Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)
T - Tyapessó (szlovák: Šapečovo) - Tyej (román: Teiu) - Tyihák Ernő, vegyészmérnök - Tyiulesd (Tiulesd, román: Tiuleşti) - Tyll Attila, színész - Typographia, hiv. és szakmai folyóirat - tyúkászat
TVK 25 J zsef Attila. (Bp., 1992); Écrire le voyage. Szerk. (Paris, 1994); József Attila: Tanulmányok és cikkek. 1923-1930. I—II. Kritikai kiad. Szerk., sajtó alá rend. (Bp., 1995); A komor föltámadás titka. A József Attila-kultusz születése. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1998); József Attila. Monográfia. (Bp., 1999); Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése. (Bp., 2004); TVK —Tiszai Vegyi Kombinát Tvrdomestice —Tordamec Tvrdosin —Turdossin Tvrdosovce —Tardoskedd Tyapessó (szlovák: Sapecovo): falu az Árvai- Magura ÉNy-i részén, Alsókubintól É-ÉK-re. - 1919-ig Mo. (Árva vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 361, ebből 357 szt. (1900), 335, ebből 325 szt. (1930), 520, ebből 518 szt. (1991). Vallás: r. k.: 357 (1900), 508 (1991). Határa: 1170 kh (1900). - Kk. a Námesztói járásban, a lokcai körjegyzőségben. Lakossága mg.-gal fogl. 1953-ban tsz alakult. Határában kéntartalmú ásványvízforrás fakad. Tyba —Sajótiba Tyej (román: Teiu): falu a Bánsági-hegyvidéken, Marosillyétől DNy-ra. - 1919-ig Mo. (Hunyad vm.), 1919-től Románia része. - L: 457 rom. (1900), 423 (1941), 217 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 457 (1900), g.kel.: 191, pünkösdista: 24 (1992). Határa: 1750 kh, 841 kh a kö.-é, 308 kh a magyar kir. kincstáré (1909). - Kir. a Marosillyei járásban, a guradobrai körjegyzőségben. Tyereblja —Talaborfalu Tyibava —Havasalja Tyihák Ernő (1933. jan. 29. Tiszaföldvár), vegyészmérnök. A BME Vegyészmérnöki Karán végzett (1958), doktorált (1978); a kémiai tudományok kandidátusa (1978), doktora (1994). - A Gyógynövénykutató Int. Kémiai Tagozat Preparatív Oszt. gyakornoka (1958-1959), tud. segédmunkatársa (1959-1960), munkatársa (1960-1980), osztályvezető tud. főmunkatársa (1980- 1982), az MTA Növényvédelmi Kutatóint. főmunkatársa (1983-1994), tud. tanácsadója (1994-től) és a Rezisztencia-biológiai és Biokémiai Oszt. vezetője (1992-től). A SOTE Gyógynövény- és Drogismereti Tanszék c. egy. docense (1983-tól). A Hannoveri Egyetem Növényi Betegségek és Növényvédelmi Int. vendégtanára (1987-1988). Illóolajok összetételének kromatográfiás vizsgálatával, a normális és kóros sejtszaporodást serkentő és gátló természetes anyagok kutatásával fogl. Az anyarozs szaprofita kultúráiból új fehérjecsoportot izolált, majd elsők között mutatta ki az ún. poliizolizinek tumorgátló hatását. A M. Biokémiai Egyesület főtitkárh-e (1981-1990), főtitkára (1990-től). A Federation of European Biochemical Societies tanácstagja (1991-től). Bruckner Győző-díj (2000). A Kulturflóra c. könyvsorozat munkatársa (1964-től). F. m.: A rétegkromatográfia új eredményei. (Bp., 1966); Fehérjék, peptidek, aminosavak rétegkromatográfiája. (Fehérjevizsgálati módszerek. Bp., 1975; 2. kiad. 1984; angolul: 1984); Az anyarozs - Claviceps purpurea - sejtszaporodást gátló fehérjéinek izolálása és jellemzése. Kand. értek. (Bp., 1976); A rétegkromatográfia zsebkönyve. Szerk. (Bp., 1979); Overpressured Layer Chromatography. Többekkel. (Handbook of Thin Layer Chromatography. New York, 1991); Túlnyomásos rétegkromatográfia. Doktori értek. (Bp., 1993); Tyihij —Tiha Tyisov —Csendes Tyisztanka —Tiszaágtelek Tyiulesd (Tiulesd, román: Tiuleşti): falu az Erdélyi-érchg.