Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)
T - Török Sophie, Babits Mihályné, családi nevén, Tanner Ilona, költő, író - Török Tamás, rendező, dramaturg, író - Török Tamás, gyógyszerész, farmakológus, fiziológus
Török 152 népi levelek c. sorozatának szerkesztője (1945- 1948). A Tankönyvkiadó szerkesztője (1951-től), a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője (1959-1966). A komédiás c. színművét 1936-ban bemutatta a Nemzeti Színház, de első sikerét Valaki kopog (1937) c. regényével aratta. Nevét a reális és a mesevilág motívumait humorral ötvöző ifjú művei, többek között a Kököjszi és Bobojsza, amint a Csilicsala-regények tették közismertté, amelyekből Palásthy György több filmet is forgatott (A varázsló, 1970; Hahó, Öcsi!, 1973; Hahó, a tenger!, 1974), A Petőfi Társaság tagja (1938), Baumgarten-jutalom (1933), József Attila-díj (1974), a Művészeti Alap Irodalmi Díja (1978), a Gyermekkönyvek Nemzetk. Tanácsának (IBBY) Andersen-diplomája (1980), Aranytoll (1984). F. m.: Rajtam keresztül. Elb.-ek. (Temesvár, 1926); Az idegen város. Reg. (Bp., 1932); Bankett a Kék Szarvasban. Reg. (Bp., 1933); Vidéken volt primadonna. Reg. (Bp., 1934) ; Szegény embert még az ág is húzza. Reg. (Bp., 1935) ; És mégsem forog a föld. Reg. (Bp., 1936); Valaki kopog. Tizenkét szoba regénye. (Bp., 1937); Fabriczi, a kötéltáncos. Elb.-ek. (Bp., 1939); Kököjszi és Bobojsza. Mesereg. (Bp., 1939); Örök vasárnapok. Reg. (Bp., 1939); Különös éjszaka. Reg. (Bp., 1940); A szemtanú naplója. Reg. (Bp., 1941); Egy régi őszön... (Bp., 1942); Szappanbuborék. Reg. (Bp., 1942); Tolvajok. (Bp., 1943); Életed kész regény. Önéletrajzi reg. (Bp., 1946); Kököjszi és Bobojsza újabb kalandozásai. (Bp., 1948); Csilicsala csodái. Reg. (Bp., 1956); A hazug katona. Reg. (Bp., 1957); Tolvajok. Reg. (Bp., 1957); Csilicsala újabb csodái. (Bp., 1958); Csilicsala legújabb csodái. (Bp., 1961); A legkisebb isten. Reg. (Bp., 1966); A kisujjamból szoptam. Történelmi krónika e mostani regényes időkből. (Bp., 1968); Test és lélek. Bizalmas vallomások. (Bp., 1970); A varázsló. Tóth Eszterrel. (Bp., 1970); Hahó, Öcsi! (Bp., 1973); Hahó, a tenger! (Bp., 1974); Falatka királysága. (Bp., 1976); Egy kis kertet szerettem volna. (Bp., 1979); Az isten mosolya. Emlékezések. (Bp., 1984); ford.: Kästner, E.: A két Lotti. Tóth Eszterrel. (Bp., 1958). íród.: Balázs Mihály: T. S. (B. M.: írók, képek. Bp., 1975); Zay László: T. S. (Magyar Nemzet, 1978). Török Sophie, Babits Mihályné, családi nevén Tanner Ilona (1895. dec. 10. Bp. - 1955. jan. 28. Bp.), költő, író. - Jegyben járt Szabó Lőrinc költővel. Férje (1921-től) Babits Mihály költő. - A Főv.-i Könyvtár, majd a Külügymin. tisztviselője. Első versei A Hét, ill. az Új Idők hasábjain jelentek meg. Verseiben a tépelődő, vívódó női lélek fájdalmait szólaltatta meg. Prózájában is jellegzetesen női témákkal fogl. Baumgarten-díj (1946). F. m.: Asszony a karosszékben. Versek. (Bp., 1929); Boldog asszonyok. Versek. (Debrecen, 1933); Örömre születtél. Új versek. (Bp., 1934); Hintz tanársegéd úr. Reg. (Bp. 1934); Nem vagy igazi! Elb.