Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)

V - Vácduka - Vácegres (1943-ig Zsidó) - Váchartyán - Váci András, festőművész, grafikus - Váci Mihály, Vitál, költő, műfordító

Vácduka 390 kh.-gel egyesítették Őrbottyán néven.­­ A lakos­ság a 20. sz. elején a mg.-ból élt. Legfontosabb ter­mények: rozs, búza, árpa, zab, dinnye. Legna­gyobb birtokosa a vallásalap (840 kh, 1931). A Bé­ke Tsz 1952-ben alakult, 1962-ben egyesült a sződi Virágzó Tsz-szel.­­ Hangya Szöv. (1905-től), majd földműv. szöv., ÁFÉSZ. - R. k. és ev. elemi népisk., 1948-tól áll. ált. isk. Egyletek 1948 előtt: gazdakör, tűzoltó-, leventeegylet.­­ A műv. ház a pálosok egykori kolostorának maradványait is felhasználta. Vácduka: kö. Pest m.-ben, a Kosdi-dombsá­­gon, Bp.-től É-ra. - L: 667 (1900), 828 (1949), 848 (1990), 994 (2001). Nemzetisége: 9 szr. (1930). Val­lás: r. k.: 668, ref.: 9, ev.: 24, szr.: 7 (1930). Határa: 840 ha, ebből 425 ha szántó (1984). - Kk. a Váci já­rásban, körjegyzőségi székhely, 1946-tól a vácrátóti körjegyzőségben. 1973-tól Sződ kö.-i kö­zös tanács társköv-e. 1990-től önkormányzata van. - Mg.-i jellegű település. - Óvoda és ált. isk. mű­ködik. 1948-ig tevékenykedett az önkéntes tűzol­tótestület. - Barokk a r. k. templom (1738), klasszi­cista a Serényi-kúria (19. sz. első fele). Kőkereszt­je késő barokk (1803). A Latinovits-Bottlik-kúria a 18 sz.-ban barokk stílusban épült, a 19. sz. első fe­lében klasszicista stílusban átalakították. Vácegres (1943-ig Zsidó), kö. Pest m.-ben, a Gödöllői-dombságon, Bp.-től É-ÉK-re.­­ L: 768 (1900), 818 (1949), 769 (1990), 820 (2001). Nemze­tisége: 438 n. (1930). Vallás: r. k.: 595, ev.: 442, izr.: 33 (1930).­­ Határa: 1367 ha, ebből 654 ha szántó és 269 ha erdő (1984).­­ Kk. a Váci, 1950-től az Aszódi, 1965-től a Gödöllői járásban, a váckisúj­­falui körjegyzőségben. 1969-től Galgamácsa kö.-i közös tanács társkör-e 1990-ben önkormányzat alakult. - Mg.-i jellegű település, legnagyobb bir­tokosa a Fischer család volt. A II. vh. után tsz léte­sült. - Elemi, 1948 után ált. isk.-ja 2006-ban is mű­ködik. Önkéntes tűzoltóegyletét 1948-ban felosz­latták. A villany-, a víz- és a gázhálózat kiépült.­­ R. k. temploma román, 13. sz.-i alapokon barokk stílusban a 18. sz.-ban épült, a 19. sz. második fe­lében átalakították. Kora romantikus ev. templo­mát a 19. sz.-ban emelték. Váchartyán, kö. Pest m.-ben, a Kosdi-dombsá­­gon, Bp.-től É-ra. - L. 890 (1900), 1321 (1949), 1509 (1990), 1716 (2001). Vallás: r. k.: 591, g. kat.: 8, ref.: 475, ev.: 85, izr.: 6 (1930). Határa: 1210 ha, ebből 624 ha szántó és 241 ha erdő (1984).­­ Kk. a Váci járásban, körjegyzőségi székhely. 1974-ben­­ né­ven és székhellyel, Kisnémedi és Püspökszilágyi köz-gel kö.-i közös tanácsot szerveztek. 1990-től önkormányzata van. - Mg.-i jellegű település. A két vh. között Hangya Szöv. működött.­­ A klasz­­szicista Gosztonyi-kastély a 19. sz. első felében épült, eklektikus stílusban 1873-ban átalakították. R. k. temploma román, 13. sz.-i alapokon barokk stílusban 1787-ben épült. A ref. templomát 1785- ben, a Rudnay-kastélyt kora klasszicista stílusban 1802-ben emelték. Váci András (1928. júl. 31. Nyíregyháza - 1989. dec. 26. Bp.): festőművész, grafikus.­­ Test­vére Váci Mihály költő.