Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)

Z - Zsögöd (Csíkzsögöd, román: Jigodin) - Zsudi József, rendező, színész - Zsuffa András, építész, képzőművész - Zsujta - Zsúk (szlovák: Žlkovce) - Zsukó (ukrán: Zsukovo) - Zsunk (román: Dumbrava de Jos, Junc) - Zsupánfalva (Zsupunyest, román: Jupâneşti, Jupăneşti) - Zsupos Lajos, politikus, mg.-i mérnök

915 feladatot is. Színházi fesztiválok többszörös díj­nyertese.­­Jászai Mari-díj (1999), Kossuth-díj (2006). F. r.: Büchner, G.: Woyzeck; Vörösmarty M.: Csongor és Tünde; Britten, B.: Szentivánéji álom; Berkoff, S.: Görög. (Radnóti Színház, Bp., 1994); Hauptmann, G.: Henschel fuvaros. (Kamra, Bp., 1997); Wedekind, F.: A tavasz ébre­dése. (Pesti Színház, Bp., 1999); Churchill, C: Az iglic. (Vígszínház, Bp., 2000); Brecht, B.: A szecsuáni jóember. (Bo., 2001); Euripidész: Bakkhánsnők. (Kamra, 2001); Brecht, B.: A kaukázusi krétakör. (Vígszínház, 2003); Maeterlinck, M.: A kék madár, (uo., 2006). F. filmjei: színészként: Szerencsés Dániel (1982); Hétreál (1987); Ébredés (1994); Chacho Rom (2002). F. tv: színészként: Kisch, E. E.: Operabál 13. (1981); Szán­tó E.: Tanúkihallgatás. (1982); Karinthy Ferenc: Szellem­idézés. (1984); Lenz, S.: A világítóhajó. (1985). F. rádió: Srác (Zilahy P.: Az utolsó ablakzsiráf, 1999). Zsögöd (Csíkzsögöd, román: Jigodin): falu Csíkszeredától D-re.­­ 1919-ig Mo. (Csík vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 1124, ebből 1114 magyar (1900). Vallás: r. k.: 1072 (1900). Határa: 7322 kh, 201 kh a kö.-é, 1164 kh az erdőbirtokosságé, 1321 kh a Csíkszeredai erdőbirtokosságé, 1277 kh nagy­­birtokosoké (1909).­­ Kk. a Felcsíki járásban és körjegyzőségben. 1939-ben Csíkszeredához (Mier­curea Ciuc) csatolták. -15. sz.-i gótikus r. k. temp­lomát 1707-ben a Mikó család bővíttette. Zsudi József (1923. ápr. 16. Albertirsa): rende­ző, színész. - Nagy György Színiisk.-jában tanult (1939-1944), a Színművészeti Akad.-n végzett (1946). - A Goldmark Színpad (1939-1944), a Ma­gyar, ill. a Madách Színház tagja (1945-1949). A Mafilm (1949-1951), az Áll. Faluszínház (1951— 1955), a Magyar Játékszín tagja (1955-1957). A Vi­dám Színpad tagja (1957-től), vezető rendezője (1965-1973).­­ Jászai Mari-díj (1968). F. rend.: Zágon I.: Hyppolit, a lakáj. Nagy E.: A minisz­terelnök; Gádor B.-Görgey G.-Fényes Sz.: Részeg éjsza­ka; Campaux: Csöngettek, madame!; Lakatos L.-Hor­­váth J.-Nádas G.: Vágyom egy ágy után; Tóth M.-Maj­­láth­­.­ Üldöznek a nők; Vaszary G.-Szántó A.-Ullmann O.: A hölgy vetkőzik; Nádasi L.-Fényes Sz.: Ravasz asz­­szony; Kellér Dezső-, Róna Tibor-, Alfonzo-, Romhányi József-kabarék, ifj. kabarék. Zsuffa András (1932. jan. 21. Hódmezővásár­hely): építész, képzőművész. - A BME Építész­­mérnöki Karán Nagy Elemér, Boross Géza és Ohmann Béla tanítványaként végzett (1954). - A Mélyépítési Tervező Váll.-nál dolgozott (1954- 1992).­­ Az általa tervezett fürdők héjszerkezetei a mérnöki tervezés és a nonfiguratív szobrászat öt­vözetei. A róluk készült fotókat kollázsszerűen bemutatva grafikai műveket alkot. Műtermében festményeket, monotípiákat, fotografikákat készí­tett.­­ Ybl Miklós-díj (1991). F. m.: héjszerkezet (Miskolc-Tapolca, Tavifürdő, 1971); fürdő héjszerkezete (Visegrád-Lepence, 1982). Zsujta: kö. Borsod-Abaúj-Zemplén m.