Ráday Mihály: Új városvédőbeszédek (Budapest, 2001)
Új városvédő beszédek
Most pedig egy nagy ugrás, és Debrecen közelébe, Téglás községbe megyünk. A környék gyönyörű büszkesége a Dégenfeld-kastély, amely egy 20 holdas, természetvédelmi területként kezelt park közepén áll, és 2 évszázada bírja a strapát. Legalábbis eddig bírta. De ennek vége, és nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de féltem a kastélyt. A József Attila Nevelőotthon és Általános Iskola, amely állami gondozottakat nevel és lakat, megszűnik. A kastélyt kiürítik 1997. augusztus 31-ig. Most még lakják, kérem szépen. Volt már munkásszálló is a kifosztott kastély, aztán megyei nevelőotthont alakítottak ki benne. Az eredetileg 195 férőhelyes bentlakásos iskolában ma 59 gyerek él. Az intézet pályázaton nyert 15 millió forintot, és abból most falusi házakba költöznek a gyerekekkel, akiknek ott feltehetően jobb lesz, de azért jó lenne, hogyha ez a kastélynak se lenne rossz. Hát akkor egy kis történelem, amit az iskola kiadványában olvastam, hogy Beck Pál volt a kastély építője, a tokaji evangélikus lelkész fia, aki földmérő lett, majd királyi adományként kapta a téglási uradalmat. Aztán érdemes talán elmesélni, hogy az 1810-es években Beck Pál már Debrecen város királyi biztosává lett, és a cívisváros első csatornahálózatának alapkövét ő tette le. Aztán érdemes elmondani talán azt is, hogy Kazinczy Ferenc többször járt Beck Pálnál, aki támogatta a szegény tanulókat, bőkezűen gyámolította - ahogy olvasom - őket, és alapítványokat tett részükre. Járt itt egyébként Csokonai Vitéz Mihály is nemegyszer. Az angolkert és a kastélypark 1848-49-ben a kastély ura, gróf Dégenfeld Imre a szabadságharc mellé állt, és a 150 téglási harcos a szabolcsi zászlóaljban küzdött Aulich tábornok és Damjanich alatt, s részt vettek Buda ostromában is. Ezredparancsnokuk Rakovszky Sámuel volt, akiről tudjuk, hogy Gávavencsellőn nyugszik, nem messze ide.188 Miközben nézzük a hatalmas parkot, a hatalmas kastélyt és a melléképületek sorát, gondoljunk arra, amit a bemutatás elején mondtam, hogy ez mind rövidesen üressé válik, és kérdés, őrzi-e majd valaki, lesz-e új tulajdonosa? A ház 193 éves idén. Vajon megéri-e a 200-at?89 Következik tehát Szabolcsban Gávavencsellő, a Dessewffy-kastély. 1944-ben lebontották kápolnatornyát, bal szárnyát, udvari oszlopcsarnokát. 1950-ben erősen átalakították, de megvan. Másfél éves az Új Kelet cikke, mely szerint „Felújítják a Dessewffy-kastélyt”. Nyáron készült felvételeim nem ezt bizonyítják. Gávavencsellő kastélya üres, s bár nappal őrzik is, folyamatosan pusztul. A verandát később üvegezték be. Ma üveg már nincs, csak a vasszerkezet. A késő barokk kastély múlt század végi átalakításának évszámát olvashatjuk az egyik bezárt kapu mögötti előtér kövezetén.190 A falu kultúrházként használta a kastélyt az elmúlt évtizedekben. Az egyetlen díszesnek megmaradt - még átalakítatlan - nagyteremben volt a mozi. Ez volt a kastély színházterme eredetileg. Folyamatosan betörnek éjszaka, s a falak feliratai gazdagon árulkodnak az illetéktelen behatolók személyiségéről, s talán a személyéről is.191 Nem mutatom a feliratokat részletesen, olvasgassa a rendőrség! Az egész Dessewffy-kastély alápincézett, és vevőre vár 11 hektárnyi parkjával együtt Gávavencsellőn.192 Nézzenek meg még egy tavalyi felvételt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Egy kisebb kastélyt. Csuha Antal honvédtábornok 1794. október 23-án született a Szabolcs vármegyei Nagyhalász kúriájában, amely egyébként Kállay Miklós miniszterelnök születési helye is majdnem száz évvel később, 1887. január 23-án. A Kelet-Magyarország optimista cikke már másfél éve, 