Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
S - Szalay Gyöngyi, párbajtőrvívó - Szalay Gyula, jogász - Szalay István, matematikus, politikus - Szalay József, rendőrtiszt, író, könyvgyűjtő - Szalay József, gépészmérnök
145 Nagykun-Szolnok M.-i Területfejlesztési Tanács alelnöke, és a Jász-Nagykun-Szolnok M.-i Vízgazdálkodási Társulás elnöke (1998-2002). A M. Olimpiai Biz. (MOB) tagja (1999-től). Toldi Miklós-díj (1999), Magyarok Európáért Díj (2001). Szalay Gábor -~Szalay-Berzeviczy Gábor Szalay Gyöngyi (1968. márc. 24. Tapolca): párbajtőrvívó. - A Tapolcai Bauxitbányász vívója, tőr- és párbajtőrvívó (1978-2000). - A TFTI-n vívó edzői oki. (1990), a TF-en sportmenedzseri oki. (1995), a TF-en vívó szakedzői oki. szerzett (2004). A Tapolcai Polgármesteri Hiv. sportszervezője (2000-től). Párbajtőrvívásban olimpiai 3. (1996: egyéni), olimpiai 4. (1996, 2000: csapat); 7-szeres világbajnok (1989, 1991-1993, 1995, 1997, 1999: csapat), vb 2. (1990,1994: csapat; 1995: egyéni), vb 3. (1997, 1998: egyéni); Európa-bajnok (1991: csapat), Eb 3. (1991: egyéni), Eb 5. (1994: egyéni; 1998: csapat); össz. Világ Kupa 2. (1999: egyéni; 2000: csapat); Universiade-győztes (1991, 1993: csapat); m. bajnok (1990, 1991, 1997: egyéni). M. vál. (1989-2000). Szalay Gyula (1945. ápr. 3. Balatonfüred): jogász. Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtud. doktori okt. szerzett (1968), ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát tett (1972), az állam- és jogtudomány kandidátusa (1996). - A Ny-mp.-i Vendéglátóip. Váll. gyakornoka, jogügyi előadója (1967-1969), a Győr-Sopron M.-i All. Építőip. Váll. jogügyi előadója, jogtanácsosa (1969-1972), a Győr-Sopron M.-i Gazdasági Döntőbiz. döntőbírója és a Győr- Sopron M.-i Bíróság bírója (1972-1978). A győri Széchenyi István Főisk., ill. Egyetem Jog- és Gazdaságtud. Kar, ill. 2006-tól Deák Ferenc Állam- és Jogtud. Int. főisk. docense (1978-1996), főisk. tanára (1996-2003), intézetig. egy. docense (2003- tól). Gazdasági és pénzügyi joggal, fuvar- és szállítmányozási joggal fogl. F. m.: Tengeri fuvarjog. Egy. jegyz. Kovács Miklóssal, Majthényi Lászlóval. (Győr, 1991); A fuvarjog fejlődésének csomópontjai és fő irányai. (Közlekedési Közlöny, 1991); A fizikai elosztás joga rendszerbe foglalásának lehetőségei és korlátai. Kand. értek. (Győr, 1995); Szalay István (1944. márc. 22. Hegykő): matematikus, politikus. A JATE TTK-n matematika-fizika szakos tanári oki. szerzett (1967), doktorált (1971), a matematikai tudományok kandidátusa (1977). A JATE TTK, ill. a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Int. Analízis Tanszék gyakornoka (1967-1968), tanársegéde (1968-1973), egy. adjunktusa (1973-1978), docense (1978- 1990) és a TTK dékánh.-e (1981-1986). A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főisk., ill. a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főisk. Kar Matematika Tanszék főisk. tanára (1991-től) és tanszékvezetője (1992-1995), egyúttal a főisk. főig.-ja (1991-1994), ill. a Szegedi Universitas igazgatótanácsának elnöke (1993-1994). A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főisk. Matematika Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1991-1992). Az MSZMP alapszervezeti titkára (1977-1980). Az MSZP tagja (1989-től), ogy.