Bárdosi Vilmos (szerk.): Frazeológia az emberi világkép tükrözője - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 185. (Budapest, 2016)
Zachar Viktor: Frazeologizmusok Timur Vermes Erist wieder da című német regényében és annak magyar fordításában
Frazeologizmusok Timur Vermes Erist wieder da című német regényében és annak magyar fordításában Zachar Viktor egyetemi adjunktus, ELTE ВТК, Fordító- és Tolmácsképző Tanszék Abstract: The current study deals with the translation of phrasemes in the Hungarian translation of Timur Vermes’ satirical novel Look Who’s Back, originally written in German. From the four possible translation strategies (/1/ source text phraseme - identical target text phraseme; /2/ source text phraseme - no target text phraseme; /3/ source text phraseme - different target text phraseme; /4/ no source text phraseme - target text phraseme), the study takes a closer look at the third strategy and presents 20 examples where the translator used a more or less different Hungarian phraseme for the German source text phraseme. Keywords: phrasemes, translation, translation strategies, Hungarian language, German language. 1. Bevezetés Az 1967-ben Nürnbergben született Timur Vermes magyar-német származású író: édesapja az 1956-os forradalom leverését követően menekült el Magyarországról, édesanyja pedig német. Az érettségi vizsgát követően Erlangenben tanult történelmet és politikát, majd újságíróként dolgozott, többek között a müncheni Abendzeitung és a kölni Express lapoknál. 2007 óta szellemíróként több könyvet is megjelentetett (Bastei Lübbe 2015). Első, saját néven megjelent műve a 2012-ben kiadott Er ist wieder da, amelynek magyar változata a kirobbanó németországi sikert követően viszonylag hamar, 2013-ban jelent meg Nézd ki van itt címen Nádori Lídia fordításában. A közel 400 oldalas politikai szatíra arról szól, hogy Adolf Hitler valójában nem halt meg, csak valamilyen rejtélyes oknál fogva átaludta vagy kómában töltötte az elmúlt közel hetven évet, és 2011-ben felébred Berlin közepén. Mit sem sejtve, hogy időközben évtizedek teltek el és a körülötte lévő világ teljesen megváltozott. A mai emberek - teljesen érthető módon - tökéletes parodistának hiszik, így nemsokára sok vitát kiváltó internetes sztár lesz belőle és televíziós karrierbe is kezd. A könyv fordítója, Nádori Lídia 1971-ben született Budapesten, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett magyar-művészettudomány szakos diplomát. Korábban többek között a Jelenkor Kiadónál dolgozott szerkesztőként, 2001 óta szabadfoglalkozású fordító, szerkesztő (Műfordítók Egyesülete 2015). 2. Fordítási nehézségek A regény számos kihívás elé állította a fordítót: legalább négy olyan nagy terület azonosítható, amelyek átültetése nehézséget jelentett. Az első ilyen a műben megjelenő két különböző dialektus. Kisebb részben, a könyv vége felé a bajor, nagyobb részben pedig a könyv egészében a berlini nyelvjárásról van szó. A vizsgált regény másik érdekessége és kihívása, hogy ötvözi a mintegy hetven évvel ezelőtti - és különösen a nemzetiszocialistákra, a katonai nyelvre jellemző -