Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)
U - Ungvári Lajos, szobrász - Ungvári László; Untener, színész
Ungvári 334 Áll. Egyetem (1945-től), ~ Informatikai, Gazdasági és Jogi Int., 15 ukr. és orosz tannyelvű középisk. (iparművészet, közműv., zeneművészeti szakközépisk., keresk. technikum és művészeti isk.) található. A magyar tannyelvű oktatást 1946-tól az ált. isk. (1954-től középisk., a 21. sz. elejétől Dayka Gábor Középisk. és Gimn. néven), a Salamoni Ált. Isk. (1961-től), a Közműv. Szakközépisk. és az Új Áll. Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke (1965- től) képviselte. A lakosok művelődését az Ukrán Zene- és Drámai Színház (1988-tól), a bábszínház (korábban 1907-től Drámai Színház), a m.-i filharmónia társulat, a M.-i Történeti Múz., M.-i Szépművészeti Múz., a szabadtéri Néprajzi Múz. (skanzen, 1970-től), a Kárpátaljai Területi Tud. Könyvtár (1945-től), a m.-i könyvtár, a Kárpátaljai Területi Áll. Levéltár (1945-től), a Hungarológiai Közp. (1989-től) és a Petőfi Sándor-emlékszoba biztosította. A magyar nyelvű írott sajtót a Kárpáti Igaz Szó (1967-től önálló, addig fordításban) napilap, a Kommunizmus Fényei (1965-től, járási lap), az Ungvidéki Hírek (ukr. lap fordítása), a Kárpátaljai Szemle (havilap), a Pánsíp (2000-től, irodalmi lap) képviselte. A 20. sz. végén a magyar nyelvű helyi tévé- (1966-tól) és rádióadás (1946-tól) az új ukrán áll. tv és rádió keretén belül működött. A magyar könyvkiadást 1945 után az 1990-es évek közepéig az áll. Kárpáti Kiadó biztosította. A legnagyobb magyar nyelvű könyvgyűjteménnyel a v.-ban a Kárpátaljai Tud. Könyvtár Idegen Nyelvű Oszt.-a (1946-tól) rendelkezett. A 20. sz. elején társas dalárda, leányok Erzsébet köre, ev.-ref. iparos ifj. egyesület, ortodox izr. nőegylet, iparoskor, a 20. sz. közepén vöröskereszt egyesület, zöldkereszt mozgalom, magyar a magyarért mozgalom, ~ Társaskör, Dudinovics Orosz Kultúregyesület (10 000 taggal), Magyar-Ruszin Szövetség, Kárpátaljai Keresztény Munkások Szövetsége, Orsz. Frontharcos Szövetség, Magyarorosz Nemzeti Színház Egyesület, ~i Dalárda, Kárpátaljai Képzőművészek Egyesülete, Keresztény Akad., ~i Társ. és Sportegyesület, Alliance France Kultúregyesület, Magyar Turistaegyesület csoportja, r. k. legényegylet, r. k. nőegylet, ref. kör. cionista szövetség csoportja, ortodox izr. nőegylet, „Szeretet" izr. nőegylet, izr. szentegylet, Csodaszarvas és Rákóczi cserkészcsapat, 1967-1971 között Forrás Ifj. Stúdió, 1971-1987 között József Attila Irodalmi Stúdió, a 21. sz. elején Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (1989-től), Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (1992-től), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (1993-tól), Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége, Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Kárpátaljai Magyar Tud. Társaság (1993-tól) székhelye. Drávai Gizella Magyar Közműv. Egyesület (1987-től), Magyar Társasklub (1988-tól), Zádor Dezső Zenei Társaság (1991-től), Kárpátaljai Kodály Zoltán Zenepedagógiai Társaság (1992-től), Magyar Írószövetség Kárpátaljai írócsoportja (1992-től), Ungvidéki Magyarok Szövetsége, Közműv. Szakközépisk. magyar folklór táncegyüttese, Művészeti Isk. Eszterlánc énekkara és Pánsíp Irodalmi Szalon (2000-től) tevékenykedett. Az ev.