Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)

Z - Zelovich Kornél, mérnök - Zemenye (német: Zemendorf, horvát: Cemindrof) - Zemplén (szlovák: Zemplín) - Zemplén Géza, kémikus

Zelovich 838 a Cirókaófalui-víztározó építésekor a köv-et fel­számolták, területét vízzel árasztották el.­­ Lakos­sága mg.-gal és fakitermeléssel fogl. A 20. sz. kö­zepén legnagyobb birtokosa közbirtokosság (287 kh) volt. 1945 után a földet továbbra is magángaz­daságok művelték.­­ A 20. sz. első felében áll. és g. kat. elemi isk. működött.­­ Az I. vh.-ban, 1914- 1915 telén a cári csapatok elpusztították a köv-et. Zelovich Kornél (1869. márc. 11. Dömös -1935. ápr. 10. Bp.), mérnök.­­ A József Műegyetemen mérnöki okt. (1891), magántanári képesítést szer­zett (1908), az MTA tagja (1.: 1921; r.: 1928).­­ A Jó­zsef Műegyetem Mérnöki Oszt. Víz-, Híd-, Út- és Vasútépítéstan Tanszék tanársegéde (1892-1894), MÁV-mérnök (1894-1898), a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség mérnöke (1898-1904), főfelügyelő­je (1904-1908), a MÁV Bp.­balparti üzemvezetőség főnöke (1908-1910), a MÁV Igazg. Pályafenntartá­si és Építési Főoszt. igh.-e (1910-1914). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műsz. és Gazda­ságtud. Egyetem magántanára (1908-1914), ny. r. tanára (1914-1935), közben a Közgazdasági Oszt. dékánja (1914-1917,1930-1933), az egyetem rekto­ra (1921-1923). A Felsőház tagja (1932-1935).­­ Vasútépítéstannal, a vasúti üzem gazdasági kérdé­seivel fogl.­­ A M. Mérnök- és Építész Egylet főtit­kára (1905-1908), majd alelnöke. F. m.: A vasúti felépítmény. (Bp., 1902; 2. kiad. 1918); Vá­gánykapcsolások és vasúti állomások. (Bp., 1919); A m. kir. József Műegyetem és a hazai technikai oktatás törté­nete. (Bp., 1922); A vasutak üzemi költségeiről. Akad.-i székfoglaló is. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1923); Széchenyi és a magyar közlekedésügy. (Bp., 1925); A magyar vasutak története. (Bp., 1925); Bu­dapest közlekedése, 1928-1932. Akad.-i székfoglaló is. (Statisztikai Közlemények, 1937). Irod.: Tisza István: Z. K. műveinek bibliográfiája. (Közle­kedési Múzeum Évkönyve, 1979/80); Szabó Dezső: Z. K. (Városi Közlekedés, 1985). Zemenye (német: Zemendorf, horvát: Cemin­­drof): kö. É-Burgenlandban, Nagymartontól ÉK- re. - 1921-ig Mo. (Sopron vm.), azóta Ausztria (Burgenland szövetségi tartomány), 1938-1945 között a II. Birodalom része. - L: 825, ebből 16 magyar, 801 n., 8 hor. (1900), 800, ebből 1 magyar, 798 n. (1923), 720 n. (1971). Vallás: r. k.: 812, izr.: 12 (1900), r. k.: 800 (1923), r. k.: 708, ev.: 7 (1971). Ha­tára: 1117 kh (1900). - Kk. a Nagymartoni járás­ban, a petőfalvai körjegyzőségben.­­ Régi malmá­nak (1690) falán emléktábla örökíti meg az 1683. évi török hadjárat eseményét. 1933-ban 1891 db, a tatárjárás idején elrejtett ezüspénzt találtak. Zemplén (szlovák: Zemplín): falu a Zempléni­­szigethg. és a Bodrog között, Királyhelmectől Ny-ÉNy-ra.­­ 1919-ig Mo. (Zemplén vm.), 1920- tól Csehszlovákia, 1938-1945 között ismét Mo., 1993-tól Szlovákia része. - L: 731, ebből 20 szí., 709 magyar (1900), 688, ebből 57 szí., 535 magyar (1930), 406, ebből 56 szí., 349 magyar (1991). Val­lás: r. k.: 117, g. kát.: 194, ref.: 334, izr.: 83 (1900), r. k.: 100, g. kát.: 111, ev.: 136 (1991). Határa: 2548 kh (1900). - Kk. a Sátoraljaújhelyi járásban, a lada­­móci körjegyzőségben. Csendőrőrs működött 1938-1945 között. - Lakossága ág.