Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)
V - Várnai Ferenc, újságíró - Várnai György, grafikus, karikaturista, rajzfilmrendező - Várnai Zseni, költő - Varnus Xavér, orgonaművész, író - Varnusz Egon, sakkozó, edző, sakkíró - Váró György, biofizikus
Várnai 528 (1982, Pécs); Vasember ház (1982, Nagykanizsa, Szabadság tér); óvodák (Pécs, Nagykanizsa, 1983); lakóépületek (Pécs, Szekszárd, Dombóvár); Atomerőmű, Műsz. Szakközépisk., Sportcsarnok, Főisk. (1986,1988, 1989, Paks), Irod.: Bencsik I-Székely P-Vadász Gy.-Uherkovich Á.: V. P. 1943-1992. (Magyar Építőművészet, 1992. 5.). Várnai Ferenc (1928. febr. 12.-1994. dec. 31. Bp.): újságíró. - Politikai főisk.-t végzett (1954). - 1945 előtt bőripari munkás, majd a mozgalmi életben töltött be különböző funkciókat. A Népszabadság külpolitiai rovatvezetője (1964-1983), a Magyarország c. főszerkesztője (1984-1989), a Tabu c. könyvsorozat szerkesztőségvezetője (1989-től). Rózsa Ferenc-díj (1975). F. m.: A maoisták útja. (Bp., 1976); A hosszú meneteléstől az agresszióig. (Bp., 1979); A maoizmus a nemzetközi munkásmozgalom ellen. (Bp., 1980). Várnai György (1921. nov. 26. Bp. - 1991. nov. 6. Bp.): grafikus, karikaturista, rajzfilmrendező. Az Iparművészeti Főisk.-n végzett (1946). Újságrajzoló (Színházi Magazin, Délibáb, Az Újság, Tolnai Világlapja, Magyar Nemzet), a Szabad Száj karikaturistája (1946-1951), a Híradó- és Dokumentum Filmstúdiónál, majd a Pannónia Filmstúdiónál tervező-rendező (1951-1957). A Ludas Matyi belső, a Népszabadság külső munkatársa (1957- től). Főként saját forgatókönyvei alapján, Macskássy Gyulával készített kb. 70-80 rövidebbhosszabb rajz- ill. reklámfilmet. Számos karikatúrakiállításon szerepelt műveivel (Bp., 1946, 1947, 1951,1956; Sárvár, 1982; Szeged; Montréal; Brüszszel; Krakkó; Ny-Berlin; Orsz. Karikatúra Biennále, Nyíregyháza, 1983, 1987). Több könyvet illusztrált. Párbaj és Romantikus történet c. filmje elnyerte a cannes-i filmfesztivál I. díját, amint az oberhauseni és a romániai filmfesztivál díjait. Szintén fesztiválelső az UNESCO kérésére készült „1,2,3" c. alkotása. Balázs Béla-díj (1963), Munkácsy Mihály-díj (1967). F. m.: Csendélet. (Bp., 1965); Geisterbeschwörung. (Bp., 1985); Tessék sóhajtani! Somogyi Pállal. (Bp., 1985). F. filmje: Kis ember, nagy város. Macskássy Gyulával. (1974); Minden kezdet nehéz (1966). F. tv: Alfonshow. Hegedűs Istvánnal, Sajdik Ferenccel. Várnai Zseni (1890. máj. 25. Nagyvázsony - 1981. okt. 16. Bp.): költő. Férje Peterdi Andor író, lánya Peterdi Mária írónő. - Az Orsz. Színészegyesület Színiisko-jában végzett (1908). Tisztviselőként helyezkedett el. A II. vh. idején egy antifasiszta csoportot vezetett (1943-1944). A háború után rövid ideig a Kossuth Népe és az Új Idők munkatársa. Első verse 1911-ben a Népszavában jelent meg. Az 1912. máj. 23-ai munkástüntetés előtt írt Katonafiamnak c. verse miatt vád alá helyezték. Versei főképp a Népszavában, verseskötetei többségében az SZDP kiadásában jelentek meg. Költészetét az anyaság érzése és a proletár élet megszépítésének vágya, az I. vh. éveiben a békevágy jellemezte. