Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

S - Szalay Gyöngyi, párbajtőrvívó - Szalay Gyula, jogász - Szalay István, matematikus, politikus - Szalay József, rendőrtiszt, író, könyvgyűjtő - Szalay József, gépészmérnök

145 Nagykun-Szolnok M.-i Területfejlesztési Tanács alelnöke, és a Jász-Nagykun-Szolnok M.-i Vízgaz­dálkodási Társulás elnöke (1998-2002). A M. Olimpiai Biz. (MOB) tagja (1999-től).­­ Toldi Mik­­lós-díj (1999), Magyarok Európáért Díj (2001). Szalay Gábor -~Szalay-Berzeviczy Gábor Szalay Gyöngyi (1968. márc. 24. Tapolca): pár­bajtőrvívó. - A Tapolcai Bauxitbányász vívója, tőr- és párbajtőrvívó (1978-2000). - A TFTI-n vívó edzői oki. (1990), a TF-en sportmenedzseri oki. (1995), a TF-en vívó szakedzői oki. szerzett (2004). A Tapolcai Polgármesteri Hiv. sportszervezője (2000-től).­­ Párbajtőrvívásban olimpiai 3. (1996: egyéni), olimpiai 4. (1996, 2000: csapat); 7-szeres világbajnok (1989, 1991-1993, 1995, 1997, 1999: csapat), vb 2. (1990,1994: csapat; 1995: egyéni), vb 3. (1997, 1998: egyéni); Európa-bajnok (1991: csa­pat), Eb 3. (1991: egyéni), Eb 5. (1994: egyéni; 1998: csapat); össz. Világ Kupa 2. (1999: egyéni; 2000: csapat); Universiade-győztes (1991, 1993: csapat); m. bajnok (1990, 1991, 1997: egyéni). M. vál. (1989-2000). Szalay Gyula (1945. ápr. 3. Balatonfüred): jo­gász.­­ Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtud. doktori okt. szerzett (1968), ügyvédi-jogtanácsosi szak­vizsgát tett (1972), az állam- és jogtudomány kan­didátusa (1996). - A Ny-mp.-i Vendéglátóip. Váll. gyakornoka, jogügyi előadója (1967-1969), a Győr-Sopron M.-i All. Építőip. Váll. jogügyi elő­adója, jogtanácsosa (1969-1972), a Győr-Sopron M.-i Gazdasági Döntőbiz. döntőbírója és a Győr- Sopron M.-i Bíróság bírója (1972-1978). A győri Széchenyi István Főisk., ill. Egyetem Jog- és Gaz­daságtud. Kar, ill. 2006-tól Deák Ferenc Állam- és Jogtud. Int. főisk. docense (1978-1996), főisk. ta­nára (1996-2003), intézetig. egy. docense (2003- tól).­­ Gazdasági és pénzügyi joggal, fuvar- és szállítmányozási joggal fogl. F. m.: Tengeri fuvarjog. Egy. jegyz. Kovács Miklóssal, Majthényi Lászlóval. (Győr, 1991); A fuvarjog fejlődésé­nek csomópontjai és fő irányai. (Közlekedési Közlöny, 1991); A fizikai elosztás joga rendszerbe foglalásának le­hetőségei és korlátai. Kand. értek. (Győr, 1995); Szalay István (1944. márc. 22. Hegykő): mate­matikus, politikus.­­ A JATE TTK-n matemati­ka-fizika szakos tanári oki. szerzett (1967), dokto­rált (1971), a matematikai tudományok kandidá­tusa (1977).­­ A JATE TTK, ill. a Szegedi Tudo­mányegyetem Bolyai Int. Analízis Tanszék gya­kornoka (1967-1968), tanársegéde (1968-1973), egy. adjunktusa (1973-1978), docense (1978- 1990) és a TTK dékánh.-e (1981-1986). A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főisk., ill. a Szegedi Tu­dományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főisk. Kar Matematika Tanszék főisk. tanára (1991-től) és tanszékvezetője (1992-1995), egyúttal a főisk. főig.-ja (1991-1994), ill. a Szegedi Universitas igazgatótanácsának elnöke (1993-1994). A szom­bathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főisk. Ma­tematika Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1991-1992).