1995. november 7-én jelent meg. Múzeum, előadóterem, vendégszobák lesznek majd az épületben - olvasom a lapban meg hogy megvan a kivitelező is, s heteken belül megkezdődik a munka. Én a múlt nyár közepén jártam arra, s bár az általában műemlékek tatarozása előtt kötelező falkutatás helyét látni a külső falakon, építkezésnek nyoma sincs. A kúria alulról-fölülről egyaránt ázik, lakatlan.193 Egykori parkjában gépállomás van a kúria háta mögött. És ennyi kastély után most egy kicsit beszéljünk a környezetvédelemről annak kapcsán, hogy - mint talán Önök is tudják - a fákat megcsonkították Budapesten, a Ferihegyi műút mellett, ahol sokan járnak. Ugyanis a MULTIREKLÁM nevű, óriásplakátokat kihelyező cég megrendelte egy kertészeti vállalkozásnál a fák megmetszését, hogy út melletti óriásplakátjai jobban látsszanak. Szegény fák közül soknak ez egyben a végét is jelenti. Biztos nagyon fontos a reklámcégek jövedelme, de úgy tűnik, az is fontos lenne ebben az országban, hogy valaki végre lefogja a kezüket, és történjen valami azért, hogy az épített és természeti környezetnek - közben - ne ártsanak túl sokat. A törvényi szabályozás egyre késik, az önkormányzatok alkura kényszerülnek, hogy a környezet is megmaradjon a reklámosok érdekérvényesítése mellett. Téglás, Dégenfeld-kastély A kastély egyébként a Magyari családé volt valaha. 1902-ben építtette Magyari-Kossa Gézáné, 1944-ig a bérlője, gróf Nemes János lakta és használta. Utána lett a Petőfi Tsz-é, ’75 óta a tiszaszentimreieké. A kastély és környezete - ahogy egy újságcikkben olvasom a megyei Új Néplapban - egy halott világ.185 Most pedig a Muzslay-kastély következik, a Nógrád megyei Radon. Először nézzék meg, milyen nagy! Egyrészt maga a három épületből álló kastély, másrészt a terület, amely hozzá tartozik. De mondok számokat is. A házak 443, 558 és 207 négyzetméter alapterületűek, az egyik teljesen alápincézve, a másik pedig félig. A házakhoz tartozó föld területe 5013 négyzetméter, amelyhez 7122 négyzetméter birtok tartozik még most is. Műemléki védettség alatt áll természetesen. Van benne víz, gáz, villany. Üres és eladó. Az egészért, úgy, ahogy van, Rád községe 7 millió forint + áfát kér. Vagyis e kastély és terület ára egy közepes budapesti városi lakás áráért megkapható. Elbontották a barokk bejáratot, de ez helyreállítható, hiszen megvan archív képen, hogy milyen volt, rekonstruálhatja az, aki a háznak igényes, új lakója lesz.186 Rádról távoztunkban még filmre vettem a hatalmas magtárat, ami a falu szélén gyönyörű környezetben áll, ez is találhatna végül is új gazdára már.187 185 Még 1997-ben eladták egy osztráknak. Azóta tovább romlik a ház állapota, bár a vizet és a gázt már bevezette a falu. 186 A kastélyt 2000-ben értékesítették. Felújító munkálatok még nincsenek, az unoka, gróf Dégenfeld Gusztáv érdeme. Külföldről hozatott fákat, ültetvényeket. Majd idehozták a debreceni református kollégium diákjait bemutató oktatásra, ebbe az arborétumba. Most megnézhetik az istállót, kocsiszínt, üvegezett lovardát... Illetve ez utóbbit nem, mert azt már lebontották. A melléképületek egy részét lakják és gondozzák, más részük üres. A lovarda innen hiányzik. 188 Sírját - pontosabban a síremlékét felújítva - áthelyezték eredeti helyéről a falu közepére. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit bemutató műsorsorozatban volt róla szó bővebben. 189 A helyi önkormányzat megkapta a megyétől jelképes összegért. Azóta is üres, fűtetlen, szellőzetlen, pusztul. Időnként meghirdetik. 190 1898. 191 Név szerint azonosíthatók a rongások! 192 A helyzet változatlan. Az épület az önkormányzaté és az enyészeté. 193 Folytatás a 115. adásban, az 523. oldalon. 416