Agárdi Péter: Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években (Budapest, 1982)
Függelék
Lukács György: Tendencia vagy pártosság? c. cikkének korszerű kiadása: L. Gy.: Művészet és társadalom. Bp. 1968. 86-95. 1. Eredetileg: Tendenz oder Parteilichkeit. Die Linkskurve [Balin], 1932. 4. sz. 13—21.1. — A híres Engels-le\él Miss Margaret Harknesshez: Marx-Engels: Művészetről, irodalomról. Bp. 1966. 160-163.1. A Fejtő idézte Rosa Luxemburg-esszé: Az orosz irodalom lelkülete. Bevezetés Korolenko „Kortársaim története” c. művéhez. Modern kiadása: R. L.: Irodalmi és művészeti írások. Bp. 1975. 67-102.1. (Az idézet teljes szövege pontos fordításban: 72.1.) A Fejtő által vitatott „esztétizáló” szocialista cikk: Tamássi György: A „szocialista regény” kérdéséhez. = Szoc 1937. 2-3. sz. 132-133.1. - Kassák Lajos 30-as évek végi, 40-es évek eleji esztétikai és irodalomszemléleti írásaiból és vitáiból: írói hivatás és politikai szerep (= Magyar Nemzet 1941. febr. 7. 91.1.); „frástudók”-kal szemben a kultúra védelmében (= Nyugat 1935. I. 452-467.1.); Kortársaim az irodalomban (cikksorozat = Szoc 1938); Válasz egy időszerű kérdésre (= Szoc 1934. 5. sz. 228.1.) stb. A Lukács-kérdéshez: Lukács György: Pártköltészet. [1945] = L. Gy.: Magyar irodalom- magyar kultúra. Bp. 1970. 287-306.1. - Fejtő Ferenc: Heine Bp. 1947. 99.1. - Rudas László: L. Gy.: Irodalom és demokrácia. = Társ. Szle 1949. 412-439.1. — Francois Fejtő: Georges Lukacs en disgrace. = Paru 1949. október. 127-131.1. A Dési Huber István-analógiához lásd: Dés; Huber István: Művészeti írások. Bp. 1975.- Tímár Árpád: D. H. I.; a művész és a teoretikus. = idézett kötet. 257-265.1. - Major Máté: Dési Huber István: Művészeti írások. = Kritika 1975. 5.sz. 22.1. — Horváth György: D. H. I. Bp. 1976. 118-120.1. - Tímár Árpád-Rózsa Gyula: A Derkovits-per. = Kritika 1972. 4. sz. 5-7.1. — Agárdi Péter: József Attila és a korabeli marxista kritika. = PIM Évkönyv 12. füzet. Bp. 1976. 58-63.1. - „Szabadság és Nép”. A Szocialista Képzőművészek csoportjának dokumentumai. Bp. 1981. A 20-as évek második felének szocialista szemléletű irodalomtörténeti összegzéskísérletei: Társadalmi Lexikon. Szerk. Madzsar József. Bp. 1929. — Nádass József: Vázlat egy szocialista magyar irodalomtörténethez. = Szoc 1928. 425-429. és 1929. Szerb Antal „Magyar irodalomtörténet”-ének értelmezéséhez lásd: Poszler György: Szerb Antal. Bp. 1973. - Lukács György: Goethe-esszéje Laurent György álnéven: Goethe világnézete. = Valóság 1932. jún. 7-12.1. Féja könyvéről lásd: Gaál Gábor: Féja Géza: A régi magyarság. = Kor 1937. 10. sz., GGVI. I. 896-897.1. - Vö. még Varjas Béla felszólalását. = Vita a „népi írók”-ról. Bp. 1958. (soksz.) MTA Irodalomtudományi Intézete 113.1. — A „keleti” és a „nyugati” orientációjú irodalomtörténeti szintézisekről: Poszler i. m. 217-241. 1. Az irodalomtörténetírás és a szociológia viszonyáról: Veres András: Szociológia és irodalomtudomány. = Kultúra és közösség. 1978. 1-2. sz. 27-67.1.; V. A.: Mű, érték, műérték. B. 1979. 322-378.1. - Kéziratom lezárása után jelent meg: Nyíró Lajos: Irodalomszociológiai törekvések a szovjet irodalomtudományban (1917-1930) = A marxista irodalomelmélet története. Tanulmányok. Bp. 1981. 149-200.1. 409