Gecső Tamás - Sárdi Csilla (szerk.): A kommunikáció nyelvészeti aspektusai - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 99. (Budapest, 2009)
Bóna Judit - Gráczi Tekla Etelka - Markó Alexandra: A koartikulációs szabályok érvényesülése különböző beszédstílusokban
A koartikulációs szabályok érvényesülése különböző beszédstílusokban 51 A félspontán beszédprodukcióban két szöveg (egy tudományos ismeretterjesztő és egy történelmi anekdota) hallás alapú visszamondása került rögzítésre. Ezeknek a hanganyagoknak a hossza 1,5-4 perc közötti volt. A különböző beszélőknél 10-34 darab elemzendő C,C2 kapcsolatot adatoltunk. A zöngésségi hasonulás spontán beszédbeli realizációit interjúkból kivágott 2,5-14 perces beszédrészletekben vizsgáltuk. A kísérleti személyek különböző témákról (általában a munkájukról, hobbijukról) beszéltek; ezekben a felvételekben a beszédprodukciótól függően 32-127 elemzendő C,C2 kapcsolat szerepelt. Az akusztikai elemzés során nem vizsgáltuk azokat a mássalhangzó-kapcsolatokat, amelyekben a hangok között szünetet tartott a beszélő. Ugyanakkor nemcsak a szó belseji, hanem a szóhatáron álló C,C2 kapcsolatokat is elemeztük. így összesen 1190 mássalhangzó-kapcsolatot vizsgáltunk (1. táblázat). Zöngésítést az esetek 70,6%-ában, zöngétlenítést 29,4%-ukban vártunk. 1. táblázat. А С,С2 kapcsolatok megoszlása a különböző beszédtípusokban BeszédtípusA C,C, kapcsolatok száma AC C kapcsolatok aránya (%) Felolvasás 397 33,5 Félspontán 216 18,1 Spontán 577 48,4 Az akusztikai elemzést a Praat 5.0 jelfeldolgozó szoftverrel végeztük. Vizsgáltuk a zöngésség meglétét és a zöngés/zöngétlen rész időtartamát a hangon belül (ezt %-os arányban adatoltuk, a mássalhangzó teljes időtartamát tekintve 100%-nak). Zöngésnek tekintettük a hangot, ha az időtartamának legalább 80%-ában tartalmazott zöngét. Zöngétlennek tekintettük a hangot, ha az időtartamának kevesebb, mint 20%-ában tartalmazott zöngét. A 20-80% közötti értékek esetén a hangot félzöngésnek tekintettük. Megmértük a beszélők artikulációs tempóját hang/s-ban. Megvizsgáltuk, hogy a zöngésségi hasonulás szabályszerű megvalósulása függ-e a beszédstílustól, az artikulációs tempótól vagy más egyéni beszédjellemzőktől. A statisztikai elemzést (leíró statisztika és egytényezős ANOVA) az SPSS 16.0 verziójával készítettük. 3. Eredmények A mássalhangzó-kapcsolatokat két fő kategóriába soroltuk: 1. a szabály szerint megvalósult a hasonulás; 2. rendhagyó módon realizálódott a mássalhangzó-kapcsolat. Szabályosnak tekintettük azokat az eseteket, amelyekben a C, (az időtartamának legalább 80%-ában) hasonult a C2 zöngésségéhez vagy zöngétlenségéhez. A szabályos realizációk aránya a korpuszban 88,5% volt, a rendhagyóké 11,5%. A szabályos zöngésítések és zöngétlenítések arányában nem találtunk szignifikáns különbséget: a zöngésítések 85,8%-a, a zöngétlenítések 89,3%-a valósult meg szabály szerint. A mássalhangzó-kapcsolatok realizációit hét altípusba soroltuk. A nyelvi szabálynak megfelelő realizációk között (1. csoport) három altípust különíthettünk el: a) a zöngésségi hasonulás szabályosan megvalósult (az esetek 85,7%-a); b) C, szabályosan hasonult, de C2 törlődött (1,2%-ban); с) C, hasonult C2-höz, de a C2 képzési helye vagy módja módosult (1,6%-ban). A rendhagyó realizációknak (2. csoport) négy altípusát figyelhet-