Aczél György: Folytatás és megújulás. Válogatott kultúrpolitikai írások (Budapest, 1980)
Szocialista közösség - szocialista kultúra
formálisan azonosított fogalmaiból. A jelen alakításának követelményei formálják mozgósító és teremtő erővé kultúránkat, emberi és politikai tradícióinkat. Nemcsak mennyiségi eredményekre hivatkozhatunk, mint ahogy gondjaink sem csak mennyiségiek. Olyan ponthoz értünk, ahol már nem csak az a probléma, hogy hányán olvasnak. Ez is probléma, de nem kisebb az, hogy mit és hogyan olvasnak? Az igazi, bonyolult népművelési feladat tulajdonképpen most kezdődik, mert ma már nem az analfabetizmus ellen kell küzdeni, hanem azért, hogy az emberek jót és jól olvassanak. Nem egyszerűen arra kell nevelni őket, hogy hajlandók legyenek megnézni egy képet, hanem arra kell megtanítani az embereket, hogy miként nézzék azt, s hogy jó képeket nézzenek, jó képzőművészetre legyen igényük. Ennek megvalósítása megújult népművelési formák nélkül lehetetlen. Lenin arról beszélt, hogy a kulturális forradalomban a munkásoknak és parasztoknak lehetőségük nyílik, hogy az emberiség évezredes történelme során felhalmozott kulturális értékek legjavát sajátítsák el. A műveltség gazdagítása ilyen értelemben a politikai továbbfejlődés előfeltétele is. A társadalmi, gazdasági, politikai élet némely területén láthatóak a forradalom eredményei, másutt - a népművelés területén is - viszont még nagyon szembeszökő a maradiság. Pedig meg kell értetnünk mindenkivel, hogy a szocialista forradalom az egész élet és az egész ember megváltoztatására törekszik: felhasználva mindazt az értéket, amit az emberiség felhalmozott, új társadalmat, új kultúrát, új erkölcsöt, új szokásokat, új életet és új embereket kell teremtenünk. Akármennyi eredményt hozott is az elmúlt 25 év, új, talán nehezebb feladatok várnak reánk; olyan feladatok, amelyek még nagyobb felelősséget, még több odaadást, még több önálló gondolkodást igényelnek. Különben a szocialista építés, a szocialista embereszmény kialakítása csak ünnepi szónoklatok szólama marad. Pedig nem szólam, s nem volt az eddig sem, aminek legfőbb bizonyítéka, hogy a kultúra, a műveltség nálunk már közkincs, 160