Ráday Mihály: Új városvédőbeszédek (Budapest, 2001)

Új városvédő beszédek

Győrffy Miklós: Nagyon jó volna, ha csak egymilliárdba kerülne szállodává átalakítani, ugye kedves Gyökössy Gyula: Ön, mint a HungarHotels vezérigazgatója abszolút illetékes ebben az ügy­ben.201­3 * Gyökössy Gyula: Igen hát ez nagyon olcsó lenne és az egymilli­­árd az magáért a helyért és az épületért nem sok. Még akkor is, ha újabb egymilliárdba kerül a korszerűsítése, felújítása, hogy régi fé­nyében ragyogjon. Győrffy Miklós: Mondja, egyáltalán lehet ebben szállodát építe­­nii Itt a kezemben van egy szakvéleményféle, a Városrendezési és Építészeti Albizottság adta ki, azt mondja: A bemutatott terv azt mutatja, hogy szálloda céljára történő felhasználásra alkalmatlan az épület. Gondolom, Önök másképp gondolják. Gyökössy Gyula: Én azt hiszem, hogy ezt rá kell bízni a szakem­berekre. Ma nincs a világon olyan szállodavállalat, amelyik azonnal át ne venné szállodává történő átalakítás céljára ezt az épületet. Győrffy Miklós: Mi az oka annak, hogy a lakók, a benne lévő vál­lalatok, a benne lévő étterem még nem tudja pontosan, hogy mi lesz az ő sorsuk? Gyökössy Gyula: Olyan megállapodásunk van a Fővárosi Ta­náccsal, hogy először nekik jóvá kell hagyni a tervet. Ez pedig azt je­lenti, hogy amíg mi nem tudjuk, hogy az a terv, amit majd mi be­nyújtunk a hónap végén, jövő hónap elején, azt elfogadják, addig nem izgatjuk a lakókat és a bent lévő hivatalokat. Győrffy Miklós: Ne mondja! Van esély arra, hogy ezt a tervet esetleg nem fogadják el, és Önök visszalépnek az üzlettől. Gyökössy Gyula: Erre mindig van esély, mert lehetnek olyan el­képzelések, amelyek megvalósítása tényleg akadályozza a szálloda üzemeltetését. Előzetes tárgyalásokat különböző szervezetekkel, műemlékvédelemmel, Fővárosi Tanács Építészeti Főosztályával folytattunk. Kaptunk bizonyos olyan kikötéseket, amelyeket be kell tartanunk. Győrffy Miklós: Ezek közé tartozik az is, hogy a Gresham-, a Kossuth- és az Andrássy-lépcsőházakat, valamennyit úgy kell hagy­ni, amennyiben lehet, mint ahogy azok voltak. Gyökössy Gyula: Igen, van egy ilyen kikötés. Nem mind a hár­mat, hiszen a Gresham-lépcső az a háborúban egy bombatalálat kö­vetkeztében teljesen elpusztult, tehát ott helyreállíthatatlanná vált, szemben a Kossuth- és Andrássy-lépcsőkkel, amelyek ugyan okoz­nak problémát, mert megbontják az épület egységét... Győrffy Miklós: Mármint szállodaszempontból... Gyökössy Gyula: ...és jó néhány szállodai szobát kell föláldozni azért, hogy ezeket a lépcsőket visszaállítsuk, de gondoljuk, hogy egy ilyen szép lépcső a maga gyönyörű üvegablakaival talán fölszámít­ható egy kicsit a szállodai árban is. Győrffy Miklós: Mondjuk 30 dollárt lakosztályonként hozzá kell csapni. Hány szoba vagy lakosztály lesz a szállodában a tervek sze­rinti Gyökössy Gyula: Kétszáz fölötti szobaszám esetén térülne meg a beruházás. Reméljük, hogy 205-210 szoba kihozható. Győrffy Miklós: A műemléki és a városképi szempontokat Önök­nek kötelességük betartani. Gyökössy Gyula: Természetesen. Nem is akartuk ezt áthágni. Az épület úgy szép, ahogy eredetileg megtervezték, és a passzázs hely­reállítása lehetőséget ad, hogy elegáns, szép üzleteket hozzunk ben­ne létre. A mi véleményünk szerint nagyon szép és olyan szálloda lesz, amilyen nincs ma Budapesten. Utcanevek Budapesti Körzeti Stúdió 204 1989. szeptember 4-Győrffy Miklós: Kedves Nézőink! A világ szerencsésebb tájain egyle­tekben unalmukat űző úriasszonyok és öregurak programja szokott az lenni, hogy utcanevekről vitatkozzanak. Szenvedélyes és politi­kai színezetű mozgalmak utcanevek ügyében csakis Kelet-Európá­­ban tevékenykedhetnek. Erről persze ne gúnyolódjunk, komoly tör­ténelmi okai vannak. Az a sok XX. századi cezúra, ami a magyar történelemben volt, az impériumváltások, a jobbra átok, majd az azt követő balra átok, valamint az a