Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)
V - Vas Népe, napilap - Vas-hegy - Vasad - Vasadi Éva, Tersztyánszkyné, jogász - Vasadi Péter; Víz, író, költő, újságíró, esszéista - Vasadi Balogh Lajos, karmester, zeneszerző, zongora- és orgonaművész - Vasalja
545 kö.-ek és intézményeik, egyesületek, magánszemélyek, gazdasági szervezetek, egyházak, a Vas vm.-től a Trianoni békeszerződésben Ausztriához (Felsőőrs, Németújvári járás) és a Szerb-Hor- Szlo. Királysághoz (1929-től Jugoszlávia, Szlovénia, Muraszombati járás) elcsatolt területek iratait őrzi. Legértékesebb iratai: 1526 előtti okl.-ek (705 db), vm.-i közgyűlési jegyzőkönyvek (1595— 1849), úrbéri összeírások (17-18. sz.), ogy.-i követutasítások (18-19. sz.), a Vasvár-Szombathelyi Káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvei és iratai (1543-1874). 1972-ben Kőszegen fióklevéltára jött létre, mely Kőszeg v. iratanyagát őrzi (1529-től). Az állományának terjedelme 8211 ifm, ebből 340 ifm a kőszegi fióklevéltáré (2004). Kiadványsorozatai: Vas megye múltjából. Levéltári évkönyv, 1-3. (1976-1986), Levéltári füzetek. 1-9. (1988-1994). Vas Népe (1956-), napilap. Az MSZMP Vas M.-i Biz.-a indította Szombathelyen. Előzménye: Vasmegye. 1990-től politikailag független kiadvány. Sárvári, celldömölki, körmendi, szentgotthárdi variánsokkal és kőszegi, szombathelyi h. kiadásokkal jelenik meg. Vas-hegy: a Kőszegi-hg. D-i nyúlványának folytatásában emelkedő tönkrög (415 m) a Nymp.-i-peremvidéken, Felsőcsatár kö. mellett, a m.-osztrák államhatáron. Kőzete az ország legrégebbi geológiai képződményei közé tartozik. A földtörténet karbon és devon korszakában keletkezett szerpentinből és zöldpalából álló , felszínét felső-pannon homokos agyag borítja. Egyenletesen lejtő, gyengén tagolt felszínét az É-i részen a Kőszegi-hg.-ből lehordott durva kvarckavics, K- en a Gyöngyös-patak pleisztocén kavicstakarója fedi. Hasznosítható ásványi nyersanyaga az 1950- es években feltárt, szerpentinhez kapcsolódó talkum (zsírkő), amelyet folyamatosan bányásznak, írod.: A Vas-hegy és a Pinka-mente természeti és kultúrtörténeti értékei. (Szombathely, 2003). Vasad: kö. Pest m.-ben, a Pesti-síkságon, Bp.től DK-re. L: 1014 (1900), 1757 (1949), 1459 (1990), 1664 (2001). Nemzetisége: 15 n. (1930). Vallás: r. k.: 757, ref.: 849, ev.: 162 (1930). Külterületi lakott helyek: Halmosháza (146), Szilassy tanyák (717 fő, 1930), II. külterület (233 fő, 2001). Határa: 3342 ha, ebből 1492 ha szántó és 1369 ha az erdő (1984). - Nk. a Monori járásban. 1969-1990 között ~ néven és székhellyel, Csévharaszt kö.-gel kö.-i közös tanácsot szerveztek. 1990-től önkormányzata van. - Mg.-i jellegű település. Kereskedelem: Hangya Szöv. (1941); pénzügyek: Hitelszöv. Vasadi Éva, Tersztyánszkyné (1936. febr. 23. Bp.): jogász. - Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtud. doktori oki. szerzett (1958), ügyvédi vizsgát tett (1961). - A 21. sz. ügyvédi munkaközösség ügyvédjelöltje (1958-1961), az OTP főelőadója (1961-1966), a Pest M.-i Igazg. vezető jogtanácsosa (1966-1971), a TIT osztályvezetője (1972), az OTP Vezérigazg. főosztályvezetője (1972-1989). Az Alkotmánybíróság főtanácsadója (1989-1999), alkotmánybíró (1999-től). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem c. egy. docense (1997-től) és az ÁJTK gazdasági dékánh.