Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)
U - Urbán Aladár, történész - Urbán Árpád, politikus - Urbán Ernő, Urbán Zsigmond Ernő, író, újságíró - Urbán György, festőművész
345 (Lagerlöf, S.: Pehelyke, 1937); Kean (Dumas, A.: A komédiás, 1940); Wagner Richard (Thurzó G.: Utolsó akkord, 1943); Püspök (Shaw, G. B.: Genf 1939, 1949); Euclio (Plautus: A bögre, 1954); Octavio Piccolini (Schiller, E: Wallenstein, 1959); Julius Caesar (Shakespeare, 1960); Bargeton (Balzac, H. de: Elveszett illúziók, 1961). Urbán Aladár (1929. ápr. 17. Csorvás): történész. -Az ELTE Történettud. Karán történész aki. szerzett (1953), a történelemtudományok kandidátusa (1965), doktora (1986). - Az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék tanársegéde (1952-1957), egy. adjunktusa (1957-1967), egy. docense (1967-1987), egy. tanára (1987-1999), emeritusz professzora (2001-től) és tanszékcsoport-vezető (1992-1994), egyúttal a Történettud. Doktori Isk. vezetője (1993-1997). 1789-1918 közötti m. és egyetemes történelemmel, az 1848-1849. évi forr. és szabadságharc hadtörténetével, ill. az USA 18-20. sz.-i történetével, a m.-amerikai kapcsolatok történetével fogl. - Az MTA Közgyűlés képviselője (1994-1997). A M. Hadtörténészek Nemzeti Biz.-ának alapító tagja. Akadémiai Díj (1989); A Századok társszerkesztője (1975-től). F. m.: A Marczius Tizenötödike sajtópere. (Petőfi és kora. Szerk. Lukácsy Sándor, Varga János. Bp., 1970); Európa a forradalom forgószelében. (Bp., 1970); A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Kand. értek. (Bp., 1973); A nyugat-európai államrendszerek és a reformkor nemzedéke. (A magyarországi polgári államrendszerek. Szerk. Pölöskei Ferenc, Ránki György. Bp., 1981); A nagy év sodrában. Tanulmányok 1848-ról. (Bp., 1981); Batthyány Lajos miniszterelnöksége és a miniszterelnöki hatáskör 1848-ban. Doktori értek. is. (Bp., 1986); Köztársaság az Újvilágban. Az Egyesült Államok születése. 1763- 1789. (Bp., 1994). szerk.: Új- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. I. 1-2. Nyugat-Európa és Amerika. (Bp., 1970); Újkori egyetemes történet. 1789- 1918. Térképvázlat-gyűjtemény. (Bp., 1972; 3. kiad. 1979); Hunfalvy Pál: Napló. 1848-1849. Sajtó alá rend. (Bp., 1986); Batthyány Lajos gróf főbenjáró pere. Okmányok. Károlyi Árpád munkája alapján az okmányokat vál., sajtó alá rend. (Bp., 1991); Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. I—II. Vál., sajtó alá rend. (Bp., 1999); Szöveggyűjtemény az Amerikai Egyesült Államok történetéhez. (Bp., 2001); Urbán Árpád (1942. jan. 26. Ipolyvece - 2005. nov. 26. Balassagyarmat): politikus. - Az Egri Tanárképző Főisk.-n testnevelés-biológia szakos ált. isk. tanári oki. szerzett (1967), a BME közoktatásvezetői szakán végzett (1995). - A Balassagyarmati Járási Tanács ún. egészségőre (1960-1961), Szandán, Herencsényben, Csitáron képesítés nélküli tanító, ill. testnevelő tanár (1961-1965), a balassagyarmati II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. (1965— 1969), a Dózsa György Ált. Isk. tanára (1969— 1972), igh.-e (1972-1990), ig.-ja (1990-1994), az Őrhalmi Körzeti Ált. Isk. ig.-ja (1998-tól). Ipolyvecén KISZ-titkár (1960-1961), az MSZMP (1964-1989), ill. az MSZP (1989-2005), amint az orsz. választmány tagja. Az MSZP ogy.-i képviselőjelöltje (1990, 1998), ogy.