Agárdi Péter: Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években (Budapest, 1982)
I. Bevezetés
2. Fejtő Ferenc a magyar irodalmi köztudatban Fejtő Ferenc neve — a két világháború közötti magyar szellemi életről szólva - mindenekelőtt két vonatkozásban bukkan föl az 1945 utáni irodalomtörténetírásban és publicisztikában. Egyrészt mint József Attila kritikusa kerül szóba, aki, úgymond, felelős a költő politikai-eszmei „bizonytalankodásaiért”, másrészt a ,,népi” írók mozgalmának „urbánus” szemléletű vitapartnereként szerepel. E két vonatkozási pont összekötő láncáról is viszonylag gyakran tesz említést az irodalomtörténetírás: a Szép Szó című folyóiratról (1936— 1939), amelynek József Attila és Fejtő Ferenc egyaránt alapító szerkesztője, vezető munkatársa volt. Az 1960-as évekig viszonylag keveset írtak József Attila és Fejtő Ferenc kapcsolatáról, Fejtő József Attilával foglalkozó kritikai tevékenységéről. A meghatározó — a közvélekedést máig döntően befolyásoló - álláspontot Révai József 1958-as megfogalmazása tömöríti. József Attila 1930—31-es tevékenységét, az illegális KMP-hez fűződő akkori viszonyát taglalva Révai így ír: „Ugyanakkor folytak a valamikor kommunista, de azután egy rendőri lefogása alkalmából gálád módon áruló, likvidátor és a polgári demokratákhoz átpártoló Fejtő Ferenc útszéli intrikái József Attila hűséges élettársa, a költő életének valamennyi megpróbáltatásában nagynak mutatkozó Szántó Judit ellen, aki a költővel való hatéves együttélésében szinte megtestesítette a forradalom és a szerelem egységét József Attila életében.” Révainak ez az állásfoglalása elsősorban Szántó Judit 1948-ra datált viszszaemlékezésére épít, aki szerint Fejtő a költőt az ő jelenlétében gúnyosan ugratta: úgymond ,£zért nem lesz belőled sohasem nagy költő, mert Judit a legszebb verseket beléd fojtja”. Szántó Judit szerint Fejtő az oka összeveszésüknek és szakításuknak is. „Ez a Fejtő, akivel még később is találkoztam, elvesztette előttem minden emberi hitelét, de soha Attilát nem befolyásoltam. 18