­­ Az MSZMP alapszervezeti titkára (1977-1980). Az MSZP tagja (1989-től), ogy.-i kép­viselője (orsz. lista, 1998-2002). Szeged polgár­ Szalay mestere (MSZP-SZDSZ, 1994-1998). A Miniszter­­elnöki Hiv. egyházügyi c. államtitkára (2002- 2003). - Ortogonális és Fourier-sorok vizsgálatá­val, összegzési eljárásokkal, ún. robbantott és zsugorított számok elméletével fogl. - Az Analysis Mathematica technikai szerkesztője (1988-1990). F. m.: Fourier-sorok általánosított Cesaro-szummál­­hatóságának vizsgálata. Kand. értek. (Szeged, 1976); Folytonosság, határérték, differenciálhatóság. (Szeged, 1979); On Banach Spaces of Absolutely and Strongly Convergent Fourier Series. I—II. Tanovic-Miller, N.-nel. (Acta Mathematica, 1990-1991); Exploded and Com­pressed Numbers. (Nyíregyháza, 2002); Gazdasági mate­matika. (Szeged, 2004). Szalay József (1870. febr. 17. Békéscsaba - 1937. ápr. 25. Szeged): rendőrtiszt, író, könyv­gyűjtő. - Bp.-en, majd Bécsben tanult, jogot vég­zett (1893). - Hódmezővásárhelyi (1902-től), sze­gedi v.-i (1902-től), majd szegedi ker.-i rendőrfő­kapitány (1919). E tisztében jelentős segítséget nyújtott a Tanácsköztársaság bukása után sokat támadott Juhász Gyulának és Móra Ferencnek. Irodalmi és újságírói munkássága sokszínű. Érté­kes, mintegy tízezer kötetes könyvtára és kézirat­gyűjteménye mára szétszóródott. Ugarimádás c., Cserzy Mihállyal közösen írt népszínművét Sze­geden mutatták be (1921). A Dugonics Társaság elnöke (1917-től). F. m.: A műgyűjtésről. (Szeged, 1911); A város. (Szeged, 1933); Móra Ferenc lelki arcképe. (Szeged, 1937); Dugo­nics Andrástól Móra Ferencig. (Szeged, 1937). Szalay József (1898. dec. 19. Orosháza - 1988. ápr. 4. Bp.): gépészmérnök.­­ A József Műegyete­men gépészmérnöki oki. szerzett (1922), majd a karlsruhei műegyetemen tanult (1922-1923), a BME-n doktorált (1964); a műsz. tudományok kandidátusa (1963).­­ A. Ludin professzor karls­ruhei és badeni mérnöki irodájának munkatársa (1923-1926), az ausztriai Riemenfabrik Prinzens­dorf üzemvezetője (1926-1929), a bp.-i Ganz és Társa Vagongyár szerkesztőmérnöke (1929-1933), a bp.-i Közp. Gáz és Villamossági Rt. üzem­mérnöke, majd az rt. szegedi villamosművének és gázgyárának üzemig.-ja (1933-1948). Az Áll. Vil­lamossági Rt. tervezőmérnöke (1948-1950), az Erőmű Tervező Iroda főosztályvezetője (1950- 1954), az Erőmű Tröszt főenergetikusa (1954— 1960), a Műszerip. Kft. Int. tud. főmunkatársa (1960-1964), egyúttal az Erőmű Beruházási Váll. szakértője (1960-1964). A BME Gépészmérnöki Kar előadója (1949-1960).­­ Erőművek, hőerőmű­vek és szivattyús tározóművek automatizálásá­nak nemzetközileg is jelentős eredményeket elért kutatója. A mérés- és irányítástechnikai, ill. auto­matizálási szabványozási munkálatok vezetője. F. m.: Erőművek segédberendezéseinek méretezése és el­rendezése. (Bp., 1951; 2. kiad. 1953); Hőerőművek szabá­lyozása. (Bp., 1952); A szabályozás szerkezeti elemei és alkalmazása. (Bp., 1953); Bevezetés a szabályozás elméle­tébe. (Bp., 1954); Vízerőművek üzemvitele. (Bp., 1954); Az irányítástechnika működési vázlata. (Mérés és Auto­matika, 1956); Erőművek hőtechnikai szabályozói. (Ener­gia és Atomtechnika, 1959); A gőzhőmérséklet eljárásai­

Next