Fóris Ágota - Pálfy Miklós (szerk.): A lexikográfia Magyarországon - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 35. (Budapest, 2004)

Az idők folyamán a nyelvek leírásának két jól elkülöníthető része alakult ki. Az egyik a nyelv szabályszerűségeit, azaz nyelvtanát írja le, ezt hagyományosan grammatikának nevezzük. A másik rész a lexikográfia, ez a nyelv szavait leltározza, a szókészlet egyes ele­meit különféle - értelmező, etimológiai, kétnyelvű stb. - szótárak­ban veszi lajstromba. A két rész - a grammatika és a szókészlet ­­szorosan összefügg, hiszen a nyelvtani szabályok nagy része a szó­tárban lévő szavak kapcsolódásának mikéntjét és a szavak mondat­ba illesztésének módját adja meg. A magyar nyelvtan leírását, kutatását az elmúlt évszázadokban fo­lyamatosan - egy-egy korban akár többen is - kiemelkedő módon végezték. Ezzel ellentétben a szókészlet vizsgálata és így a szótárírás is igen gyakran, sajnálatos módon hátérbe szorult. Természetesen a közelmúltban is voltak néhányan, akik igen magas színvonalú tanul­mányokban fejtették ki nézetüket és kutatási eredményeiket a szótár­írásról. Elég ha Országh Lászlóra, a nagy magyar-angol szótárak és a hétkötetes értelmező szótár főszerkesztőjére vagy O. Nagy Gábor­ra, a neves közmondás és szóláskutatóra utalunk. Nem feledkezhe­tünk el Kiss Lajosról sem, aki egymaga állította össze a földrajzi ne­vek kétkötetes etimológiai szótárát. A pécsi doktori iskola vezetője, Szépe György jól érezte néhány évvel ezelőtt, hogy hasznos, hiánypótló, ha a magyar lexikográfusok legjavát meghívja egy-egy előadásra Pécsre, a Janus Pannonius Tu­dományegyetemre, hogy számoljanak be kutatásaikról, éppen aktuá­lisan szerkesztett szótárukról. Fóris Ágota és Pálfy Miklós által szer­kesztett kötetünk első felében az olvasó az ott elhangzott 7 előadás szerkesztett változatát olvashatja. A kötet második részében a doktori iskola résztvevőinek egy-egy kisebb, kiérlelt cikkét adjuk közre. A kötet írásai a lexikográfia számos izgalmas oldalát mutatják be. A könyvet ajánjuk mindazoknak, akik a mindennapi szótárhaszná­laton túl többet szeretnének tudni arról, hogy milyen elvek vezérlik a szótárszerkesztőt aprólékos munkája közben. Ugyanakkor az ér­deklődő olvasó a kötet tanulmányai révén bepillantást nyerhet a szó­tárírás gyakorlati részébe is. A LEXIKOGRÁFIA MAGYARORSZÁGON SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXV. A LEXIKOGRÁFIA MAGYARORSZÁGON TINTA KÖNYVKIADÓ

Next