Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)

V - Várnai Ferenc, újságíró - Várnai György, grafikus, karikaturista, rajzfilmrendező - Várnai Zseni, költő - Varnus Xavér, orgonaművész, író - Varnusz Egon, sakkozó, edző, sakkíró - Váró György, biofizikus

Várnai 528 (1982, Pécs); Vasember ház (1982, Nagykanizsa, Szabad­ság tér); óvodák (Pécs, Nagykanizsa, 1983); lakóépületek (Pécs, Szekszárd, Dombóvár); Atomerőmű, Műsz. Szak­­középisk., Sportcsarnok, Főisk. (1986,1988, 1989, Paks), Irod.: Bencsik I-Székely P-Vadász Gy.-Uherkovich Á.: V. P. 1943-1992. (Magyar Építőművészet, 1992. 5.). Várnai Ferenc (1928. febr. 12.-1994. dec. 31. Bp.): újságíró. - Politikai főisk.-t végzett (1954). - 1945 előtt bőripari munkás, majd a mozgalmi élet­ben töltött be különböző funkciókat. A Népszabad­ság külpolitiai rovatvezetője (1964-1983), a Ma­gyarország c. főszerkesztője (1984-1989), a Tabu c. könyvsorozat szerkesztőségvezetője (1989-től).­­ Rózsa Ferenc-díj (1975). F. m.: A maoisták útja. (Bp., 1976); A hosszú meneteléstől az agresszióig. (Bp., 1979); A maoizmus a nemzetközi munkásmozgalom ellen. (Bp., 1980). Várnai György (1921. nov. 26. Bp. - 1991. nov. 6. Bp.): grafikus, karikaturista, rajzfilmrendező.­­ Az Iparművészeti Főisk.-n végzett (1946).­­ Új­­ságrajzoló (Színházi Magazin, Délibáb, Az Újság, Tolnai Világlapja, Magyar Nemzet), a Szabad Száj ka­rikaturistája (1946-1951), a Híradó- és Dokumen­tum Filmstúdiónál, majd a Pannónia Filmstúdió­nál tervező-rendező (1951-1957). A Ludas Matyi belső, a Népszabadság külső munkatársa (1957- től).­­ Főként saját forgatókönyvei alapján, Macs­­kássy Gyulával készített kb. 70-80 rövidebb­­hosszabb rajz- ill. reklámfilmet. Számos karikatú­rakiállításon szerepelt műveivel (Bp., 1946, 1947, 1951,1956; Sárvár, 1982; Szeged; Montréal; Brüsz­­szel; Krakkó; Ny-Berlin; Orsz. Karikatúra Bienná­­le, Nyíregyháza, 1983, 1987). Több könyvet il­lusztrált.­­ Párbaj és Romantikus történet c. filmje elnyerte a cannes-i filmfesztivál I. díját, amint az oberhauseni és a romániai filmfesztivál díjait. Szintén fesztiválelső az UNESCO kérésére ké­szült „1,2,3" c. alkotása.­­ Balázs Béla-díj (1963), Munkácsy Mihály-díj (1967). F. m.: Csendélet. (Bp., 1965); Geisterbeschwörung. (Bp., 1985); Tessék sóhajtani! Somogyi Pállal. (Bp., 1985). F. filmje: Kis ember, nagy város. Macskássy Gyulával. (1974); Minden kezdet nehéz (1966). F. tv: Alfonshow. Hegedűs Istvánnal, Sajdik Ferenccel. Várnai Zseni (1890. máj. 25. Nagyvázsony - 1981. okt. 16. Bp.): költő.­­ Férje Peterdi Andor író, lánya Peterdi Mária írónő. - Az Orsz. Színész­egyesület Színiisko-jában végzett (1908).­­ Tisztvi­selőként helyezkedett el. A II. vh. idején egy anti­fasiszta csoportot vezetett (1943-1944). A háború után rövid ideig a Kossuth Népe és az Új Idők mun­katársa.­­ Első verse 1911-ben a Népszavában jelent meg. Az 1912. máj. 23-ai munkástüntetés előtt írt Katonafiamnak c. verse miatt vád alá helyezték. Versei főképp a Népszavában, verseskötetei több­ségében az SZDP kiadásában jelentek meg. Költé­szetét az anyaság érzése és a proletár élet megszé­pítésének vágya, az I. vh. éveiben a békevágy jel­lemezte. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben, a munka öröme.