-ek. (Bp., 1939); Értem és helyetted. Versek. (Bp., 1940); Költőnők antológiája Sapphótól napjainkig. Szerk. Kótzián Katalinnal. (Bp., 1948); T. S. Babitsról. Szerk., vál., jegyzetek: Téglás János. (Bp., 1983); Versei. Szerk. Téglás János. (Bp., 1986); Dallá ringott bennem kétség és láz. Babits Mihály és T. S. szekszárdi levelei. Szerk., bev.: Vadas Ferenc. Sajtó alá rend., jegyzetek: Csiszár Mirella, Vendel-Mohay Lajosné. (Szekszárd, 1991); „most én vagyok hang helyetted..." T. S. Babits Mihályról. Összeáll., utószó, jegyzetek: Téglás János. (Bp., 2000). Irod.: Lesznai Anna: T. S. (Nyugat, 1934); Gellért Oszkár: T. S. (Csillag, 1955); Várkonyi Nándor: „A literátor" és T. S. (Életünk, 1964); Sipos Lajos: Adatok Babits Mihály házasságáról. (Dunatáj, 1978). Török Tamás (1925. máj. 31. Bp. - 1993. ápr. 7. Bp.): rendező, dramaturg, író. - A Pázmány Péter Tudományegyetem m.-filozófia-esztétika szakán szerzett okt. (1948). - A M. Rádió munkatársa (1948-1957,1962-1993, 1956-1957: a dramaturgia vezetője), a győri Kisfaludy Színház rendező-dramaturgja (1958-1960), a Hunnia Filmgyár dramaturgja (1960-1962). Klasszikusok adaptációi, dokumentumjátékok fűződnek nevéhez. Jászai Mari-díj (1975), érdemes művész (1983). F. m.: Az eltüsszentett birodalom. Dráma. (1953); Dél Keresztje. Dráma. (1955); Esperanza. Dráma. (1957); A vértanú. Reg. (Bp., 1985); Kemény Zsigmond hallgatása. Reg. (Bp., 1986); Erdélyi Mefisztó. Reg. (Bp., 1988). F. hangjátékai: Krúdy fantázia (1974); A király és az idő (1989); Ady. Rádiókompozíció (1985); Blandrata György szabadsága (1991); F. I.: Moliére: Don Juan. (1949); Németh L.: Petőfi Mezőberényben. (1954); Kodolányi J.: Vidéki történet. (1956); Maeterlinck, M.: A kék madár. (1961); Schiller: Don Carlos. (1965); Werfel, F: A Musza Dag negyven napja. (1969); Karácsony B.: Új élet kapujában. (1971); Bessenyei Gy.: Ágis tragédiája. (1972); Döblin, A.: Berlin- Alexanderplatz. (1973); Lázár E.: Nők parasztudvaron. (1974); Jókai M.: Új földesúr. (1975); Weöres S.: Istenek viadala. (1977); Taar F. Zsuzsi nélkül. (1980); Synge, J. M.: A szentek kútja. (1982); Schiller, R: Demetrius. (1989); Hauf, W.: Az énekesnő. (1992); Török Tamás (1944. jan. 23. Bp.): gyógyszerész, farmakológus, fiziológus. Apja Török Tibor (1914-1999) kémikus. - A BOTE Gyógyszerésztud. Karán gyógyszerész okt. (1968), gyógyszerészdoktori oki. szerzett (1972), gyógyszertani és toxikológus szakgyógyszerész vizsgát tett (1973), az orvostudományok kandidátusa (1981), doktora (1991). A Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Farmakológiai Laboratórium műsz. ügyintézője (1968-1972), a SOTE, ill. a Semmelweis Egyetem Gyógyszertani Int. tud. segédmunkatársa (1972-1980), a Gyógyszerhatástani Int. egy. tanársegéde (1980-1981), adjunktusa (1981-1989), docense (1989-1994), egy. tanára (1994-től). Neurofarmakológiával, a közp. idegrendszerre ható gyógyszerek vizsgálatával, elsősorban a sejtmembránba lokalizálódó iontranszport-folyamatok feltárásával, a nátriumpumpa és a nátrium-kalcium-csere fiziológiai szerepének tisztázásával fogl. A Kísérleti Farmakológiai Szekció titkára (1989-től). Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998-2001). F. m.: Amphetaminok hatásmechanizmusának analízise. Egy. doktori értek. (Bp., 1973); Na-K-aktiválta ATPáz szerepe a neurokémiai transzmisszióban. Vizi E. Szilveszterrel. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1978); Az elektrogén Na+-pumpa - membrán ATPáz - szerepe a neurokémiai transzmisszió posztszimpatikus szabályozásában. Kand. értek. (Bp., 1980); A