Agárdi Péter: Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években (Budapest, 1982)
II. Irodalmi pályaív a 30-as években
kukban megérlelte az illegális kommunista párttal való kapcsolat keresését és megtalálását. Ahány ember, annyi életút, de ezekben az években - mint közismert - József Attila, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Bálint György, Vas István, Nagy Lajos is közel került a forradalmi szocialista eszmékhez, némelyikük a szervezett illegális mozgalomhoz is. Az ide eljutás lélektani-emberi változatai közül Fejtőre is valószínűleg az az út a jellemző, amit Schöpflin Gyula idéz fel személyes hitellel: „Bennünket az elmélet, s nem a gyakorlat vezérelt a szocializmus felé: a dialektikus materializmus útján értünk el a marxizmushoz, igazi intellektuel módra”. Ebből az időből ered Fejtő Ferenc és József Attila ismeretsége is, s ezekben a hónapokban éleződnek ki a Bartha Miklós Társaságon belüli harcok a bal- és jobboldal között. Maga Fejtő ezt írja erről az időszakról: „1931 elejétől 1932 derekáig közvetítő szerepet játszottam az illegális párt intellektuális szárnya (a Társadalmi Szemle-csoport) és József Attila között”. 1932 nyarán pedig, a rendőrségi vallatások során ezt mondta: „Kb. két évvel ezelőtt kezdtem foglalkozni társadalomtudományi, társadalompolitikai kérdésekkel. Olvastam Marxot, Kautskyt, Engelst, Nietzschét, Sombartot, Spencert. Jártam a »Munka« körbe, a Bartha Miklós Társaság előadásaira, összeismerkedtem Madzsar Józseffel, Sándor Pállal, Lakatos Péter Pállal, József Attilával, Mindezek a befolyások engem mind jobban és jobban szocialista meggyőződésűvé tettek”. Az egyetemi kommunista szervezkedés történetét - a bölcsészek folyóiratkísérleteitől Stolte István és Fejtő Ferenc inspirativ szerepén, az Eötvös Kollégium-beli kör kiszélesítésén át az illegális pártban, illetve a KIMSZ-ben fontos tisztséget viselő Farkas Sándorral való kapcsolatfelvételig, illetve a lebukásig — részletesen föltárja Sipos Péter tanulmánya. Fejtővel kapcsolatban csak azt kell itt megismételni, illetve kiemelni, hogy neki politikai szerepe — a baloldali folyóiratok (a Szabadon és a Valóság) szerkesztése révén is - elsősorban a humán értelmiség bevonásában, szemináriumok vezetésében, illetve a nagykanizsai csoporttal való kapcsolattartásban volt, de röpiratterjesztésben s más illegális teljesítésben is részt vett. Az 1932-33-as lebukások során Fejtő Ferenc az elsők között, 1932 júniusában került a rendőrség kezére, egy nagykanizsai feljelentés nyomán. A napilapok címoldalon adták hírül a Berzsenyi gimnáziumban oktató fiatal tanár letartóztatását. Pesten fogták le, lakásán röpiratok készítésére használt másolópapírt találtak. Nála állítottak csapdát elvtársainak is. Schöpflin Gyula szerint .fejtő Ferencet, aki a fővádlott volt, kegyetlenül megtalpalták, menyasszonyának, Rózsikénak a karját cigarettával égették.” Elkötelezettségéhez 31