Agárdi Péter: Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években (Budapest, 1982)

Agárdi Péter ÉRTÉKREND ÉS KRITIKA Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években , Д progresszív magyar irodalomszemlélet két világ­háború közötti története aligha írható majd meg Fejtő Ferenc 1930-as évekbeli hazai munkássá­gának elemzése, értékeinek szerves integrálása nélkül. Ott és akkor Fejtő lényegében a tudomá­nyos világnézettől ihletett marxista művészet­szemlélet jegyében alkotott. A szocialista irodalom­kritikának egyik legjelentősebb hazai egyénisége volt a 30-as években. Egyúttal az esszéírók nemze­dékének ez idáig kevés figyelemre méltatott alak­ja is.” Könyvünk bevezetéséből idéztünk. Agárdi Péter, a fiatal irodalomtörténész a magyar iroda­lomtudományban elsőként tesz kísérletet arra, hogy a korábban szinte mindig csak pejoratív értelemben említett, elsősorban renegátsága felől megítélt Fejtő Ferenc munkásságának legértékesebb részét átvilágítsa, legfontosabb vívmányait a hazai iro­dalmi tudatba „beemelje”. Miután könyvének be­vezetésében röviden vázolja Fejtő Ferenc ellent­mondásokkal terhes életútját és a magyar irodalmi köztudatban jelenleg elfoglalt helyét, áttekinti Fejtőnek a harmincas években megtett gondolati és művészi útját, elemzi irodalomszemléletét, József Attila hiteles megismerése érdekében tett erő­feszítéseit. Részletesen és elfogulatlanul elemzi a ,/iépi” irodalommal, illetve a szektás irodalom­szemlélettel folytatott vitáját is. Cseppet sem eny­hít Fejtő tényleges tévelygésein és tévedésein, de megmutatja azokat az érték-és csomópontokat, amelyeknél Fejtő mélyebb megismerése egyúttal a kor bonyolult és ellentmondásos törekvéseinek jobb megértését is szolgálhatja. Tekintettel arra, hogy Fejtő írásai ma gyakorlatilag hozzáférhetetlenek, bőséggel idéz az eredeti cikkekből és esszékből. Agárdi Péter anyagát és módszerét illetően újszerű könyve jelentősen hozzájárul a 30-as évek alapo­sabb megismeréséhez.

Next