kényszerképzet, hogy minden személy valódi nagyság lesz, akiről utcát neveznek el. Ez okozza azt, hogy ilyen összevisszaság van, és ilyen indulatok kavarognak utcanevek ügyében. Mostanában újabb utca-átkeresztelési hullám kezdődött el, a szándék jogosságát nagyon nehéz vitatni, egyébként a fővárosi ta­nács maga is foglalkozik ilyen porgrammal.205 Mielőtt megnézzük a következő filmet, csak egy megjegyzést te­szek: Nagyon jó lenne most már végleges utcatáblákat festetni. Dr. Gál Éva tudományos főmunkatárs, Budapesti Történeti Mú­zeum.206 Nekünk mint történészeknek, várostörténészeknek az a véleményünk, hogy a régi utcaneveket mindenképpen meg kéne őrizni, nem csak azért, mert nem helyes sem pszichikailg, sem tár­sadalmilag az állandó utcanév-változtatás, hanem azért, mert az ut­canevek azok a város történetének az emlékeit őrzik. Márpedig egy város, ha nincs emlékezete, az ugyanolyan rossz, mintha egy ember elveszti az emlékezetét. Dr. Mészáros Vilmos választmányi tag, Független Jogászfórum,207 Egy társadalom boldogulása szempontjából nem az az elsőrendű kérdés, hogy melyik utcát hogy nevezzünk el. Mindazonáltal tény, hogy bármely társadalomban az utcák, terek elnevezése, annak a társadalomnak a politikai berendezkedését, adott esetben a vezetési stílusát is tükrözik. Láthatjuk például Magyarországon, nézzük meg bármelyik faluban a főutcák nevét, az szinte mindenhol Vörös Had­sereg útja, mert a Vörös Hadsereg azon is keresztül ment, mint sok mindenen keresztül ment. Nagyon sok a Lenin utca, szinte minden faluban van. Rangos Katalin: Kossuth és Petőfi is. Dr. Mészáros Vilmos: Kossuth és Petőfi utca is van természete­sen, Ady Endre utca és József Attila utca is van. Eléggé nagy a szóró­dás, és mondhatnám azt, hogy az utcanevek eléggé polarizáltak. De tény, hogy ma Magyarországon az utcaneveknek egy nagy hányada ideológiai alapú. 202 Most, tíz évvel később már megtervezték az új szállodát, a lakókat kártalanították és kiköltöztették, csakhogy nem a HungarHotels és nem az Oberoy, hanem a Gresco Rt. és a Four Seasons szállodavállalat csinálja... És közben volt egy rendszerváltás. A „vagyonátadás” eredményeképpen az épület az V. kerületi önkormányzat tulajdonába került, a kiürítés felada­ta, az új vállalkozóktól kapható haszon, az övék lett. Készítettem egy riportot az MTV2 számára is a témában akkor. Lásd a 34-35. oldalon. A legújabb fejleményekhez lásd a 121. adást az 581-582. oldalon. 203 A műsorral kapcsolatos nézői telefonokat lásd a 61. oldalon, az ut­canevekkel kapcsolatos résznél. 204 Szerkesztő : Görög Athéna 205 A tanács életre hívott egy „ad hoc” bizottságot a kérdés jogi rende­zésére és a tényleges javaslatokkal kapcsolatos ügyek intézésére, az előterjesztések elkészítésére. A bizottságot én vezettem. 1989-re elkészült majd elfogadást nyert a főváros jelképeiről, a fővárosi díjakról, az utcák és a városrészek elnevezésének módjáról, az utca- és házszámtáblák milyenségéről szóló rendeletsorozat. 206 Az ad hoc bizottság tagja. 207 Az ad hoc bizottság tagja. Kardos Ernő: Egymilliárdot kellene költeni erre az épületre. Va­jon egy indiai szállodalánc tulajdonosának, illetve a HungarHotels­­nek miért éri meg megvásárolni? Kelemen János. Kérem a hely, a helynek az értéke mindent meg­magyaráz. A Világörökségre van kilátás ebből a házból. És ilyenkor az ember elgondolkozik, hogy mit keres itt egy vízkutató vállalat, vagy mit keres itt a Ferumion, amikor itt olyan cégeknek kellene len­ni, és olyan cégeknek kellene használni ezt az épületet, ahol megté­rül egy nagyon magas helyiségbér például. 201 Meg abban is­­ büntetlenül hogy a Royal Nagyszálloda üresen pusztult 2000 végéig az Erzsébet körúton, meg a Hungária Szegeden, és így tovább... Győrffy Miklós: Köszönöm szépen. Hát így legyen, ha jobb ötle­te nincs senkinek, vagy annyi pénze, hogy ezt valami más funkcióra rendbe hozza. 202,203

Next