Ráday Mihály: Új városvédőbeszédek (Budapest, 2001)
Új városvédő beszédek
És a Heti Budapestről egy picit bővebben, amely segít tájékozódni a fővárosban számtalan közérdekű cikkel és információval minden hét végén. A holnapi számban például a következő érdekességeket találhatják: olcsó üzletek címlistája, éjszakai orvosi ügyeletek, hol lehet ágyneműt bérelni, és más közérdekű adatok, írások lesznek a történelmi városrészekről és azok határairól, amelyek szerintem és sokunk szerint az új önkormányzatok határai is lehetnének. Bemutatja a lap a világkiállítás helyszínének térképét is.112 Ezeket a képeket nem én csináltam. A felvételek a leghíresebb városvédő könyvéből valók. A könyvet, amelynek szerzője a walesi herceg, tegnap kaptam Londonból. Ha a tavaly megjelent, gazdagon illusztrált könyvet lefordították volna, és idejében kiadták volna magyarul, akkor most rövidesen sorba állhatnának a magyarok dedikációért, hiszen a brit trónörökös pár négy nap múlva érkezik Budapestre. Én mindenesetre megpróbálom ezt a példányt dedikáltatok113 A mai adás témáit a szombati Magyar Nemzetben olvashatják el.114 A TŐKE NEM PUSZTÍTHAT ÉRTÉKET! Magyar Nemzet 1990. június 25. A felduzzasztott nagy építész-tervező vállalatok az utóbbi időkben nehezebben jutnak munkához, megbízatáshoz, mint korábban. Ezért gyakran fordul elő, hogy „elébe mennek” az eseményeknek. Vagyis kiválasztanak néhány nevezetesebb telket, ahol - számításaik szerint - előbb-utóbb valaki majd építkezni akar, s a későbbi megbízás elnyerése érdekében ajánlati terveket készítenek. Ez mindenképpen érthető magatartás, nincs is benne semmi kivetnivaló. Az utóbbi időkben egyre több tőkeerős cég, javarészt külföldiek, keresnek beruházási lehetőséget Magyarországon, új épületeket emelnének itt, s a legtöbben Budapesten. Kinézik maguknak a legjobb fekvésű üres telkeket, mert sajnos (a háború után negyvenöt évvel még a Duna partjain is) van ilyen bőven, s megpróbálják ezeket megszerezni. Ez is teljességgel érthető. Végül szintén az utóbbi időkben szűkösebb a tanácsi költségvetés kerete, s ezért (néha pedig másért!) a tanácsi apparátusok vezetői megpróbálnak a kezelésükben lévő állami telkekből pénzt csinálni. (Eszembe jut gyerekkorom éveinek jelszava: „A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt!”) Tulajdonképpen ez is érthető. Mindenesetre, ha a három szándék egymásra talál, a teleknek gazdája, a tervkészítő építésznek (és vállalatának) megbízása lesz. Ebben nincs semmi kivetnivaló. Csak éppen a külföldinek semmilyen lokálpatrióta kötődése sincs, őt az adott hely minél jobb kihasználhatósága, az új épületből minél hamarabb megtérülő befektetés érdekli. Ez is jogos, de tisztelet a kivételnek. Az építész és irodája pedig rendszerint teljesíti a megbízást, néha még meg is ideologizálja. Így lett az Intercontinental is magasabb vagy két emelettel...115 Csak éppen - a Duna-parti szállodákat zárójelben bejnye-bejnyézve - a budapesti Duna-part mindkét oldali látványa a „világörökség” része lett, s így minden egyéb műemlékes előírásnál szigorúbb védelmet kapott és érdemel. Vagyis nem lehet építeni erre a területre akármit és akárhogyan. Időnként az ember tudomást szerez bizonyos elképzelésekről, s ha szóvá teszi, az érdekelt építész megorrol. Az ő szempontjából jogosan. Ez történt a Várlejtő beépítési tervénél,116 vagy az Intercontinental Szálloda mellé tervezett új épülettömeg 117 esetében is. S így lesz ez most is, amikor idézem egy építész levelének egy részét: „Szeretném a segítségét kérni. Nem egy pusztulásra ítélt épület megmentéséről van szó, hanem Budapest - véleményem szerint - legértékesebb telkének sorsáról, és ezen keresztül a »Világörökség« részét képező Duna-partról. A Clark Ádám téri saroktelek a főváros egyetlen igazi klasszicista tengelye mentén - Lánchíd-Alagút- Sándor-palota - helyezkedik el, és szerepe várostörténeti szempontból sem megvetendő, hiszen az Ybl-féle Budai Takarékpénztár kőépülete jelentős ház volt,118 és a későbbiekben kialakult kora eklektikus tér is a város legszebb részei közé tartozhatott. Ezt e telket, amelyen dekorációként még áll az Ybl által tervezett tűzfal (Ybl szerette ilyen módon feljavítani