Adamson, Joy: A fürkésző szellem. Önéletrajz (Budapest, 1982)

Joy Adamsont már húsz évvel ez­előtt, 1962-ben barátságunkba fogad­tuk, amikor először jelent meg ma­gyar nyelven az „Oroszlánhűség”. Az elragadó beszámoló, amely csak­nem résztvevőként avatja be az olva­sót az árva oroszlánkölyök, Elza, fel­nevelésének a korábbi hiedelmek sze­rint reménytelennek tűnő vállalkozá­sába, és az azt követő kötetek, az „El­za és kölykei”, a „Pettyes szfinx” vi­lágra szóló sikert arattak. Elza, a kölyök, Pippa és társaik hosszabb-rövidebb ideig együtt éltek Joy Adamsonnal, így történeteikből megismerhettük a szerző életének egy-egy szakaszát, és annak helyszí­nét, Kenya sokrétű, színes világát is. De mi vihette a bécsi fiatalasszonyt Kelet-Afrikába? Honnan az az elkö­telezettség, amely végül élete egyet­len céljául tűzte ki, hogy megóvja a Földünkön egyre kisebb területre összeszoruló természetes világot? Joy Adamson önéletrajzi kötete most a gyermekkortól kezdve meséli el e nagyobb ívű történetet. Visszavará­zsolja a nagyszülők házában eltöltött idillikus napokat, ismét végigéli a pá­lyakeresés vívódásait, számot adva zenei, pszichológiai tanulmányairól, szobrászkodásáról és a kezdő festő próbálkozásairól. Majd a továbbiakat meghatározó fordulat: rosszul sike­rült első házasságának problémáiból kiutat keresve, Kelet-Afrikába uta­zik. És Afrika végképp megragadja.

Next