Agárdi Péter: Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években (Budapest, 1982)
Agárdi Péter ÉRTÉKREND ÉS KRITIKA Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években , Д progresszív magyar irodalomszemlélet két világháború közötti története aligha írható majd meg Fejtő Ferenc 1930-as évekbeli hazai munkásságának elemzése, értékeinek szerves integrálása nélkül. Ott és akkor Fejtő lényegében a tudományos világnézettől ihletett marxista művészetszemlélet jegyében alkotott. A szocialista irodalomkritikának egyik legjelentősebb hazai egyénisége volt a 30-as években. Egyúttal az esszéírók nemzedékének ez idáig kevés figyelemre méltatott alakja is.” Könyvünk bevezetéséből idéztünk. Agárdi Péter, a fiatal irodalomtörténész a magyar irodalomtudományban elsőként tesz kísérletet arra, hogy a korábban szinte mindig csak pejoratív értelemben említett, elsősorban renegátsága felől megítélt Fejtő Ferenc munkásságának legértékesebb részét átvilágítsa, legfontosabb vívmányait a hazai irodalmi tudatba „beemelje”. Miután könyvének bevezetésében röviden vázolja Fejtő Ferenc ellentmondásokkal terhes életútját és a magyar irodalmi köztudatban jelenleg elfoglalt helyét, áttekinti Fejtőnek a harmincas években megtett gondolati és művészi útját, elemzi irodalomszemléletét, József Attila hiteles megismerése érdekében tett erőfeszítéseit. Részletesen és elfogulatlanul elemzi a ,/iépi” irodalommal, illetve a szektás irodalomszemlélettel folytatott vitáját is. Cseppet sem enyhít Fejtő tényleges tévelygésein és tévedésein, de megmutatja azokat az érték-és csomópontokat, amelyeknél Fejtő mélyebb megismerése egyúttal a kor bonyolult és ellentmondásos törekvéseinek jobb megértését is szolgálhatja. Tekintettel arra, hogy Fejtő írásai ma gyakorlatilag hozzáférhetetlenek, bőséggel idéz az eredeti cikkekből és esszékből. Agárdi Péter anyagát és módszerét illetően újszerű könyve jelentősen hozzájárul a 30-as évek alaposabb megismeréséhez.