Kovács Eleonóra: Víziváros. Egy fehérvári városrész története (Székesfehérvár - Budapest, 2013)
A városrész területének átalakulása 1945 után, új lakótelepek
beépített konyhát, beépített szekrényeket is kialakítottak.104 A többi fehérvári lakótelephez hasonlóan a beruházást a Fejér Megyei Építőipari Vállalat kivitelezte. 1968-ban már lelkes hangon tudósítottak a lapok, hogy a lakónegyed 5. és 6. tízemeletes épülete is elkészült.105 Az építkezés jelentős része 1969-ben fejeződött be, a terület parkosítása 1968-69-ben zajlott. Ehhez a területhez kapcsolódik a mai József Attila utca két oldalán épült szakasz is, amelynek végleges kialakítása, s a hozzá kapcsolódó beruházások 1979-re fejeződtek be.106 Az így kialakított lakótelep tíz és négyemeletes házsorokból áll. A tízemeletes épületek aljában különböző szolgáltatásoknak helyet adó üzlethelyiségek kezdtek üzemelni. Kulturális intézmények is jelen voltak a környéken. A József Attila utcában 1967. szeptember 15-én nyílt meg a Május I. téri könyvtár fiókkönyvtára. 1200 kötettel, heti 4 napon indult meg a kölcsönzés. A lakótelep területét kis belső terek tagolják, s zöldterület is színfoltja a panelházak tömegének. Szerencsére a József Attila utca gesztenyefasora meghatározó módon enyhíti a nagy épületek tömegét. A volt Május 1. tér épületei: a Széna téri pontházak, könyvtár Az egykori Állatvásártér (Marhavásártér), később Széna tér helyén is részben lakótelep létesült. A terület ma ismét a Széna tér nevet viseli, bár 1945 után sokáig Május 1. térnek nevezték. E terület lakásépítései az 1960-as évek közepén abba a 15 éves lakásépítési programba illeszkedtek, amely magában foglalta a József Attila utca környéki lakásépítéseket, majd a Velinszky-lakótelep kialakításával folytatódott. (Ezzel párhuzamosan a város más területein is ekkor zajlottak a lakótelep kialakítások, szakaszosan.) 1964-ben indult meg az itteni lakótelep építése, s 1965-ben már két épület állt. A kezdetekkor e beruházásnak nem volt osztatlan a népszerűsége, mivel zöldterület megszűntével járt. A beépítés jelentősége abban állt, hogy a város viszonylatában az első olyan lakóterület lett, amely csupa középmagas (10 emeletes) 104 SZVL Tanácstagi Híradó 1965. 1. sz. 6. p. Menyhárt Gyula: A modern városfejlesztés fő kérdéseinek érvényesülése Székesfehérvár viszonylatában. 105 SZVL Sajtófigyelő, Népszava 1968. augusztus 31. 106 SZVL Székesfehérvár, 1979. 1. sz. 10. p.