-ben, Brádtól ÉNy-ra. 1919-ig Mo. (Hunyad vm.), 1919-től Románia része. - L: 305 rom. (1900), 284 (1941), 182 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 305 (1900), 182 (1992). Határa: 1180 kh, a fele erdő, 273 kh osztatlanul a volt úrbéreseké, 292 kh Serbán Szilárdé és Bertáé (1909). - Kk. a Körösbányai járásban, a temesdi körjegyzőségben. Tyll Attila (1923. máj. 21. Szombathely - 2002. máj. 20. Bp.): színész. - A Színház- és Filmművészeti Főisk.-n szerzett okt. (1955). - A debreceni Csokonai (1951-1959), a szolnoki Szigligeti (1959-1961), a bp.-i Nemzeti (1961-1979), a békéscsabai Jókai (1979-1980), a bp.-i József Attila (1980-1983), Józsefvárosi, ill. Bp.-i Kamaraszínház tagja (1983-tól). Játékfilmekben főként kisebb szerepeket alakított. Jászai Mari-díj (1967), érdemes művész (1983). Főszerepei: Lucius (Shakespeare: Athéni Timon); Dr. Pylades (Aiszkhülosz: Oresteia); Evlia Cselebi (Keresztury D.: Nehéz méltóság); Cornwall (Shakespeare: Lear király); Apa (Miller, A.: A bűnbeesés után); Benedek (Örkény I.: Kulcskeresők); Peacock (Brecht, B.-Weill, K.: Koldusopera, Józsefvárosi Színház, 1987); Anzelm (Moliére: Fösvény, Bo., 1991); Priamus (Shakespeare: Troilus és Cressida, Bp.-i Kamaraszínház-Kiscelli Romtemplom, 1992); Kispál (Hunyady S.: Feketeszárú cseresznye, Bp.-i Kamaraszínház-Józsefváros, 1997). F. filmjei: Nappali sötétség (1963); Plusz-mínusz egy nap (1972); Tüske a köröm alatt (1987); F. tv: Maltz, A.: A Morrison-ügy. (1967); Molnár G.: Őrjárat az égen. (sorozat, 1970); Bessenyei Gy.: Agis tragédiája. (1971); Verne, J.: Utazás a Holdba. (sorozat, 1975); Bródy S.: Napforduló. (1979); Szabó Magda: Tündér Lala. (1981); Sütő A.: Egy lócsiszár virágvasárnapja. (1984); Pálmai Gy.-Zimre P.: A védelemé a szó. (sorozat, 1988); Csemer G.: Devictus Vincit. (1994); F. rádió: Teleki Mihály (Jókai M.: Erdély aranykora, 1969); Katz (Hayek, J.: Svejk, 1971); Bellamini (Maróti L.: Az utolsó utáni éjszaka, 1971); Dr. Ordith (Kolozsvári Grandpierre E.: Négy-öt magyar összehajol, 1976); Vitéz János (Sumonyi Z.: Janus és Mátyás, 1984); Kopasz úr (Tolnai L.: Isteni este, 1990). Typographia (1869): hiv. és szakmai folyóirat. A Pest-Budai Könyvnyomdászok Önképző Egylete indította Bp.-en. 1990-től a Nyomdaip. Dolgozók Szakszervezete adja közre. Címe 1948- 1956 között Betű, 1869-1885 között m. és n. nyelvű. Kezdetben havonként háromszor jelent meg, 1873-1945 között hetente, 1951-től havonként jelenik meg. Tymau —Nagyszombat tyúkászat: a baromfi húsának és tojásának értékesítésére szerveződött házaló kereskedelem. Fellendülése a 18. sz.-ra tehető, hátterében a ba-