Agárdi Péter: Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években (Budapest, 1982)
II. Irodalmi pályaív a 30-as években
lapokban, illetve a kolozsvári Korunkban, a Gaál Gábor szerkesztette kitűnő kommunista folyóiratban. Számba véve a progresszív baloldali műhelyekhez fűződő viszonyát, ebben a pályakezdéssel foglalkozó fejezetben az 1931-es Fiatal Magyarországról, valamint a két 1932-es folyóiratról, a Szabadonról és a Valóságról kell szólni. Sipos Péter szerint ugyan a Kortársné\ (1929-1931) is dolgozott Fejtő, ennek azonban nem leltük írásos nyomát. A Korunkban ez idáig ugyan 1932-ben már jelent meg írása, egy elbeszélés (6), de az e folyóirattal való intenzív kapcsolat 1934-től számítható, s így erről a későbbiekben szólunk majd.Ugyanez a helyzet a Szabad írással, amely bár szintén a pálykezdő Fejtő kommunista műhelyei közé tartozik, de már a kiszabadulása utáni 1934-es évből. Nincs szükség arra, hogy részletesen bemutassuk ezeket a rövid életű baloldali folyóiratokat; az utóbbi éveknek a korabeli szocialista irodalomra vonatkozó kutatásai, sajtótörténeti munkálatai eredményeképpen már elég sok mindent tudunk róluk,illetve működésük feltételeiről, körülményeiről. Fejtő Ferencnek a 30-as években — eddigi tudomásunk szerint — három álnéven jelentek meg írásai: Györkös Ferenc, Gyulai Ferenc és Fülöp Ernő néven. A „Györkös Ferenc” álnév tulajdonosára már Németh Andor utal; s megerősíti ezt Sándor Pál József Attila Emlékkönyv-béli visszaemlékezése, valamint a Korunkra vonatkozó Gaál Gábor-levelezés anyaga is (ez utóbbira később még visszatérünk). „Gyulai Ferenc”kilétére a Valóság című folyóiraton olvasható korabeli piros ceruzás ügyészi névfeloldás világít rá. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének könyvtára őrzi ezt a példányt. „Fülöp Ernő” igazi nevét pedig már a korai József Attila-bibliográfiák, a Korunk-kutatások is Fejtő Ferencben jelölték meg. (Jóllehet 1934-től Fejtő egyre gyakrabban szerepel a lapokban saját nevén, álnév használatára 1939-ben újra van példa: 260.) A Fiatal Magyarország, ahol Fejtő feltételezhetően első publikációja, A felesleges ember című elbeszélés (1) megjelent, Radnóti Miklós és diáktársai, baráti köre évtizedfordulós lapkísérletei közé tartozik. Demjén József szerkesztette. Azt a generációs-értelmiségi radikalizmust,baloldali szellemi tájékozódást tükrözi a megjelent pár szám (1931-32), ami a szegedi, budapesti, pécsi, debreceni, erdélyi és felvidéki főiskolai mozgalmak progresszív közös nevezője. A szocializmushoz közelítő — bár szervezetileg egyik munkáspártnak sem elkötelezett és világnézetileg eklektikus - baloldali ideológiai és erkölcsi orientáció jellemzi e számokat. Hasábjaikról Fábián Dániel, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Szobotka Tibor, Kodolányi János, Baróti Dezső, [Fejtő] Györkös Ferenc, Lakatos Péter Pál, Zelk Zoltán nevét jórészt későbbi pályá-3 Agárdi 33