Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)

T - Torday Emil, gyarmati tisztviselő, Afrika-utazó, etnográfus - Tordon Ákos, író, műfordító - Tordos (román: Turdaş, német: Thorendorf, szász: Tordesch) - Tordy Géza, színész, rendező

51­ 69 (1992). Határa: 3407 kh. a fele szántó (1909). - Kk. a Magyarláposi járásban, a drágavilmai kör­jegyzőségben. Torday Emil (1875. jún. 22. Bp. - 1931. máj. 9. London): gyarmati tisztviselő, Afrika-utazó, et­nográfus. - Bp.-en éretts. A Belga Bank tisztvise­lője Bp.-en, Brüsszelben (1895-től), majd Kongó Szabad Államban. Hiv.-i munkája mellett földraj­zi, kulturális antropológiai, néprajzi, nyelvtud. gyűjtő- és kutatómunkával is fogl. Az 1910-es évektől Londonban élt.­­ Három tud. expedíciót vezetett Közép-Afrikába, a Kongó-medencébe, a Kongó folyó és a Katanga vidékére (1900-1904, 1905-1907, 1907-1909). Az elsőt a belga állam (célja: az Akalonga-fok felkutatása), a másodikat a Royal Anthropological Institute (RAI; London), a harmadikat a British Museum (RM; London) megbízásából.­­ Nemzetk­ jelentőségűek a Kongó és mellékfolyói mentén élt népek (bajakák, bam­­balák, bankutuk, batatelék, busongók) kultúrájá­val, hiedelemvilágával, vallási szokásaival kap­csolatos megfigyelései, gyűjtései (pl. szobrok, maszkok, hangszerek, áldozati kések), fényképei. Nyelvtudása segítségével, a közösség véneinek elbeszélése nyomán, rekonstruálta a busongó nép történetét, ezzel elsőként írta le hitelesen egy fe­kete-afrikai törzs történetét. Loango és Kasai kö­zött elterülő, eleddig ismeretlen földet is feltárt. Mint a belga hatóság egyedüli képviselője Katan­­gán, fontos szerepet játszott a h. rabszolga-keres­kedelem megfékezésében.­­ A British Association for the Advancement of Science Etnográfiai Oszt.­­ának elnöke.­­ Páratlan koponyagyűjteménye, ill. fotódokumentációjának egy része London bom­bázásakor megsemmisült (1941). Néprajzi gyűjte­ményének kisebbik fele a bp.-i Néprajzi Múz.­­ban, a nagyobbik a BM-ban, 1500 fényképe és má­sodik expedíciójának naplója a RAI-ban található. Néhány fényképét a BTM Magyar Afrika-kutatók fotográfiái c. kiállításán mutatták be (2006). F. m.: Notes ethnographiques sur les peuples communé­­ment appelés Bakuba, ainsi que sur les peuplades appar­­entées. Les Bushongo. T. A. Joyce-szal. (Bruxelles, 1911); Notes ethnographiques sur les peuplades habitant les bassins du Kasai et du Kwango Oriental. T. A. Joyce-szal. (Bruxelles, 1922); Tormay Cécile: The Old House. Ford. (London, 1921; New York, 1922); Afrikai emlékek. Egy Afrika-kutató naplójából. (Bp., é. n.); Barangolások Afri­kában. Három utazás az Egyenlítő vidékén. (Bp., é. n.); Causeries congolaises. (Bruxelles, 1925); On the Trail of the Bushongo. (London, 1925). Irod.: Kubassek János: T. E. emlékei Londonban. (Föld­rajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991). Tordesch —Tordos Tordon Ákos (1924. szept. 19. Érsekújvár): író, műfordító.­­ Brünnben keresk. érettségit tett, Bp.­­en az Iparművészeti Főisk.-n tanult (1948-1949). - Szabadfoglalkozású író (1949-től), közben a Nők Lapja gyermekrovatának szerkesztője (1988- 1991).