Adamson, Joy: A pettyes szfinx (Budapest, 1972)

Joy Adamson A PETTYES SZFINX Joy Adamson - akinek neve Elzáról, a kenyai nőstény oroszlánról szóló elragadó könyvei­ből jól ismert előttünk - most új és hasonlóan lebilincselő állattörténetet mond el. A történet középpontjában ezúttal egy gepárd, Pippa áll, akit egy Kenyából távozó család ajándékoz a szerzőnek, mivel megbízható otthont akarnak találni dédelgetett kedvencüknek. A szerző el­határozza, hogy ezt a nagy macskafélét vissza­adja a szabad természetnek. E feladat megoldása azonban számos nehézséggel jár, mert mind­eddig egyetlen szelídített gepárd sem volt haj­landó visszatérni a vadonba. Pippa új barátjának mérhetetlen türelemre, megértésre és kitartásra van szüksége önként vállalt munkájának sikeres végrehajtásához. A gepárd lassanként kezd távol maradni a tábor­tól, eleinte rövid, később hosszú időszakokra, bár közben élelemért visszajár oda, ha éppen nem tudott zsákmányt ejteni. Látogatásai alkal­mával mindig szeretetre méltóan viselkedik. Vé­gül egy vad gepárdban lel párjára. A kísérlet sikerült: Pippa független életet kezd élni. Ez azonban nem vezet a szerzővel való kapcsolata megszakadásához, és amikor első kölykei meg­születnek, el is vezeti őt hozzájuk. A vadon élete könyörtelen: három alkalom­mal összesen tizenegy kölyköt hoz világra, de csak három marad életben. Ezek közül is egyet lábsérülés ér, és csak gondos orvosi kezeléssel sikerül megmenteni. Nem kevésbé gyötrelmes azonban olyasvala­kinek az élete sem, aki vállalkozik arra, hogy több éven keresztül egy vad gepárd családjával

Next

/
Oldalképek
Tartalom