Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)

V - Vitray Tamás, újságíró - Vittenc (szlovák: Chtelnica) - VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. (Bp.)

713 első dingi Eb-t (1935-ben). A legjobb eredménye­ket Heinrich Tibor érte el, aki a 22-es jellében (1935) és az olimpiai jellében Eb 2. (1938), ill. a 22- es jellében Eb 3. helyen végzett (1933, 1937), s szintén Heinrich Tibor érte el az első olimpiai he­lyezést Berlinben (1936: 7.). A sportág első, máso­dik és harmadik m. világbajnoka Majthényi Sza­bolcs és Domokos András (1994,2002, 2004: repü­lő hollandi), első m. Európa-bajnoka Pomucz Ta­más és Argay Béla (1989: repülő hollandi). Majthényiék 1997-ben, 2000-ben és 2006-ban szin­tén a repülő hollandi hajóosztó-ban Eb-győzelmet is arattak. Olimpián a Detre ikrek (Szabolcs és Zsolt) érték el a legelőkelőbb helyezést, a moszk­vai (tallinni) versenyen a 3. helyen végeztek (1980).­­ A sportágnak régen kialakult változata a jégvitorlázás. A jégvitorlások hajótestjeinek elejére és végére speciális korcsolyákat szerelnek fel, ill. a hajótest elejét botkormánnyal is ellátják, ezzel irányítható a különleges sporteszköz. A hajótest hossza 3,65 m, az árboc 4,85 m magas, a vitorlafe­lület 6,5 m 2. A jégvitorlázásnak tengerparton ki­alakult nyári változata a homokvitorlázás. A jármű hasonlít a jégvitorláshoz, de a korcsolyák helyett tömör gumikerekeket szerelnek fel. Ezekkel a speciális vitorlás sporteszközökkel újabban nagy betonfelületeken (repülőterek) is rendeznek ver­senyeket. vitorlázó repülés -~sportrepülés Vitray Tamás (1933. nov. 5. Bp.), újságíró. - Az Idegennyelvek Főisko­ ján angol szakos fordítói oki. (1955), a TF-en sportszervezői oki. szerzett (1965). - A M. Néphadsereg Színháza díszletmun­kása (1952), a Honvédelmi Min. fordítója (1955- 1956), a M. Rádió munkatársa, az angol nyelvű adások hírbemondója (1957-1958), a MTV Sportoszt.-ának munkatársa (1958-1968), főmun­katársa (1968-1975), az MTV Szórakoztató Oszt. (1975-1980), a Dokumentumdráma Oszt. (1980-1988), a Sportoszt. vezetője (1988-1997), közben az MTV Elnökségének tagja (1990. febr.-ápr.), majd a TV2 intendánsa (1991. márc.-máj.), a Nap­kelte műsorvezetője (1999-2000). Az olimpiákról (1960-2000) és a labdarúgó vb-ről tudósított (1966-1998). A Színház- és Filmművészeti Főisk., ill. Egyetem c. egy. docense.­­ A M. Sajtóalapít­vány kuratóriumának elnöke (1989-1992). A MOB elnökségi tagja (1991-1998),­­ Rózsa Ferenc­­díj (1971), kiváló művész (1988), Opus-díj (1993), Pulitzer-életműdíj (1995), Egon Erwin Kisch-díj (1995), Pethő Sándor-díj (1999), MÚOSZ Arany­­toll (2000), Gerevich Aladár-életműdíj (2001), Prima Primissima Díj (2003); Kossuth-díj (2005). F. m. tévéműsorai: 12 szék (1967); Fekete-fehér, igen-nem (1972); Ötszemközt (1973-1974); Csak ülök és mesélek (1975-1978); Telefere (1985-1989); Töltsön egy órát ve­lem! (1993-1997). F. m. könyvei: Jégországból jelentkezem. (Bp., 1963; 2., bőv. kiad. 1965); Mexikói mozaik. (Bp., 1969; 2. kiad. 1970); Amerikai mozaik. (Bp., 1972); Csak ülök és kérdezek... (Bp., 1990); Vitray. (Bp., 2000). Vittenc (szlovák: Chtelnica): falu a Kisalföld É-i peremén, a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pes­ VITUKI Környezetvédelmi ... Iyéntől Ny-DNy-ra.