a tűzfalakat épületeink belső udvarán. Tessék csak megnézni például a Múzeum krt. 19-ben. R. M.) és áll egy kis épületmaradvány (az Alagút eszpresszó. R. M.) - állítólag eladták egy osztrák (£) cégnek. A Köztiben a múlt ősszel kiírtak egy belső tervpályázatot erre a telekre. Úgy tűnt, egyszerű ujjgyakorlatról van szó. Most januárban kiderült, hogy a Köztiben már az engedélyezési tervet készíti a belső tervpályázat nyertese. Véleményem szerint ez a terület olyan jelentős része a városnak, hogy ide elengedhetetlen lenne országos, nyilvános tervpályázat kiírása, hogy lehetőségük legyen a szakma legjobbjainak a megmérettetésre, illetve hogy egy fölkészült zsűri valóban a városképi szempontból legjobb tervet ajánlhassa a megbízónak, és elkerülhető legyen a lobbizás, ami ma ugyanúgy működik, mint az elmúlt években. Vagyis tervezőirodai igazgatók és tanácsi hatalmasságok úgy döntenek az emberek feje fölött, mintha ez a város, ez az ország az ő csereberélhető, eladható játékszerük lenne. Nincs sok értelme a Magyar Építőművészek Szövetségéhez fordulni, amelynek elnöksége elvben természetesen egyetért az itt leírtakkal, de hatalma édeskevés. Azt hiszem egyedül a nyilvánosság lehet eredményes eszköz az ilyen dolgok föltárására...”119 Ebben az országban a lobbizás folyt, folyik és folyni fog. Ettől, hogy egy ügy nyilvánosságra kerül, még nem valószínű, hogy megváltozik a világ, s tervpályázatot írnak ki a Clark Ádám térre, a Várlejtőre, vagy máshová a „világörökség” területén, vagy fontos, műemlékileg védett együttesek területén végzendő tervezői munkára. Már szkeptikus vagyok. Amikor például a nyilvános pályázatot, a „megmérettetést” javasoltam az Intercontinental melletti telek beépítésével kapcsolatban, az érdekelt (s megbízásokban nem szűkölködő) neves építész120 levélben tiltakozott akadékoskodásom ellen az illetékes miniszternél, a főpolgármesternél és az Építőművészek Szövetségénél is. Az illetékesek - hál’ istennek - a pályázat gondolatával szimpatizálnak. Most várom, hogy mi lesz... füzetet házi használatra. Címe: A műemlékvédelem helyzete. Boldogan mutatom be bármelyik hasonló városunk munkájának eredményét, ha végre elkészül.111 Nagyon fontosnak tartom a város- és környezetvédő munka szempontjából, hogy minden valamirevaló településünknek legyen saját újságja. Már, hál' istennek, egyre több van. A Szálkai Szó például már a második évfolyamába lépett idén, márciusi alapítású a Dunamellék, Dunavecse nagyközség újságja, és áprilisi születésű a Tapolcai Körkép. Hogy a helyi újságkiadással mennyire összefügg a politikai szabadság, arra néhány példa a szomszédból. Decemberi alapítású a Szabadság, amely Kolozsvár újságja, a Brassói Lap, a Jelen Aradról, és örömmel lapozgatom, amikor megküldik, a Máramarosi Napló számait is. A Szabad Kapacitás című újság például, amely - ahogy címében olvasható - a Független Magyar Kezdeményezés tájékoztatója, Szlovákiában jelenik meg. Egyre több nyugati újságban találkozhatunk magyar tematikájú cikkekkel, és nemcsak olyanokkal, amelyek politikai indíttatásúak. A Figaro című, nagy múltú francia folyóirat egy 10 oldalas, 9 fényképpel illusztrált cikke szerint a franciák hétvégéjének új sztárja Budapest. A cikk nagyon jó szándékú, így nekem is csak múló bosszúságot okozott, hogy a Parlament melletti József Attila-szobor fölötti ismertető sorok szerint az ülő alak a magyar miniszterelnököt, Károlyi grófot ábrázolja. 111 A helyi kezdeményezéseket pártfogolandó gyakran mutattam be kis példányszámú helyi kiadványokat is a műsorban. 112 Próbáltam segíteni a lap fennmaradásában. Nem sikerült. 113 Ez sikerült. HRH The Prince of Wales: A Vision of Britain. (1989 Doubleday) 114 1990. május 5. 115 A mai Marriott Szálloda. Tervező: Finta József. V. ker., Apáczai Csere János u. 4. 116 A túlépítés tervezője: Callmeyer Ferenc volt. 117 Az azóta megépült Fórum Szálloda, ma Hotel Intercontinental épületéről van szó. Tervező: Finta József. V. ker., Apáczai Csere János u. 12- 14. 118 I. ker., Fő utca 2. Történetéhez lásd a Mutatót. 119 Érdekes ezeket a sorokat manapság olvasni, amikor épül éppen a különös pályázati eseményeket megért Új Nemzeti Színház. 120 Finta József