Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)
T - Tóth Mária, népi iparművész, szövő - Tóth Mária, író, újságíró - Tóth Menyhért, festőművész - Tóth Mihály, népi iparművész, faragó - Tóth Mihály, mezőgazdasági mérnök
Tóth 106 transcription by Margit Tóth; text edited by Martha Roy. (Cairo, 1998). Irod.: Tizenöt év Egyiptomban. Mikes Éva interjúja T. M.-tal. (Muzsika, 1996. 1.); A kopt egyházi zene története. Mohay Tamás interjúja T. M.-tal. (Tabula, 2002); Berlász Melinda: T. M., a MAOE 2005. évi zenei nagydíjasa. (Muzsika, 2006. 5.). Tóth Mária (1910 Homonna -1981 Heves): népi iparművész, szövő. A szövést Tompa Béláné édesanyjától, Igonda Jánosné tanítónőtől tanulta. A Hevesi Háziip. és Népművészeti Szöv. alapító tagja, s haláláig tervezője. A hevesi népi iparművészeti szőttesstílus egyik megalkotója. Lakástextiljeit a Heves környéki szőttes mintakincsével díszítette. Szőttesei Kecskeméten, a Népi Iparművészeti Múz. kiállításán láthatók. Népi iparművész (1959), a Népművészet Mestere (1968). Irod.: Lengyel Györgyi: Hevesi szőttesek és hímzések. (Heves, 1987). Tóth Mária (1933. ápr. 6. Arad): író, újságíró. Középfokú tanulmányait követően a Romániai Magyar Szó munkatársa, szerkesztője (1951- 1953), a Művelődésügyi Min. sajtóreferense, a Pionír (a későbbi jóbarát) belső munkatársa (1959- 1987). Szociológiai igényességgel írt prózáját sajátos női látásmód jellemzi. F. m.: A küszöbön túl. Elb.-ek. (Bukarest, 1964); Futóhomok. Reg. (Bukarest, 1968); Elvarázsolt erdőben. Elb.-ek. (Bukarest, 1969); Szerep. Reg. (Bukarest, 1972); Ablak a napra. Elb.-ek. (Bukarest, 1972); Húsz év szerelem. Elb.ek. (Bukarest, 1976); Johanna tükre. Elb.-ek. (Bukarest, 1976); A futár halála. Reg. (Bukarest, 1979); A festőaszszony. Karcolatok, tárcák. (Kolozsvár, 1982); Ha szárnyam volna. Reg. (Kolozsvár, 1984); Mefisztó felesége. Elb.-ek. (Bukarest, 1989); Még a fákat is lelőtték. Novellák. (Kolozsvár, 1998); Régimódi hűség avagy Özvegységem története. (Marosvásárhely, 2001); A cukor íze. Reg. (Marosvásárhely, 2003). Tóth Menyhért (1904. jan. 2. Szeged-Mórahalom-1980. jan. 11. Bp.): festőművész. AM. Képzőművészeti Főisk.-n Vaszary János és Kandó László tanítványa (1929-1935). - Részt vett a Tokaji Művésztelep és a bajai Alkotótábor munkájában; a hajósi alkotótábor alapító tagja. Miskén élt, idős koráig mg.-i munkákból, szobafestésből tartotta fenn magát. - Pályája kezdetén a távol-K-i művészet, az analitikus kubizmus és Vaszary János művészete hatott rá. Különböző technikákkal kísérletezett, az olajfestésnél állapodott meg. 1941-ben mutatta be először műveit. Fő témája az élővilág, az ember, az állat, a növényzet. Idillikus jelenetek, miszticizmusba hajló világnézet, derűs kolorittal megfestett tájak és életképek, a szeceszszióhoz közelítő stílus jellemzi alkotásait (Gyermektavasz , 1935 k.; Korpusz, 1937; Vadvizek, 1942 k.). A II. vh. után monokróm színvilágú, expreszszív-realista szellemben alkotta műveit (Harmonikás, 1948-1950; Parasztfej, 1955 k.). Az 1960-as évektől, ún. fehér korszakában színei kivilágosodtak, kerekded alapformák, frontális