­­ 1919-ig Mo. (Nyitra vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 1925, ebből 1672 szí., 66 magyar, 178 n. (1900), 2190, ebből 2152 szí., 10 n. (1930), 2524, ebből 2510 szí. (1991). Vallás: r. k.: 1801, szr.: 121 (1900), r. k.: 2058, ev.: 12 (1991). Határa: 5716 kh (1900).­­ Nk. a Pöstyéni járásban.­­ Lakossága mng.-gal, szőlő­­termesztéssel fogl., kőművesek, ácsok és csizma­diák voltak. A 20. sz. elején legnagyobb birtokosa gr. Pálffy József volt, aki ló-, juh- és marhate­nyészetet működtetett. 1949-ben tsz alakult. - A 20. sz. első felében népisk. és óvoda működött. - A 20. sz. elején olvasókör, katolikus polg. egylet, olvasó- és katolikus kör tevékenykedett. - 1828- tól Nyitra vm. első kórháza a kö.-ben működött. - Gótikus r. k. felső temploma 1489-ben, az alsó templom 1644-ben (1794—1801 között rokokó stí­lusban átépítették), a reneszánsz Erdődy-kastély 1603-ban (1769-ben barokk stílusban átépítették), barokk kúriája 1777-ben épült. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálko­dási Kutató Intézet Kht. (Bp.): környezet- és víz­ügyi kutató-fejlesztő intézmény. Jogelődje a Köz­munka- és Közlekedésügyi Min.-on belül az 1886. máj. 1-jén felállított Vízrajzi Oszt. Első vezetője Péch József. Az oszt. feladata, a Kárpát-medence első szervezett vízrajzi szolgálataként, Mo. vízraj­zi adatainak gyűjtése, mérése, értékelése, az árvi­zek előrejelzése, ill. a folyamszabályozás, ármen­tesítés, a vízhasznosítás és a hajózás érdekében a szükséges műsz.­adatok gyűjtése, a folyók meder­alakulásának, árvizeinek tud. kutatása. Tevé­kenységi köréhez kapcsolódva a f. folyók medré­nek nyilvántartására vízmércéket állított fel, meg­szervezte a vízjelző szolgálatot, csapadékmérő ál­lomásokat hozott létre, műsz. felvételeket, hely­színrajzokat és különböző méréseket végzett. Eredményeit Évkönyvében közölte (1876-tól). 1889-től a Földmívelésügyi Min. része, ezen belül később az Orsz. Vízépítési Igazg. egyik oszt.-a. 1929-1948 között neve Vízrajzi Int. 1952-ben Víz­ügyi Tud. Kút. Int.-té (VITUKI), 1976-ban Vízgaz­dálkodási Tud. Kút. Közp-tá szervezték át. Célja alap- és alkalmazott kutatások végzése, tanulmá­nyok készítése Mo. vízkészletének megőrzéséhez, fejlesztésére, vízgazdálkodására. A rendszervál­tozást követően Vízgazdálkodási Tud. Kutató Rt. lett. 2004. szept. 1-jén­­ néven összevonták a Kör­nyezetgazdálkodási Int.-tel. Hidraulikai, vízgépé­szeti, akkreditált környezet- és vízkémiai, hidro­biológiai, szennyvíz-technológiai és talajmechani­kai laboratóriumokkal, mérőeszközökkel, mérő­hajóval, ill. Orsz. Vízjelző Szolgálattal, vízrajzi adattárral és­­bázissal rendelkezik. Tud. szerveze­téhez 3 int. (Hidrológiai, Hidraulikai, Vízminő­ség-védelmi) tartozik. Fióktelepet tart fenn Siófo­kon és Komáromban. A Hidrológiai Int. f. feladatai: felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó külön­féle felmérések és vizsgálatok, észlelő- és mérőhá­lózatok tervezése, távmérés és távérzékelés terve­zése, vízkészlet-gazdálkodási, árvízvédelmi, fo­lyószabályozási, vízerő-hasznosítási és hatásta­nulmányok, ill. rövid és hosszú távú vízrajzi erő­

Next