-i képviselője (Balassagyarmat, 1994-1998; Nógrád m.-i lista, 2002- Urbán 2005), a párt frakcióvezető-he. (1997-1998). Balassagyarmat polgármesterjelöltje (1998), a v. képviselő-testületének tagja (1998-2002). Vadászbaleset áldozata lett. A Testnevelő Tanárok Egyesületének tagja (1990-2005). A Cserháti Vadásztársaság elnöke, a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány felügyelőbiz.-ának tagja (1994-1998). Labdarúgó-játékvezető (1964-1985). FIFA-játékvezetőként tizennyolc nemzetk. mérkőzésen működött közre. A balassagyarmati labdarúgó-szövetség játékvezetői testületének társelnöke, a testület m.-i elnökh.-e, a Nógrád M.-i Labdarúgó Szövetség elnökségi tagja. Urbán Ernő, Urbán Zsigmond Ernő (1918. szept. 4. Sárvár - 1974. szept. 19. Bp.): író, újságíró. A bp.-i tudományegyetemen - az Eötvös Collegium tagjaként - m.-francia szakon tanult (1937-1941). Magántanár, könyvügynök, majd váll.-i titkár (1941-től). Az MKP járási titkára (1945-től), a párt Közp. Vezetősége propagandaoszt.-ának munkatársa, a Szabad Föld munkatársa, segédszerkesztője (1946-1950), a Szabad Nép főmunkatársa (1947-től), a Csillag szerkesztőségének tagja (1953), a Népszabadság főmunkatársa (1958-tól), a Falusi Vasárnap c. hetilap főszerkesztője (1959-től), a Művészeti Alap irodalmi szakoszt.-ának elnöke. Első írásai a Pester Lloydban jelentek meg (1939), később az Élet, a Napkelet, az Ünnep, a Híd és a Sorsunk közölte verseit és elbeszéléseit. Több sikeres film forgatókönyvét írta (Tűzkeresztség; Vihar; Hintónjáró szerelem). Műveiben korának társproblémáival, a parasztság életének 1945 utáni átalakulásával, az 1960-as évektől a v.-i élettel fogl. Kossuth-díj (1952), SZOT- díj (1969), József Attila-díj (1971). F. m.: Ének a Dunakorzón. Versek. (Bp., 1942); Népdal és népköltészet. Tanulmány. (1947); Móricz Zsigmond. Eszszé. (Bp., 1947); A magyar nép eredete. Tanulmány. (Bp., 1948); Csillag a Rábán. Versek. (Bp., 1948); Díszparasztok árulása. (Bp., 1948); Tündérmajor. Versek. (Bp., 1950); Gál Anna diadala. Dráma. (Bp., 1951); Tűzkeresztség. Dráma. (Bp., 1952); Pálfordulás. Elb.-ek. (Bp., 1952); Kemény dió. Elb.-ek. (Bp., 1953); Uborkafa. Színmű. (Bp., 1953); Pirkadás. Önéletrajzi reg. (Bp., 1955); Tere-fere. Elb.-ek. (Bp., 1955); Három film. Tűzkeresztség - Vihar - Hintónjáró szerelem. (Bp., 1956); Kutyaszorító. Reg. (Bp., 1957); Forgószél. Reg. (Bp., 1958); Szamba hercegnő. Kisreg., elb.-ek. (Bp., 1958); Aranyfüst. Reg. (Bp., 1960); Árnyak és sugarak. Reg. (Bp., 1961); A nagy kaland. Reg. (Bp., 1963) ; Színe és visszája, avagy a levágott ujjak esete. (Bp., 1964) ; A krónikás tollával. Elb.-ek. (Bp., 1964); Írott malaszt. Reg. (Bp., 1967); Pörben a világgal. Elb.-ek. (Bp., 1970); Eleven történelem. Riportok. (Bp., 1975); Nemcsak kenyérrel. Az 1001. kilométer. Kisreg.-ek. (Bp., 1976); Decrescendo. Hátrahagyott versek. (Bp., 1981). Írod.: Ordas Iván: U. E. (Jelenkor, 1961); Simon István: Interjú U. E.-vel. (S. I.: Írószobák. Bp., 1976); Mátyás István: Emlékezés U. E.-re. (Kritika, 1978); Kőházi Zsolt: Igazságkeresőben. U. E.-ről. (Életünk, 1978); Urbán György (1936. jún. 12. Sátoraljaújhely): festőművész. - A M. Iparművészeti Főisk. díszítőfestő szakán (1954-1957), majd a M. Képzőművészeti Főisk.-n Főnyi Géza és Pór Bertalan nevén-