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben, a munka öröme. József Attila-díj (1956), SZOT-díj (1969). F. m.: Katonafiamnak! (Bp., 1914); Gracchusok anyja. (Bp., 1916); Anyasziv. (Bp., 1918); Vörös tavasz. (Bp., 1919); Forradalmi versei. (Bp., 1919); A fájdalom könyve. (Bp., 1921); Ím itt az írás! (Bp., 1927); Kórus szopránban. (Bp., 1930); Én mondom és te add tovább! (Bp., 1937); Én nem mondok le soha a reményről. (Bp., 1940); Ég és föld között. (Bp., 1941); Egy asszony a milliók közül. (Bp., 1942) ; Mint viharban a falevél. Peterdi Máriával. (Bp., 1943) ; Üldözött versek. (Bp., 1945); Így égtem, énekeltem. (Bp., 1958); Fényben, viharban. (Bp., 1958); Élők, vigyázzatok! (Bp., 1962); Nem volt hiába. (Bp., 1962); Ének az anyáról. (Bp., 1968); Idő heroldja. (Bp., 1971); Vers és virág. (Bp., 1973); Egy asszony a milliók közül. Önéletrajzi regénytrilógia. 1-2. (Bp., 1974); Sorsod foglya vagy. Vál. versek. (Bp., 1986); Vamus Xavér (1964. ápr. 29. Bp.): orgonaművész, író. - Bp.-en Kistétényi Melinda és Lehotka Gábor, Párizsban Pierre Cochereau és Lorenz Stolzenbach növendékeként végezte orgonatanulmányait. Kanadai egyetemeken, ill. Faludy Györgytől középkori irodalmat és történelmet tanult. Franciao.-ban (1981-től), majd Kanadában, Torontóban élt. 1997-ben költözött vissza Mo.-ra. A Zalaegerszegi Orgonafesztivál ig.-ja. Az MTV sugározza Az utókor ítélete c. zenei ismeretterjesztő sorozatát. Művészetében a kritika a kiváló technikát és hangszínkeverést, a virtuozitást, a klasszikus művek sokszor meglepő, a hagyományokat felrúgó újraértelmezését, jó improvizációs készségét emeli ki. F. m.: könyvei: Isten majd megbocsájt, az a mestersége. (Bp., 1996); Folytatás. (Bp., 1998); „Mert álom az ébredés, és ébredés a halál". (Bp., 2002); Átváltozások. Reg. (Bp., 2005). F. lemezei: V. X. koncertje a bp.-i Zsinagógában: Albinoni, J. S. Bach, Beethoven, Ravel művei (Lamarti Kiadó, CD); V. X. orgonaversenye a Canterburyi Katedrálisban, 2004. okt. 20. (Klub Publishing Kft., DVD, 2004). Vamusz Egon (1933. nov. 15. Bp.): sakkozó, edző, sakkíró. - A bp.-i I. László Gimn.-ban érett s. (1952), az MKKE-n tanult (1954-1957). - A Kőbányai Sörgyár (1949-1951), a Bp. Kinizsi (1951-1956), az FTC (1957), a Bp. Spartacus (1957-1980), a DUTÉP SC (1981), az MTK-VM, ill. az MTK sakkozója (1982-től). A M. Sakkszövetség ifj. edzője, majd ifj. szakfelügyelője (1969-1989). - Mester (1957), FIDE-mester (1983), mesteredző (1978). - Orsz. bajnoki 6. (1966); 7-szeres csapatbajnok (1964/65, 1973, 1974, 1977, 1978, 1980, 1984), Bp. bajnok (1974), Bp. bajnoki 3. (1960), 4. (1961). Az egyik legtremékenyebb m. sakkíró. F. m.: Spanyol megnyitás. (Bp., 1969; németül: 1973); Fischer és Szpasszkij, Flórián Tiborral. (Bp., 1972; németül: 1972); A Caro-Kann-védelem. (Bp., 1981; németül: 1982; 2. kiad. 1988; angolul: Oxford, 1982; 2. kiad. 1992; spanyolul: Barcelona, 1990); Lajos Portisch. (Frankfurt/M., 1990); Slawisch. (Mannheim, 1991); Play Anti-Indian. (Oxford, 1992); Váró György (1947. aug. 1. Székelyudvarhely): biofizikus. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen fizikusoki. szerzett (1970), a fizikai tudomány kandidátusa (1986), doktora (1994). A nagyváradi Ady Endre Líceum tanára (1970— 1978), Mo.-on telepedett le (1978). Az MTA Szegedi Biológiai Közp. (SZBK) Biofizikai Int. tud. munkatársa (1978-1986), főmunkatársa (1986-