-i ellátást a 20. sz. első felében áll. kórház (1886-tól), anya- és csecsemővédő int., bábaképző int., 76 magánorvos, r. k. és izr. idősek otthona, majd a 20. sz. végén a Kárpátaljai Területi Kórház biztosította. Várát a 14. sz.-ban emelték, majd 1598-ban, 1658-ban, 1709-1710-ben és a 18. sz. második felében átépítették és megerősítették. R. k. temploma 1762-1766 között késő barokk stílusban épült. G. kat. templomát 1678-ban kora barokk stílusban emelték, majd 1802-ben bővítették. G. kát. püspöki székesegyháza 1644-ben barokk stílusban épült, majd 1877-1878-ban késő klasszicista stílusban átépítették. Püspöki palotájában 1945 után Egy. Könyvtár működött. Bazilita szerzetesházát és internátusát 1912-ben emelték. Egykori zsinagógája 1904—1911 között mór stílusban épült. Ref. templomát 1906-ban neogótikus stílusban emelték. Volt ev. temploma 1924-ben épült. Orosz g.kel. templomát 1930-ban emelték. Az új vármegyeháza 1809-ben épült. A volt Drugeth Gimn. 1895-ben nyílt. A volt Korona Szállót 1908- ban szecessziós stílusban emelték. A kormányzósági palota 1932-1936 között épült. Petőfi Sándornak szobrot állítottak. A csehszl. hadsereg 1919. jan. 12-én vonult be a v.-ba. A két vh. között több mint 600 cseh és szt. lakost telepítettek be a v.-ba. 1938. nov. 10-én a csehszl.-ok az I. bécsi döntés alapján átadták a v.-t a magyar katonai hatóságoknak. 1944-ben több mint 9500 zsidó vallású, nagyrészt elmagyarosodott lakóját koncentrációs táborokba deportálták. A II. vh. idején több mint száz magyar katona halt meg a harcokban. 1944. okt. 27-én a szovjet hadsereg bevonultra. 1944. nov.-ben az orosz NKVD-csapatok a v. magyar férfilakosságából közel 1000 főt kényszermunkatáborokba deportáltak, akik közül mintegy 100 fő nem tért vissza. A szovjet belügyi szervek a magyar forr. leverése után, 1956 végétől mo.-i egyetemisták százait tartották fogva a v. börtönében. Itt született Balla D. Károly (1957) író, költő; Bródy András (1895-1946) politikus, kárpátaljai miniszterelnök, újságíró, ogy.-i képviselő; Janovics Jenő (1872-1945) színész, színig., filmrendező, színháztörténész; Ország Lili (1926-1978) festőművész, grafikus; Pálmay Ilka (1859-1945) színész, operetténekes. Ungvári Lajos (1902. márc. 13. Perecseny - 1984. okt. 15. Bp.): szobrász. Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Isk.-ban Mátrai Lajos és Simay Imre tanítványa (1921-1926). 1945-től a Százados úti művésztelepen élt és alkotott. Műveit összefogottság, leegyszerűsített formanyelv, stilizálás, kiegyensúlyozottság jellemzi. Részt vett a XXII. Velencei Biennálén (1940). A Spirituális Művészek Szövetsége és az UME tagja (1925). Szinyei Merse Társaság díja (1936), Kossuth-díj (1953). Irod.: László Gy. U. L. 65 éves. (Művészet, 1967); Buza Barna: Búcsúztató. (MKISZ tájékoztatója, 1984). Ungvári László: Untener (1911. dec. 8. Bp. -1982. szept. 21. Bp.): színész. - A Színművészeti Akad.-n szerzett okt. (1933). - A bp.-i Nemzeti Színház tagja (1933-tól). A Színház- és Filmművé