szerkezet vált uralkodóvá alkotásain. Az 1970-es években figurái lebegővé, sejtelmessé váltak. Szimbolikus ihletésű művészetét nagyvonalú formakezelés, nyugtalan, érdes felületkialakítás, egymásba mosódó színek teszik egyedivé (Könyv, 1968; Védelem, 1972; Gondviselés, 1979). Szobrászattal is fogl. - Nagy István-díj (1973), érdemes művész (1976), Kossuth-díj (1990, posztumusz). Miskei háza alkotóház (1980-1988), ill. T. M. Emlékház lett, a Kecskeméti Képtár állandó kiállításon mutatja be műveit. Irod.: Bánszky Pál: T. M. (Bp., 1978); Kovács László: Az én T. M.-em. (Miske, 1987); Supka Magdolna: T. M. (Bp., 1990); Pap G.-Turai G. K.: A képíró bölcs. T. M. (Debrecen, 1995); Supka Magdolna: T. M. (Bp., 2000). Tóth Mihály (1911. márc. 10. Somogylászló - 1986 Böhönye): népi iparművész, faragó. - Számadójuhász apjától tanulta a faragást. - Juhászként dolgozott. Segesd Lászlómajorban élt feleségével, Kosi Máriával. A dunántúli pásztorművészetben és a népi iparművészet kialakításában betöltött szerepe id. Kapoli Antaléhoz mérhető. A somogyi faragás utolsó korszakának díszítőhagyományát követi. Karcolással, domború faragással, spanyolozással díszíti a pásztori eszközök formáit követő, de már a népművészeti piacra szánt faragványait. Díszítménykincse a somogyi pásztorművészeti ornamentikára épül. Faragványain gyakran ábrázolja nagyapját, Patkó Bandit, a híres betyárt. Iskolateremtő egyéniség, faragótáborokban adja tovább tudását a kortárs és az ifjabb faragók nemzedékének. - A bp.-i Népművészek Házap. Szöv.-ének alapító tagja. Faragványait a bp.-i Néprajzi Múz.-ban és dunántúli múz.-okban őrzik, ill. Kecskeméten, a Népi Iparművészeti Múz. kiállításán láthatók. - Népi Iparművész (1954), a Népművészet Mestere (1958). Böhönyén látogatható ~ fafaragó bemutatóterme, írod.: Madarassy László: Művészkedő magyar pásztorok. (Bp., 1934); Manga János: Egy dunántúli faragó pásztor. (Bp., 1954). Tóth Mihály (1924. nov. 5. Hajdúdorog - 1989. nov. 23. Debrecen): mezőgazdasági mérnök. -A Debreceni Tudományegyetemen tanult (1945), a M. Agrártud. Egyetemen mg.-i mérnöki okt. szerzett (1949), a mg.-i tudományok kandidátusa (1956), doktora (1970). - A Debreceni Mg.-i Akad. pallagi, ill. martonvásári tangazdaságának gyakornoka (1947-1949), a M. Agrártud. Egyetem, ill. az Agrártud. Egyetem Üzemtani Tanszék tanársegéde (1949-1951), egy. adjunktusa (1951-1957), egy. docense (1957-1966), egy. tanára (1966- 1984), közben az Agrárközgazdasági Kar dékáni titkára és a gödöllői rektori kirendeltség vezetője (1952-1953), majd a Mg.-tud. Kar dékánh.-e (1960-1963). A Mg.-i és Élelmiszerip. Min. (MÉM) Tud. Kutatási Főoszt. vezetője (1967-től). Az Öntözési és Rizstermesztési Kat. Int. üzemszervezési csoportvezetője (1958-1962), egyúttal a Földművelésügyi Min. Öntözési Igazg. h. vezetője (1959-1960). Az Orsz. Vízgazdálkodási Operatív Biz. tagja (1959-1962). - Agrárközgazdasági kutatásokkal, mg.-i üzemtannal, mg.-i váll.-ok szervezésével, szervezeti felépítésével és az ezzel összefüggő anyagi érdekeltséggel, az öntözés ökonómiájával fogl. - Az MTA IV. Oszt.-a tanácskozó