a Közgyűlés választ­ja, 3 évre. Irod.: A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia első évei. Szerk. Domokos Mátyás. (Bp., 1996). Széchenyi István Egyetem (Győr), áll. felső­­oktatási intézmény. Jogelődje, a Felsőfokú Gépip. Technikum 1962. okt. 5-én nyílt meg. Az 1012/1966. (VII. 17.) Korm. sz. határozat műsz. felsőoktatási int. szervezését rendelte el Győrben, amely 1968. jún. 4-én nyílt meg Közlekedési és Táv­közlési Műsz. Főisk. néven. Üzemmérnököket (közlekedésépítési, út-, híd-, vasútépítési és fenn­tartási szak, közlekedésgépészeti: autó-, vasútgé­pész, járműgyártó szak; közlekedési és postai üzemviteli: gépjármű-, posta-, vasútüzemi szak; távközlési: közlekedésautomatikai, vezeték nél­küli távközlési, vezetékes távközlési szak; műsz. tanárokat: üzemmérnök-, technikatanár) képzett. 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét. 1995- ben indult jogászképzése (az ELTE ÁJTK-val kö­zösen), ápolóképzése, a bp.-i Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főisk. Győri Tagozata, 1999-ben köz­gazdászképzése. 2002. jan. 1-jétől ~ (2001. évi XCI. tv.), Jog- és Gazdaságtud., vmint Műsz. Tud. Karral, Eü.-i és Szociális Int.-tel, Zeneművészeti Int.-tel, Testnevelési és Sportközp.-tal, Felnőtt­­képzési Közp.-tal, ill. építőmester szakirányú to­vábbképzési szakkal. F. művészcsoportjai: Győri Egyetemi Zenekar, Győri Symphonic Band, Győ­ri Leánykar. Rektorok: Czinege Imre (2002-2005), Szekeres Tamás (2005-). Széchenyi István Emlékmúzeum (Nagy­cenki: szakma). A barokk épületegyüttes építését gr. Széchényi Antal kezdte meg 1750 k. Gr. Szé­chényi Ferenc 1783-ban költözött ide, s itt őrizte gyűjteményét, amelyet 1802-ben felajánlott a nemzetnek. A kastélyt 1799-ben bővítették (terve­ző: Ringer József), majd 1834-1840 között ismét (tervező: Hild Ferdinánd). Dísztermében fa dom­borművek láthatók. A franciakertet angolparkká alakították át (ma orsz. jelentőségű védett terü­let). Virágháza is volt. A kastélyt 1945-ben súlyos károk érték, berendezésének nagy része elpusz­tult. A fennmaradását biztosító szerkezeti munká­kat 1960-ban, végleges helyreállítását 1969-ben végezték. A ~ a kastély főépületében nyílt meg 1973-ban. Gr. Széchenyi István falifülkében álló mellszobra Borsos Miklós alkotása. A templom melletti temető Széchenyi-mauzóleuma nemzeti zarándokhely. A ~ állandó kiállításai (2006): Gr. Széchenyi István élete és munkássága; A magyar ipar Széchenyitől a XX. századig; A magyar pénzverés tör­ténete. A győri -­Xántus János Múzeum filiája. Irod.: Gerőné Krémer Márta: Adatok a nagycenki volt Széchenyi kastély építéstörténetéhez. (Építés-Építéstu­domány, 1974); Kriszt György: Nagycenk. Széchenyi­­kastély. (Bp., 1980; 7. kiad. Bp., 2002); Gajdos Gusztáv- Gedai István-Környei Attila: Széchenyi István Emlék­múzeum. (H. n., 1988). Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesz­tési Intézet (Tóthfalu), tud. műhely. 