-ben, Gönczöl É­ra. - L: 499 (1900), 446 (1949), 231 (1990), 194 (2001). Vallás: r. k.: 278, g. kat.: 11, ref.: 178, ev.: 9, izr.: 16 (1930). Határa: 673 ha, ebből 224 ha szántó, 317 ha rét, legelő (1984).­­ Kk. a Gönci, Zsupos 1950-től az Abaújszántói, 1962-től az Encsi járás­ban, az abaújvári körjegyzőségben. 1965-től Abaújvár kö.-i közös tanács társkör­e. 1990-től ön­kormányzata van. - Mg.-i jellegű település. - Ered. gótikus (15. sz.) ref. templomát barokk stí­lusban átalakították. - I. vh.-i emlékművet emel­tek. 2006-ban r. k. templomot avattak. Zsúk (szlovák: Zlkovce): falu a Dudvág men­tén, Galgóctól ÉNy-ra.­­ 1919-ig Mo. (Nyitra vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 603, ebből 589 szí., 7 magyar, 7 n. (1900), 662, ebből 660 szí. (1930), 622, ebből 612 szí. (1991). Vallás: r. k.: 591, szr.: 10 (1900), r. k.: 597 (1991). Határa: 1382 kh (1900). - Kk. a Galgó­­ci járásban, a vágvörösvári körjegyzőségben. 1974-1990 között hozzátartozott Ratkóc (Ratkov­­ce) kö.­­ Lakossága mg.-gal, amint 1928-ig tégla­égetéssel fogl. 1945 után a földet továbbra is ma­gángazdaságok művelték.­­ R. k. temploma 1811- ben klasszicista stílusban épült, 1843-ban és 1887-ben átépítették. Zsukó (ukrán: Zsukovo): falu Kárpátalja Ny-i részén, Munkácstól ÉNy-ra. - 1919-ig Mo. (Bereg vm.), 1919-től Csehszlovákia, 1939-től ismét Mo., 1944-től a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L: 495, ebből 8 magyar, 32 n., 455 rusz. (1900), 700 (1941). Vallás: g. kat.: 457, izr.: 33 (1900). Határa: 1299 kh (1900). - Kkr. a Latorcai járásban, a beregszőlősi körjegyzőségben.­­ Lakossága ág.-gal fogl. A 20. sz. közepén legnagyobb birtokosa a gr. Schön­­born-Buchheim család (324 kh) volt.­­ A 20. sz. el­ső felében áll. elemi isk. működött. Zsunk (román: Dumbrava de Jos, June): falu Körösbányától ÉK-re. - 1919-ig Mo. (Hunyad vm.), 1919-től Románia része. - L: 1189 rom. (1900), 1164 (1941), 462 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 1189 (1900), 462 (1992). Határa: 3974 kh, nagyobb­részt szántó; 316 kh a kö.-é (1909). - Kk. a Kőrös­bányai járásban, a ribicei körjegyzőségben. Zsupánfalva (Zsupányest, román: Jupâneşti, Jupăneşti): falu Lugostól ÉK-re.­­ 1919-ig Mo. (Krassó-Szörény vm.), 1919-től Románia része.­­ L: 232 rom. (1900), 311 (1941), 223, ebből 222 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 232 (1900), 192 (1992). Hatá­ra: 1313 kh, nagyobbrészt erdő és legelő; 838 kh a magyar kir. kincstáré (1909). - Kir. a Facsádi járás­ban, a tamásdi körjegyzőségben. Zsupos Lajos (1937. márc. 10. Balmazújváros): politikus, mg.-i mérnök. - A forr. idején a debrece­ni Egy. Forr.-i Biz. tagja. Két évre eltiltották tanul­mányai folytatásától (1957), a debreceni Mg.-i Akad.-n mg.-i mérnöki okt. szerzett (1962), öntö­zési szakmérnöki vizsgát tett (1967).­­ A Hortobá­gyi Á. G. agronómusa (1954-1956). A Földműve­lésügyi Min. öntözési szakértője (Hajdú-Bihar m.­­ben, 1962-1967), a debreceni Vízgazdálkodási Társulatok Együttműködési csoportjának tervező­mérnöke (1967-1972). A DATE Termelésfejlesztési Int. tud. munkatársa, főmunkatársa (1972-től). - A mélyfekvésű homoktalajok vízgazdálkodásával fogl. - Az MDF tagja (1989. febr.-tól), debreceni szervezetének választmányi tagja (1989-től), ogy.-i képviselője (Balmazújváros, 1990-1994).

Next