Vámossy Ferenc: A 20. század magyar építészete 1902-2002. I. Örökségünk értékei 1902-1956. Válságos évtizedek (Budapest, 2016)
Építészetünk a 20. század második felében
38. / József Attila lakótelep, Fiastyúk u., Ratios 1971, 350-351. 39. / Honvéd u., Körösi Csoma u., Építészet és tervezés Magyarországon 1992. 69. Honvéd u. lakótömb, HM részlet, Modern és szocreál 2006, 158-159. 40. / Attila u. lakóházak, uo. 59. 41. / Magyar építészet 1955. 19. Budapest, Kerepesi úti lakótelep, a főépület udvari homlokzata. Heim Ernő, Brenner János, Fülep Sándor: Lakóházak Legány Zoltán és Schmidt Lajos, BVTI, 1953, épül 1955-61. Szendrői 1955. Az Üllői úti József Attila-lakótelep, melynek várostervezője 1955-ben a BVTV-ben Mester Árpád (1927-1992) csak 1956-65 között épül fel, míg a Krivátsy-Szücs Ádám (1929-) és Mester Árpád által 1953-54-ben tervezett Fiastyúk utcai, a Rákos-patakot ívesen követő lakótelep 38 1954-58 között valósult meg, részben még magán hordva a szocreál jegyeit. E szemlélettől távolodó, de még átmenetet jelző lakóházait Boross Zoltán (1926-) és Biczó Katalin tervezte. Krivátsy és Biczó 1956 telén elmentek; Krivátsy az Egyesült Államokban lett jónevű városépítész. Jellegzetes budapesti szocreál lakóépületek Zöldy Emil Róbert Károly körúti lakótömbje és a felső vezetés előtt sikeres Honvéd utcai lakóházai (1950-52, Lakóterv), valamint Boross Zoltán Körösi Csorna úti hosszú, tagolt lakótömbje 39 (1953). Zöldy harmadik együttese - bár a palota jelleg még kísért - már a szocreál végét jelzi. Az Üllői út József Attila-lakóteleppel szemközti szakaszán (1955-60) ezerháromszáz lakás épült Csordás Tibor, Mester Árpád és Árkai István városépítészeti terve alapján, Zöldy lakóházaival. Az előbbieknél érettebb és szigorúbb szerkesztésű az Attila úton az Alagúthoz közeli négy szekcióból álló lakóházcsoport.40 Még az ideológiai nyomás tetőpontján, 1953-ban készült Németh Pál és Tálos Gyula a téglaházak klasszikus fegyelmét őrző szocreál együttese. Szigora a megbízás jellegéből is következik, hiszen az ÁVH részére épül. Ugyanitt a sarokházat Kismarty-Lechner Loránd tervezi, így alakul ki a szocreál jegyeket mutató, de inkább még a 19. századi historizálás nyugalmát mutató utcakép. Az egyedi épületekre talán a legjellemzőbb Kiss Zoltán két Délibáb utcai, gondosan formált, villaszerű lakóháza.41 A lakások belső, üveggel fedett udvart fognak körül, a zárt Palladio-villák formatörvényeit követve (1953-54). Ez a két, szintén belügyi tisztek lakásaként épített villa éppolyan gyötrelmek között születik - többek között Rimanóczy tervbírálati véleménye következtében - mint Rimanóczy R épülete, amelynek tervei szélesebb körben, MÉSZ-rendezvényen kerültek bírálatra. A kor ebben igazságot szolgáltat, a bírálók sem kerülhetik el a szigorú megítélést. 20. Délibáb utcai lakóház főtisztek számára, alaprajz. Kiss Zoltán, Közti, 1953-54. Szendrői 1955. 239