2001-ben jött létre Utasi Jenő és Hódi Sándor kezdeményezésé­re. Célja a vajdasági magyarság szellemi és gaz­ Széchenyi gaz­ dasági életének erősítése. A ~ tud. kutatásokat vé­gez, projektumokat dolgoz ki, tanácskozásokat, szemináriumokat, továbbképzési programokat szervez, kiadványokat jelentet meg. Ig.: Hódi Sándor. F. sorozata: Stratégiai Füzetek; f. kiadvá­nyai: A magyarság helyzete a XXI. században (2002), A Magyar Nemzeti Tanács. Vélemények, elvárások, jogszabályok (2002), Trianon a magyarság tudatvilá­gában (2003), Volt egyszer egy ország. Jugoszlávia lét­rehozása és széthullása (2003), Ki kicsoda 2004. Vajda­sági magyar közéleti lexikon (2004). Széchenyi István Tudományos Társaság (Bp.): a tud. és műsz. alapkutatásokat, int.-ek, laborató­riumok fejlesztését anyagilag támogató, alapít­vány jellegű egykori társ­­szervezet. Klebelsberg Kunó kezdeményezésére jött létre. Első közgyű­lését 1929. jún. 15-én tartotta. Első vezetője Popovics Sándor (az MNB elnöke), társelnöke Ilosvay Lajos (műegy. tanár), főtitkára Schimanek Emil lett. Elnökségét a 70 tagú szenátus (iparmág­nások, pl. Fenyő Miksa, Goldberger Leó, Herzog Mór, Weiss Jenő és Fülöp) titkos szavazással vá­lasztotta. A tagok mellett 10 meghívott és 7 hiv. képviselője is volt. A gazdasági világválság idején rámutattak arra, hogy a tud. kutatómunka annál intenzívebb támogatására van szükség, minél rosz­­szabb a gazdasági helyzet­ 1945-ben megszűnt.­­ A kutatások támogatását az e célra befolyt adomá­nyokból, tagdíjakból fedezték. A­z alapszabálya értelmében a jogi személyek (gyárak, bankok, váll.-ok stb.) évente min. 600, a magánszemélyek 20-100 pengőt fizettek. A ~ fennállása alatt össz. 733 320 pengővel támogatta a tud. kutatást (ebből a technikai, fizikai, matematikai kutatások aránya: 56,7%, az orvosi kutatásoké: 22,8%, a mg.-iaké: 20,5%). Össz. 400 kutatót segített, írod.: Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság működése. 1927-1944. (Magyar Tudomány, 1998). Széchényi Könyvtár — Országos Széchényi Könyvtár Széchenyi Kör 1., (Eperjes), 1878-ban alapított társ. egyesület. Célja a m. irodalom és művészet pártolása, ismertetése. Jelentős szerepet játszott a m. nyelvű oktatás és kultúra terjesztésében, első­sorban Sáros vm.-ben. Gyermekmenedékházakat, kisdedóvókat, ill. népkönyvtárakat alapított és tartott fenn. Képzőművészeti kiállításokat, hang­versenyeket, színházi előadásokat rendezett. Ze­neestélyén lépett először nyilvánosság elé a 14 éves Zathureczky Ede (1917, Vigadó). Első elnöke Szinyei Merse István. F. kiadványa: Évkönyv. A két vh. között megszűnt.­­ 2. (Mosonmagyaróvár): társ. és szépirodalmi egyesület. Alakuló ülését 1880. okt. 31-én tartotta, alapszabályát a Bel­­ügymin. 1881. márc. 26-án hagyta jóvá Magyaró­vári ~ néven. Célja Széchenyi István munkásságá­nak megismertetése, szellemiségének ápolása, a m. kultúra terjesztése. N. ajkúaknak m. tanf.-ot szervezett. 1881-től színművészeti és dalos este­ket rendezett. 1880-ban n. és m. nyelvű lapot indí­tott. Utódja ma is fennáll. 2005-ben Széchenyi­­emlékérmet alapított.­­ 3. Országos ~ (Nagy­cenk): társ. egyesület. A h. Széchenyi István

Next