-i képviselője (orsz. lista, 1998-2002). Szeged polgár Szalay mestere (MSZP-SZDSZ, 1994-1998). A Miniszterelnöki Hiv. egyházügyi c. államtitkára (2002- 2003). - Ortogonális és Fourier-sorok vizsgálatával, összegzési eljárásokkal, ún. robbantott és zsugorított számok elméletével fogl. - Az Analysis Mathematica technikai szerkesztője (1988-1990). F. m.: Fourier-sorok általánosított Cesaro-szummálhatóságának vizsgálata. Kand. értek. (Szeged, 1976); Folytonosság, határérték, differenciálhatóság. (Szeged, 1979); On Banach Spaces of Absolutely and Strongly Convergent Fourier Series. I—II. Tanovic-Miller, N.-nel. (Acta Mathematica, 1990-1991); Exploded and Compressed Numbers. (Nyíregyháza, 2002); Gazdasági matematika. (Szeged, 2004). Szalay József (1870. febr. 17. Békéscsaba - 1937. ápr. 25. Szeged): rendőrtiszt, író, könyvgyűjtő. - Bp.-en, majd Bécsben tanult, jogot végzett (1893). - Hódmezővásárhelyi (1902-től), szegedi v.-i (1902-től), majd szegedi ker.-i rendőrfőkapitány (1919). E tisztében jelentős segítséget nyújtott a Tanácsköztársaság bukása után sokat támadott Juhász Gyulának és Móra Ferencnek. Irodalmi és újságírói munkássága sokszínű. Értékes, mintegy tízezer kötetes könyvtára és kéziratgyűjteménye mára szétszóródott. Ugarimádás c., Cserzy Mihállyal közösen írt népszínművét Szegeden mutatták be (1921). A Dugonics Társaság elnöke (1917-től). F. m.: A műgyűjtésről. (Szeged, 1911); A város. (Szeged, 1933); Móra Ferenc lelki arcképe. (Szeged, 1937); Dugonics Andrástól Móra Ferencig. (Szeged, 1937). Szalay József (1898. dec. 19. Orosháza - 1988. ápr. 4. Bp.): gépészmérnök. A József Műegyetemen gépészmérnöki oki. szerzett (1922), majd a karlsruhei műegyetemen tanult (1922-1923), a BME-n doktorált (1964); a műsz. tudományok kandidátusa (1963). A. Ludin professzor karlsruhei és badeni mérnöki irodájának munkatársa (1923-1926), az ausztriai Riemenfabrik Prinzensdorf üzemvezetője (1926-1929), a bp.-i Ganz és Társa Vagongyár szerkesztőmérnöke (1929-1933), a bp.-i Közp. Gáz és Villamossági Rt. üzemmérnöke, majd az rt. szegedi villamosművének és gázgyárának üzemig.-ja (1933-1948). Az Áll. Villamossági Rt. tervezőmérnöke (1948-1950), az Erőmű Tervező Iroda főosztályvezetője (1950- 1954), az Erőmű Tröszt főenergetikusa (1954— 1960), a Műszerip. Kft. Int. tud. főmunkatársa (1960-1964), egyúttal az Erőmű Beruházási Váll. szakértője (1960-1964). A BME Gépészmérnöki Kar előadója (1949-1960). Erőművek, hőerőművek és szivattyús tározóművek automatizálásának nemzetközileg is jelentős eredményeket elért kutatója. A mérés- és irányítástechnikai, ill. automatizálási szabványozási munkálatok vezetője. F. m.: Erőművek segédberendezéseinek méretezése és elrendezése. (Bp., 1951; 2. kiad. 1953); Hőerőművek szabályozása. (Bp., 1952); A szabályozás szerkezeti elemei és alkalmazása. (Bp., 1953); Bevezetés a szabályozás elméletébe. (Bp., 1954); Vízerőművek üzemvitele. (Bp., 1954); Az irányítástechnika működési vázlata. (Mérés és Automatika, 1956); Erőművek hőtechnikai szabályozói. (Energia és Atomtechnika, 1959); A gőzhőmérséklet eljárásai