-e (1998-1999). Vasalja Vasadi Péter: Víz (1926. jún. 1. Bp.): író, költő, újságíró, esszéista. Nagyváradon és Thaldorfban (Németo., 1944) hadapródisk.-ban tanult, Bp.-en bőrkereskedő-tanonc (1947-1949), a bp.-i tudományegyetemen m.-német szakos tanári oki. szerzett (1951). Műsz. rajzoló, segédmunkás, a Közlekedési Váll. tervezési csoportvezetője (1952- től), az Új Ember és a Vigilia munkatársa (1967- től). Verseinek alaphangját vallási-spirituális érdeklődése határozza meg. Ha az áldozat elszabadul c. regényében az emberi szenvedés sokféleségét ábrázolta. Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), József Attila-díj (1991), IRAT-nívódíj (1992), Artisjus Irodalmi Díj (1993), Rónay György-díj (1994), Füst Milán-jutalom (1996), Arany János-díj (2004), Stephanus Díj (2005). F. m.: Jelentés Babylonból. Versek. (Bp., 1974); Ének a szomjúságról. Versek. (Bp., 1976); Tamariszk. Versek. (Bp., 1978); Tűzjel. (Bp., 1978); Hó és madarak. Versek. (Bp., 1982); Az ember reménye. (Bp., 1982); Nem kő, se csillag. Versek. (Bp., 1984); Fényromok. Versek. (Bp., 1987); Fahíd. Vál. és új versek. (Bp., 1990); „A szív szüntelen mormolása..." Esszéreg. (Bp., 1991); Mindenki aranyat sejt. Versek. (Pécs, 1993); Ahogy én tudom... (Bp., 1994) ; Hitvallomás. (Bp., 1994); A szív tágassága. Esszék. (Bp., 1994); Tettetés nélkül. Karcolatok, elb.-ek. (Bp., 1995) ; A viola hatalma. Versek. (Bp., 1995); Különben szétesik... Esszék. (Bp., 1996); Sürget az idő. Esszék. (Szombathely, 1996); Kinéz tengerre ablakom. Versek. (Bp., 1997); Üdvösség ideje. Esszék. (Bp., 1998); Egy nap süt idebent. Irodalomtörténeti tanulmányok. (Bp., 1999); A zendülés vízszaga. Versek. (Bp., 2002); Nem ragyogtak hiába. Prózai írások. (Bp., 2002); Ha az áldozat elszabadul. (Bp., 2004); Hajnal Kentuckyban. Versek. (Bp., 2005). Iród.: Esterházy Péter: „Hajnali hadművelet." Köszöntő V. P. 60. születésnapjára. (Új Forrás, 1986); Szeghalmi Elemér: V. P. hetvenöt éves. (Új Ember, 2001); Vasadi Balogh Lajos (1921. jan. 26. Bp. - 2002): karmester, zeneszerző, zongora- és orgonaművész. Felesége Eszenyi Irma opera-énekesnő. A Nemzeti Zenedében Lajtha László és Ferencsik János (1938-1942), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk. tanárképzőjében Ádám Jenő, Bárdos Lajos és Viski János (1942-1944), majd ösztöndíjasként Wilhelm Furtwängler és Iszaj Dobroven növendéke; közben jogi, filozófiai és művészettörténeti tanulmányokat is folytatott. A Budai Zeneakad. tanára (1942-től), a Mávag Művészegyüttes vezetője (1953-1956), a M. Áll. Operaház karmestere (1956-1961), a Postás Szimfonikus Zenekar karnagya (1960-1966), zeneig.-ja (1966-1981), a milánói opera stagione (Compagnia Italiana di Opera Milano) vezető karmestere (1966-tól). Érdemes művész (1979). F. m.: Stuart Mária. Opera (librettó: Szabó Miklós); I. szimfónia (1955); Óda (zenekarra, 1956); Ballada (zenekarra, 1957); Rapszódia nagybőgőre és zenekarra (1959); Concertino hegedűre és zenekarra (1959); II. szimfónia (1961); két vonósnégyes; kamarazenei művek, dalok. Vasalja: kö. Vas m.-ben, a Sopron-Vasi-síkságon, a Pinka folyó mellett, Körmendtől Ny-ra. L: 668 (1900), 595 (1949), 358 (1990), 332 (2001). Vallás: r. k.: 658 (1930). Határa: 1123 ha, ebből 476 ha szántó, 208 ha rét, legelő és 327 ha az erdő (1984).