Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

T - Tardy János, geográfus, térképész - Tardy Lajos; Kallós, művelődéstörténész, író, műfordító - Tardy László, karnagy, kántor, zenetanár - Tardy Pál, kohómérnök - Tarfalu (orosz: Goljatyin, ukrán: Holjatin)

Tardy 744 Tardy János (1948. okt. 19. Bp.): geográfus, térképész. - Az ELTE TTK-n geográfus és térképész okt. szerzett (1974), a BTK-n is végzett (1975). - Az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1974-1978), az Orsz. Környezet- és Természetvédelmi Hiv., ill.a Környezet- és Vízgazdálkodási Min. munkatársa, a Barlangtani Int. vezetője (1978-1990). Az Orsz. Természetvédelmi Hiv. elnöke és a Környezetvédelmi, ill. a Környezetvédelmi és Vízügyi Min. h. államtitkára (1990-2002), miniszteri biztos (2002- től). Természetvédelmi politikával, földtani természetvédelemmel fogl. Az MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Biz. társelnöke. Az UNESCO Világörökség m. nemzeti biz. természeti albiz.-ának elnöke. Az Európai Természetvédelmi Közp. alelnöke. - M. Örökség-díj (2005). A m.: Történeti természettudományok és térképi források. (Bp., 1982); Földtani természetvédelem - barlangvédelem. (Bp., 1989); Barlangklíma - barlanggyógyászat. (Bp., 1989); Magyarországi települések védett természeti értékei. Szerk. (Bp., 1996); Értékőrző Magyarország - nemzeti parkok és világörökség. Főszerk. CD-ROM is. (Bp., 2000; 2. bőv. kiad. 2002). Tardy Lajos: Kallós (1904. júl. 28. Bp. - 1990. jan. 10. Bp.): művelődéstörténész, író, műfordító. A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtud. doktori okt. szerzett (1937), egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1942), a jogi tudományok kandidátusa (1954), a történelemtudományok doktora (Grúz SZSZK Tud. Akad., 1973; honosítva: Bp., 1973). Bp.-en, Steiner Miklós ügyvédi irodájának ügyvédjelöltje (1935-1938), az Erdő és Faértékesítő Rt. gyakornoka (1938-1940), Dósa Ottó ügyvédi irodájának ügyvédjelöltje (1940-1942), Pestújhelyen ügyvédi irodát nyitott (1942), a II. vh.-ban szovjet hadifogságban volt (1942-1947). Hazatérése után a Földművelésügyi Min. (1947-1948), az Igazságügyi Min. jogásza (1948), az Orsz. Fordító és Fordításhitelesítő Iroda vezetője (1948-1955), koholt vádak alapján letartóztatták, több évi börtönre ítélték (1955, törvényességi óvás alapján rehabilitálták: 1956). Az Európa Könyvkiadó lektora (1956), Bp.-en ügyvéd (1956-1957), az Áll. Könyvterjesztő Váll. eladója (1957-1959), az OSZK tud. főmunkatársa (1960-1969), az MNM Régészeti Könyvtárnak vezetője (1969-1975). Jogtörténettel, m. művelődéstörténettel, kartvelológiával, a m.-orosz és a m.-grúz kulturális, irodalmi, történeti és orvostörténeti kapcsolatokkal fogl. F. m.: Balugyánszky Mihály. Kand. értek. is. (Bp., 1954); A tokaji Orosz Borvásárló Bizottság története. Fejezetek az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok köréből. (Sárospatak, 1963); Jakub bej. Reg. (Bp., 1963); Ungret-szakartvelosz isztoriiban. (Tbiliszi, 1968); Régi magyar követjárások Keleten. (Bp., 1971; 2. kiad. 1983); Grúzia XV-XVI. századi története a közép-európai források tükrében, különös tekintettel a kor magyar-grúz kapcsolataira. Doktori értek. Orosz nyelven. (Tbiliszi, 1973); Rabok, követek, kalmárok az Oszmán Birodalomról. Antológia. Vál., bev. (Bp., 1977); Régi hírünk a világban. (Bp., 1979); A tatárországi rabszolga-kereskedelem és a magyarok a XIII-XV. században. (Bp., 1980); Régi feljegyzések Magyarországról. (Bp., 1982); Szaggatott krónika. Visszaemlékezések. (Bp., 1986); Kis magyar történetek. (Bp., 1986); Kaukázusi magyar tükör. (Bp., 1988). Tardy László (1941. júl. 22. Bp.): karnagy, kántor, zenetanár. