Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)
T - Toller László, politikus - Tolmács - Tolna
Toller 20 febb mp.-i versenysorozat a kétévente lebonyolításra kerülő m. nemzetk. bajnokság. Toller László (1950. okt. 21. Bp.): politikus. - A Pécsi Tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okt. szerzett (1975). - A Baranyai M.-i Tanács előadója (1974-1975), a Beremendi Nagykö.-i Közös Tanács VB-titkára (1975-1978), a Baranya M.-i Tanács csoportvezetője, az Igazgatási Oszt. h. vezetője (1978-1990), a Baranya M.-i Önkormányzat irodavezetője (1990-1991), a Baranya M.-i Sportigazg. igh.-e (1992-1994). Az MSZMP (1972- 1989), ill. az MSZP tagja (1989. okt.-től), az MSZP orsz. választmányának alelnöke (1999-2000), az orsz. elnökség tagja és a m.-i területi szövetség elnöke (2003-tól), a miniszterelnök önkormányzati tanácsadó testületének elnöke (2004-től), egyúttal a miniszterelnök és a m. t. v.-ok közötti kapcsolatok megbízottja (2005-től). Pécs Önkormányzata Közgyűlésének tagja (1990-től), az MSZP ogy.-i képviselője (Pécs, 1994-től), az MSZP frakcióvezető-h.-e (1995. márc-2000. dec.). Pécs polgármestere (1998-2006). 2006. jún.-ban súlyos autóbalesetet szenvedett. A PMSC labdarúgó-szakoszt.ának alelnöke (1992-1995), a PMFC elnöke (1997- től). A M. Városszövetség elnöke (2003. dec.-től). - Zrínyi Miklós-emlékérem (1986). Irod.: Füzes János: A Toller-jelenség. A pécsi polgármester portréja. (Pécs, 2006). Tolmács: kö. Nógrád m.-ben, a Nógrádi-medencében, Rétságtól Ny-ra. - L: 424 (1900), 1041 (1949), 864 (1995), 763 (2001). Vallás: r. k.: 989, ev.: 11, izr.: 12 (1930). Határa: 2127 kh (1960). - Kk. a Nógrádi, 1950-től a Rétsági járásban, a diósjenői körjegyzőségben. 1969-től Rétság kö.-i közös tanács társkö.-e, 1981-ben Rétság kö.-hez csatolták, 1994-től ismét önálló, önkormányzat létesült. Mg.-i jellegű település. Legnagyobb birtokosa Herczfeld Frigyes (1145 kh, 1935). A Szabadság Tsz 1950-ben alakult, 1968-ban egyesült a rétságival és a bánkival Lakosvölgye Mgtsz néven. Az 1949-ben létesült Gépállomást 1970-ben a Gránit Finomkerámia Művek Csiszolókorong és Kőedénygyára vette meg. Az Erdőkémia Kft. festéket állít elő. 1990-ben burgonyafeldolgozó üzem létesült. Hangya (1904) és hitelszöv. működött. 1948 előtt Gazdák Szövetsége (1910), levente-, önkéntes tűzoltóegylet tevékenykedett, faluházat 1999-ben avattak. R. k. templom (1851-1854), Szentiványi-kastély (barokk, 19. sz.). Irod.: Kovács Géza: Adatok Tolmács község történetéhez. (Tolmács, 1993). Tolna, v. Tolna m.ben, a Tolnai-Sárközben, Szekszárdtól É-ÉK- re. L: 8510 (1900), 8625 (1949), 12 080 (1990), 12 116 (2001). Nemzetiségei: 1002 n., 17 szerb (1930). Vallás: r. k.: 7455, g. kat.: 8, ref.: 207, ev.: 74, izr.: 258 (1930). Külterületi lakott helyek: Gutay-puszta (109), Kisvajka (135), Öregvajka (114), Sziget (224 fő, 1930). Határa: 4822 ha, ebből 3122 ha szántó és 489 ha erdő (1984). Nk. a Közp., 1950-től a Szekszárdi járásban. 