Mester Miklós: Arcképek két tragikus kor árnyékában. Visszapillantás a katasztrofális magyarországi 1944. esztendőre, részint annak előzményeire és közvetlen következményeire is, 27 év távlatából (Budapest, 2012)

II. Tildy Zoltán és több kortársa, köztük Rákosi Mátyás, a magyar Sztálin

szerintem József Attila verseiért, verses köteteiért büntetésül nem ült börtönben. József Attila korai halálát az anyagi nyomor, a testi és lelki szenvedés okozta.* Hozzá hasonlóan akkor nagyon sok író és költő, va­lamint művész élt nehéz körülmények között, de ezek közt (talán Rippl- Rónai neves festő kivételével) más nem menekült öngyilkosságba. Az írók és költők - üldözött zsidó származású írók, költők és művészek ki­vételével - mind átélték a nehéz időket. Illusztrálásul rámutattam még egy fontos kérdésre: az iskolakérdés­re, amely sok tekintetben - a Horthy-korszakban - az államtól függetle­nül alakult. Az elemi és középiskolák túlnyomó többsége a történelmi fejlődés tiszteletben tartása alapján a különböző egyházakra tartozott. Csak ki­sebb létszámban létezett állami elemi és állami középiskola. A többség alapításánál fogva az egyházakhoz, a felekezetekhez tartozott. A főisko­lák és egyetemek java többsége viszont, mivel azok az előző, XIX. szá­zadban vagy a jelen XX. században alakult, állami jellegű intézmény lett. Az állam az egyházi iskolák felett felügyeletet gyakorolt, azoknak anyagi segítséget is adott, de belső életükbe, belső igazgatásukba (pél­dául tanerők kinevezése, tanrend megállapítása, tanítóképzés, tanköny­vek kiadása stb.) nem avatkozott be. Miért támadta meg Horthy Magyarországa a Szovjetuniót? - hang­zott a következő kérdés. Bizonyára olyat mondok, amit másoktól is hallott, válaszoltam. A hitleri német szövetségbe kerültünk és innen nem volt szabadulás. Vitt, sodort magával a háborúba. Külön megemlítettem, hogy Horvátország, Szlovákia, Románia és Finnország után indította meg a támadást Ma­gyarország a Szovjetunió ellen 1941-ben. Tehát nemcsak mi tévedtünk, hanem mások is, és így bűnünk sem nagyobb, mint az övék. Megmondtam, hogy tévedésünknek két fő okát, még a hadba lépés­sel kapcsolatban a következőkben látom: 1. Az 1919. évi rövidéletű proletárdiktatúrát a hivatalos magyar pro­paganda több mint két évtizeden át úgy állította be, hogy az okozta a­ z Ezt most utólag mondom: szerintem ehhez hozzájárult nagymértékben degenerált lumpenproletár apja. Az 1945 utáni kutatás (Méliusz József erdélyi magyar író) bebi­zonyította, hogy amikor József Attila apja a családját elhagyta és a család azt hitte, hogy örökre eltűnt, ő titokban egy asszonnyal állt össze életközösségbe Temesvár mel­lett és élt vele élete végéig. A családjával természetesen egyáltalán nem törődött.

Next