­­ József Attila-díj (1956), SZOT-díj (1969). F. m.: Katonafiamnak! (Bp., 1914); Gracchusok anyja. (Bp., 1916); Anyasziv. (Bp., 1918); Vörös tavasz. (Bp., 1919); Forradalmi versei. (Bp., 1919); A fájdalom könyve. (Bp., 1921); Ím itt az írás! (Bp., 1927); Kórus szopránban. (Bp., 1930); Én mondom és te add tovább! (Bp., 1937); Én nem mondok le soha a reményről. (Bp., 1940); Ég és föld között. (Bp., 1941); Egy asszony a milliók közül. (Bp., 1942) ; Mint viharban a falevél. Peterdi Máriával. (Bp., 1943) ; Üldözött versek. (Bp., 1945); Így égtem, énekel­tem. (Bp., 1958); Fényben, viharban. (Bp., 1958); Élők, vi­gyázzatok! (Bp., 1962); Nem volt hiába. (Bp., 1962); Ének az anyáról. (Bp., 1968); Idő heroldja. (Bp., 1971); Vers és virág. (Bp., 1973); Egy asszony a milliók közül. Önéletraj­zi regénytrilógia. 1-2. (Bp., 1974); Sorsod foglya vagy. Vál. versek. (Bp., 1986); Vamus Xavér (1964. ápr. 29. Bp.): orgonamű­vész, író. - Bp.-en Kistétényi Melinda és Lehotka Gábor, Párizsban Pierre Cochereau és Lorenz Stolzenbach növendékeként végezte orgonata­nulmányait. Kanadai egyetemeken, ill. Faludy Györgytől középkori irodalmat és történelmet ta­nult.­­ Franciao.-ban (1981-től), majd Kanadában, Torontóban élt. 1997-ben költözött vissza Mo.-ra. A Zalaegerszegi Orgonafesztivál ig.-ja. Az MTV sugározza Az utókor ítélete c. zenei ismeretterjesz­tő sorozatát. Művészetében a kritika a kiváló technikát és hangszínkeverést, a virtuozitást, a klasszikus művek sokszor meglepő, a hagyomá­nyokat felrúgó újraértelmezését, jó improvizációs készségét emeli ki. F. m.: könyvei: Isten majd megbocsájt, az a mestersége. (Bp., 1996); Folytatás. (Bp., 1998); „Mert álom az ébredés, és ébredés a halál". (Bp., 2002); Átváltozások. Reg. (Bp., 2005). F. lemezei: V. X. koncertje a bp.-i Zsinagógában: Albino­ni, J. S. Bach, Beethoven, Ravel művei (Lamarti Kiadó, CD); V. X. orgonaversenye a Canterburyi Katedrálisban, 2004. okt. 20. (Klub Publishing Kft., DVD, 2004). Vamusz Egon (1933. nov. 15. Bp.): sakkozó, edző, sakkíró. - A bp.-i I. László Gimn.-ban érett s. (1952), az MKKE-n tanult (1954-1957). - A Kőbá­nyai Sörgyár (1949-1951), a Bp. Kinizsi (1951-1956), az FTC (1957), a Bp. Spartacus (1957-1980), a DUTÉP SC (1981), az MTK-VM, ill. az MTK sak­kozója (1982-től). A M. Sakkszövetség ifj. edzője, majd ifj. szakfelügyelője (1969-1989). - Mester (1957), FIDE-mester (1983), mesteredző (1978). - Orsz. bajnoki 6. (1966); 7-szeres csapatbajnok (1964/65, 1973, 1974, 1977, 1978, 1980, 1984), Bp. bajnok (1974), Bp. bajnoki 3. (1960), 4. (1961). Az egyik legtremékenyebb m. sakkíró. F. m.: Spanyol megnyitás. (Bp., 1969; németül: 1973); Fi­scher és Szpasszkij, Flórián Tiborral. (Bp., 1972; németül: 1972); A Caro-Kann-védelem. (Bp., 1981; németül: 1982; 2. kiad. 1988; angolul: Oxford, 1982; 2. kiad. 1992; spa­nyolul: Barcelona, 1990); Lajos Portisch. (Frankfurt/M., 1990); Slawisch. (Mannheim, 1991); Play Anti-Indian. (Oxford, 1992); Váró György (1947. aug. 1. Székelyudvarhely): biofizikus.­­ A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudo­mányegyetemen fizikus­oki. szerzett (1970), a fizi­kai tudomány kandidátusa (1986), doktora (1994).­­ A nagyváradi Ady Endre Líceum tanára (1970— 1978), Mo.-on telepedett le (1978). Az MTA Szege­di Biológiai Közp. (SZBK) Biofizikai Int. tud. munkatársa (1978-1986), főmunkatársa (1986-

Next