1966-ban ~ néven és székhellyel, Mözs kö.-gel kö.-i közös tanácsot szerveztek, 1969-ben hozzácsatolták Fácánkertet, 1970-től ismét nk., 1989-ben hozzácsatolták Mözs kö.-et, v.-sá szervezték. 1990-től önkormányzata van. Mg.-ára jellemző a törpe- és a kisbirtok. 1935-ben az 1 khnál kisebb birtokok száma 1078, az 1-5 kh közöttieké 745, az 5-50 kh közöttieké 337, legnagyobb birtokosai Papp Lajos és neje (860 kh), Schleicher Ferenc és társai (763 kh), özv. Isgum Ádámné és társai (454 kh), Heisler Imre és Ottó (333 kh), ~i Legeltetési Társulat (274 kh), Knefély Ödön és neje (202 kh), ~ kö. (188 kh), Gutai Antal (126 kh). Az Alkotmány és az Aranykalász Tsz 1956-1960 között működött, 1964-ben egyesült a fácánkerti Vörös Hajnal Ts-szel. 1949-ben á. g. létesült. A halászati jog 1906-tól az id. Isgum és Társaié, 1945-től a ~ és Vidéke Halászati Szöv.-é. 1952-ben halbiológiai állomást létesítettek. A 19-20. sz. fordulójától jelentős ip. település. Bezerédj Pál kezdeményezésére építették a Selyemfonógyárat (1900). 1909-ben elkészült a cérnázó. 1940-1945 között hadiüzem, 1945 után visszaesett a termelés. A M. Selyemip. Váll. 1958-ban szövődét telepített. 1971-ben megszüntették a selyemszövést. 1965- 1975 között konfekcióüzem működött, 1990-től Tolnatext Kft., 1995-ben privatizálták. 1908-ban Bányai Mór alapított szőnyegszövő gyárat, 1924- től szövetgyártásra tértek át. 1954-től a Pamutszövőip. Váll. gyáregysége lett, 1991-től PATEX ~ Rt.-ként működik. 1892-ben épült az Első ~ Gőzmalom, 1955-1989 között köz-i kezelésbe került. A malom épületében a Dél-dunántúli Tüzép Váll. áruházat nyitott. 1893-ban a Szászy testvérek építettek malmot. Villanytelep 1911-ben épült. 1925-ben 290 fő szolgáltató iparos mellett 18 vegyes-, 2 vas-, 5 rőföskereskedés, 8 szatócsbolt működött. 1908-ban ipartestületet alapítottak, 1945-ben ~ és vidéke Ipartestületté alakult. 1948- ban a KIOSZ vette át szerepét, 1990-től ~ Vállalkozók Ipartestülete. A ~ Épületkarbantartó Ktsz. (1951) és az Asztalosip. Szöv. (1954) 1977-ben egyesült Gemenc Ip. Szöv. néven. A ~ Fémtömegcikk Ktsz-t (1957) 1993-ban a Fastron Hungária Elektronikai és Finommechanikai Kft. (Bp.) vásárolta meg. A ~ Népbolt Rt. 1903-1944 között működött, a - és Vidéke Földműves-szöv. (1947) 17 boltot, 5 kocsmát, 6 pékséget, 8 szikvízüzemet és 1 szeszfőzdét üzemeltetett (1953), 1967-től ~ és Vidéke ÁFÉSZ. 1873-ban alakult a ~ Vidéki Takarékpénztár, 1875-ben a ~ Polg. Takarékpénztár, az 1880-as évek második felében a ~ Népbank, 1950-ben az Orsz. Szöv.-i Hitelint., 1954-től OTP- fiók működik. Eü.-i ellátását 1900-1946 között 1, majd 2 orvos végezte. 1954-ben 3 orvos volt. 1959-ben a Garay-kastély épületében közp. rendelőt alakítottak ki, a szakrendeléseket az 1970-es évek végén Szekszárdra helyezték. Gyógyszertárak: Szentháromság (1831), Szűz Mária (1935), magángyógyszertár (1990). 1900-ban áll. és r. k. elemi népisk., 1930-ban új r. k. népisk. épült. 1925-