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk. énektanárképző és karvezetés szakán Vásárhelyi Zoltán és Párkai István növendéke (1961-1965). A Hittud. Akad.-n liturgikát és teológiát tanult (1967-1973). A budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom karnagy-kántora (1966-tól). A templom Ének- és Zenekarával a klasszikus és a modern egyházzene alkotásait (Mozart, J. Haydn, Beethoven, Schubert, Liszt, Kodály, Dohnányi, Bárdos, Harmat Artur, Farkas Ferenc és mások műveit) adja elő. A SOTE Kamarazenekarának vezetője (1968-tól), a Gesualdo énekegyüttes művészeti vezetője (1964-1978). 1968-tól rész vesz a mo.-i kántorképzésben. Kántortovábbképzőt szervezett (1972; karnagyképzővel bővült, 1984). A Közp. Papnevelő Int.-ben éneket és egyházzenét tanít (1991-től). A M. Liturgikus és Egyházzenei Int. Orsz. Karnagyképző Tartf.ának ig.-ja. Egyházzenei tárgyú írásai is megjelennek. Az Orsz. M. Cecília Egyesület társelnöke (1986-tól). A Bárdos Lajos Társaság elnökségi tagja. Liszt-emlékplakett (1988); Liszt Ferenc-díj (1994); Szt. Adalbert kitüntetés nagyérme (2003). F. lemezei: Vincze Ottó: Magyar mise - Vavrinecz Mór: Te Deum, Requiem (2001); Liszt Ferenc: Koronázási mise (2002); Terra tremuit: Farkas Ferenc, Maros Rudolf, Büky Géza, Dobos Kálmán egyházzenei művei (2004). Dohnányi Ernő: Templomszentelési mise (2005). Tardy Pál (1940. jan. 23. Bp.): kohómérnök. A miskolci NME-n kohómérnöki oki. szerzett (1964), doktorált (1968), a műsz. tudományok kandidátusa (1975), doktora (1990), habilitált (1998), magántanári kinevezést nyert (2000). - A Vasip. Kutatóint., ill. a Vasip. Kutató és Fejlesztő Váll. tud. munkatársa (1964-1983), a Fémtani Oszt. vezetője és a váll. tud. igh.-e (1983-1994), a M. Vas- és Acélip. Egyesülés műsz. igh.-e (1994-től). Acélok gyártási és feldolgozási technológiájával fogl. Az OMBKE főtitkára (1990-1997), elnöke (1997-2000). Az ENSZ EGB Acélip. Biz. elnöke (1998-2000). F. m.: A zárványok keletkezése és hatásuk a csapágyacél minőségére. Doktori értek. (Bp., 1989); A hazai acélipar stratégiai koncepciója. (Bp., 2002): Tarfalu (orosz: Goljatyin, ukrán: Holjatin): falu Kárpátalján, Ökörmezőtől É-ÉNy-ra. 1919-ig Mo. (Máramaros vm.), 1919-től Csehszlovákia, 1939-től ismét Mo., 1944-től a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L: 731, ebből 6 magyar, 119 n., 604 rusz. (1900). Vallás: g. kat.: 608, izr.: 120 (1900). Határa: 4809 kh (1900). - Kkr. az Ökörmezői járásban, a tarújfalvi körjegyzőségben. Lakossága áng.-gal és erdőgazdálkodással fogl. A 20. sz. első felében áll. elemi isk. működött. Târgovişte —Târgovistye, —•Vásáros Târgu Frumos -—Szépváros Târgu Jiu —Zsilvásárhely Târgu Lăpuş —Magyarlápos Târgu Mureş —Marosvásárhely Târgu Neamţ —Németváros