­­ Főként gyermekmeséi révén vált ismert­té. Szép magyarsága és nyelvi humora különösen népszerűvé tették. - L'udmila Podíjavorinská-díj (1981), IBBY-díj (1984), Szép M. Könyv Verseny Tordy Díja (1985), Az Év Könyve Jutalom (1988), A Mű­vészeti Alap Irodalmi Díja (1992), Stephanus Iro­dalmi Díj (1996), József Attila-díj (1997). F. m.: Híres király híres háborúja. (Bp., 1959); Figura Fer­­kó. (Bp., 1964); Az utolsó oroszlán. (Bp., 1970); Skatu­­lyácska. (Bp., 1972); Három arany nyílvessző. (Ung­­vár-Bp., 1973); Mesebeszéd. (Bp., 1976); Libabuli. (Bp., 1979) ; Hímes tojás, hímes rét. (Bp., 1982); A rézorrú tün­dér. (Bp., 1983); Karácsonyi postahivatal. (Bp., 1984); Me­sék a kisfiúról, aki voltam. (Bp., 1986); Kíváncsi Fáncsi hőben és hóban. (Bp., 1986); Kíváncsi Fáncsi hajban és jaj­ban. (Bp., 1987); Halfréd, a vízimanó. (Bp., 1988); Kíván­csi Fáncsi Krokóniában (Bp., 1990); ford.: Duricková, M.: Hüvelyk Matyi. (Pozsony-Bp., 1972); Bendová, K.: Bab­szem Jankó legújabb meséi. (Pozsony-Bp., 1973); Bürger, G. A.: Münchhausen vidám kalandjai. (Pozsony-Bp., 1975); Holtz-Baumert, G.: Autóstoppal a tengerhez. (Bp., 1980) ; Simmich, E.: Őzikehűség. (Bp., 1982); Fischer, G.: Teddy-iskola. (Bp., 1992); Tordos (román: Turdaş, német: Thorendorf, szász: Tordesch), kö. a Kenyérmezőn, a Maros partján, Szászvárostól Ny-ra. - 1919-ig Mo. (Hunyad vm.), 1919-től Románia része. - L: 577, ebből 461 rom., 98 magyar (1900), 694 (1941), 513, ebből 424 rom. (a közig.-ilag hozzá tartozó lakott­helyekkel együtt 1975,1992). Vallás: g.kel.: 276, g. kat.: 202, ref.: 97 (1900), g.kel.: 447 (1992). Határa: 2219 kh, a fele szántó: 713 kh a kö.­é (1909). - Kk. a Szászvárosi járásban. - Ref. temploma a 16. sz.­­ban épült. Tordy Géza (1938. máj. 1. Bp.): színész, rende­ző. - A kaposvári Csiky Gergely (1956-1957), a Szegedi Nemzeti (1957-1959), Bp.-en A M. Nép­hadsereg Színháza (1959-1962), a Víg (1962-1963, 1967-1992), a Madách Színház színésze (1963— 1967), a veszprémi Petőfi Színház rendezője (1985-1988), főrendezője (1988-1990), a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője (1992-1995), a Bp.-i Kamaraszínház főrendezője (1995-től). A Színház- és Filmművészeti Főisk., ill. Egyetem ta­nára (1982-től).­­ Jászai Mari-díj (1970, 1977), ér­demes művész (1980), kiváló művész (1988), Kos­­suth-díj (1991). F. sz.: Yed­ink Károly (Sheridan, R. B.: A rágalom iskolá­ja, A Magyar Néphadsereg Színháza, Bp., 1960); Bob (Shaffer, P.: Ki után megy a nő?, Madách Kamara, Bp., 1963); Tuzenbach (Csehov: Három nővér, Vígszínház, Bp., 1974); Fáskerti (Bereményi G.: Légköbméter, Pesti Színház, Bp., 1979); Kelemen (Molnár F.: A farkas, Víg­színház, 1985); Willy Loman (Miller, A.: Az ügynök halá­la, uo., 1987); Thomas Stockmann (Ibsen, H.: A nép ellen­sége, uo., 1989); Melkett ezredes (Shaffer, P.: Black Come­dy, Játékszín, Bp., 1999); Lear (Shakespeare: Lear király, Vígszínház, 2001); P. Petronius (Székely J.: Caligula hely­tartója, Nemzeti Színház, Bp., 2002); Talbot (Schiller, F.: Stuart Mária, Pesti Színház, Bp., 2005); F. J.: Gyurkovics T.: Fekvőtámasz (Petőfi Színház, Veszp­rém, 1986); Süskind, P: A nagybőgő. (Pesti Színház, 1989); Williams, T.: A vágy villamosa. (Bp.-i Kamaraszín­ház-Tivoli, 1999); O'Neill, E.: Amerikai Elektra. (uo., 2000) ; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés. (Vígszínház, 2001) ; Molnár F.: Liliom. (Nemzeti Színház, Győr, 2001); Krúdy Gy.: A vörös postakocsi. (Vígszínház, 2004).

Next