-gal fogl. A 20. sz. elején legnagyobb birtokosa a gr. Andrássy család volt. 1950-től a tsz. 1965-től az á. g. nyújtott munkaalkalmat. - Kereskedelem: Hangya Szöv.­­ A 20. sz. első felében g.kel. és g. kat. elemi isk. működött. 1949 után Csemadok-szervezet ala­kult.­­ Ref. temploma gótikus stílusban épült, 1628-ban és 1873-ban felújították. G. kat. templo­mát 1802-1804 között klasszicista stílusban emel­ték. Egykori vármegyeházának csak romjai ma­radtak fenn.­­ 1944 végén az orosz NKVD-csapa­­tok a falu férfilakosságának egy részét kényszer­munkatáborokba deportálták.­­ Szélmalom nevű dombján 1964-ben az eddig ismert leggazdagabb honfoglaláskori magyar temetőt tárták fel. Zemplén Géza (1883. okt. 26. Trencsén - 1956. júl. 24. Bp.): kémikus.­­ Testvére Zemplén Győző (1879-1916) fizikus.­­ A bp.-i tudományegyete­men - az Eötvös Collegium tagjaként - bölcsész­­doktori okt. (1904), természetrajz-vegytan szakos tanári okt. szerzett (1905), a berlini egyetemen ta­nult (1908-1910), a szénhidrátok, fehérjék és enzi­mek kémiája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1912). Az MTA tagja (r.: 1923; r.: 1927; r.: 1946; ismét r.: 1949).­­ A Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisk. Erdészeti Vegytani Tanszék ta­nársegéde (1905-1906), adjunktusa (1906-1913) és a bp.-i tudományegyetem magántanára (1912— 1913). Az I. vh. alatt a Chinoin gyár vegyészeti ta­nácsadója (1915-1918). A József Műegyetemen, a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetemen, ill. a BME Vegyészmérnöki Karán a Szerves Ké­miai Tanszék tanszékvezető ny. r. tanára (1913— 1952), tanszékvezető egy. tanára (1952-1956), közben a Vegyészmérnöki és Egyetemes Oszt. (1923-1926), a Gépész- és Vegyészmérnöki Oszt. dékánja (1939-1940). Az ország n. megszállása idején tiltakozott az egyetem Németo.-ba való ki­telepítése ellen, ezért a nyias hatóságok rövid időre a bp.-i Margit körúti fogházba zárták (1944. dec.).­­ A mp.-i szerveskémiai kutatások elindító­ja, az ország első Szerves Kémiai Tanszékének megszervezője. Bekapcsolódott a Nobel-díjas n. E. Fischer szénhidrátkutatásaiba. Új, széles kör­ben elterjedt eljárásokat dolgozott ki - többek kö­zött - a cukoracetátok nátriummetilátos elszap­­panosítására (Zemplén-féle dezacetilezés). Emlékére az MTA és a M. Kémikusok Egyesülete -díjat alapított (1983).­­ Az MTAig. tagja (1945-1949) és a III. Oszt. elnöke (1945-1946). A M. Természet­tud. Társulat Kémiai Szakoszt.-ának elnöke (1929-1938). A hallei Leopoldina Természettud. Akad. tagja (1931-től). - Az MTA Nagyjutalma (1928), Corvin-koszorú (1930), Kossuth-díj (1948). - A Biochemisches Handlexikon munkatársa (Berlin, 1911-1922). A Magyar Chemiai Folyóirat szerkesz­tője (1914-től). F. m.: Fából készített cukor és alkohol. (Bp., 1910); A gen­­tiobiózról és az amygdalinnal való összefüggéséről. Akad.-i székfoglaló is. (Mathematikai és Természettudo­mányi Értesítő, 1926); A foszforpentaklorid hatása a sza­bad szénhidrátokra és glükozidokra. Akad.-i székfoglaló is. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő.

Next