­­ A nyíregyházi Bessenyei György Képzőművészeti Népfőisk.-n tanult (1946-1947), a M. Képzőművészeti Főisk.-n Szőnyi István, Bencze László és Pór Bertalan ta­nítványa (1948-1952).­­ Részt vett a Kecskeméti Művésztelep munkájában.­­ Festészetét, grafikai munkásságát a nyírségi táj, amint irodalmi él­ményei inspirálták. Portrékat, életképeket festett, m. költők, köztük testvére versesköteteihez réz­karcokat, fametszeteket készített (Váci Mihály: Akác a forgószélben, 1966), prózai műveket illuszt­rált, többek között Kovár Lőrinc, Furmanov köny­veit, az Irodalmi Színpad előadásaihoz díszlete­ket tervezett. Művei formagazdagok, érzelmileg telítettek, csendes hangulatúak. Fontos szerepet vállalt a Vajai Kortárs Művészeti Gyűjtemény ki­alakításában (1966). Hagyatékát felesége Vajának adományozta (1995).­­ A Nyíregyháza-Sóstói Mű­vésztelep I. díja (1975), a Vilniuszi Művésztelep díja (1978). Váci Mihály, Vitái (1924. dec. 25. Nyíregyháza -1970. ápr. 16. Hanoi, Vietnam): költő, műfordító.­­ Testvére Váci András festőművész, grafikus. Fe­lesége Juhász Mária irodalomtörténész.­­ A nyír­egyházi tanítóképzőben végzett (1943).­­ Tanyasi isk.-kban tanító, Nyíregyházán koll.-i vezető és m.-i tanácsi előadó (1949 tavaszától), az Oktatás­ügyi Min.-ban dolgozott (1950-1954), a Tan­­könyvkiadónál népművelési kérdésekkel fogl., irodalmi tankönyveket szerkesztett (1954-1960), az Élet és Irodalom munkatársa (1960), az Új írás szerkesztőbiz.-i tagja (1961-től), szerkesztője (1964-től haláláig).­­ Versei Illyés Gyula támoga­tásával először az Új Hang c. folyóiratban jelentek meg (1954 ősze). Nevét második verseskötete (Mindenütt otthon, 1961) tette ismertté. Prózai írá­sait, tanulmányait, esszéit, irodalompolitikai cik­keit, vitairatait A zsezse-madár címmel gyűjtötte kötetbe. A népi realista formai hagyományokat követő költeményeit élet- és emberszeretet, amint politikai elkötelezettség jellemzi. A Tűztánc nem­zedék tagja. - Szabolcs-Szatmár m.­egy.-i képvise­lője (1963-tól).­­ József Attila-díj (1956, 1962); SZOT-díj (1960), Kossuth-díj (1965). F. m.: Ereszalja. (Bp., 1955); Nincsen számodra hely. Elbe­szélő költemény. (Bp., 1957); Bodza. (Bp., 1959); Minde­nütt otthon. (Bp., 1961); Szegények hatalma. (Bp., 1964); A zsezse-madár. Tanulmányok, cikkek, vallomások. (Bp., 1964); Kelet felől. (Bp., 1965); Akác a forgószélben. (Bp., 1966); Eső a homokra. (Bp., 1968); A sokaság fia. (Bp., 1970) ; Százhúszat verő szív. Vál. versek, 1955-1970. (Bp., 1971) ; Toldi feltámadása. Prózai írások. (Bp., 1972); Jege­nye. Vál. írások, versek. (Bp., 1975); Utazás Bürokroné­­ziában. Szatirikus költemény. (Bp., 1978); Összegyűjtött művei. (Bp., 1979); Fecske, fecske, könnyű fecske. Gyer­mekversek. (Bp., 1980); Értelmes terhek alatt. Vál. ver­sek. (Bp., 1984); Rózsák a jégen. Vál. prózai írások. (Bp., 1990); Valami nincs sehol. Vál. V. M. verseiből. (Miskolc, 1994); ford.: Tvardovszkij: Egyre messzebb. (Bp., 1962); írod.: Kovács Sándor Iván: V. M. (Bp., 1972); írások V. M.­­ról. Összeáll. Varga Józsefné. (Nyíregyháza, 1974); V. M. 1924-1970. Emlékezések és szemelvények és bibliográ­fia. Összeáll. Somogyi Jolán. (Nyíregyháza, 1974); Híd­végi Ferenc: A költő halála Hanoiban. V. M. utolsó nap­

Next