Agárdi Péter: Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években (Budapest, 1982)
II. Irodalmi pályaív a 30-as években
Pontosabban: ebben bízik, s miközben Franciaországra és Spanyolországra tekint, élesen bírálja a Szovjetuniót. A Gondolat nem egy vezető munkatársa maga is döbbenettel fogadhatta a személyi kultuszról, a perekről, a szocialista építőmunka nehézségeiről és ellentmondásairól szóló híreket. De túl azon, hogy nem voltak, nem lehettek tisztában e hirek igazságértékével, ezeket a torzulásokat sohasem azonosították a Szovjetunióban mindennek ellenére tapasztalható világtörténelmi távlatú fejlődéssel. Aggodalmas-kételkedő szavuknak — Fejtővel szemben — a nyilvánosság előtt nem adtak hangot, nem akartak ürügyet szolgáltatni a burzsoá, a jobboldali szovjetellenesség számára. Ezt a nézeteltérést — ha más konklúzióval is — maga Fejtő Ferenc is megerősíti József Attila és a kommunista népfrontpolitika viszonyáról irva. Tény, hogy a Gondolatban csak egyetlen József Attila-publikáció (vers-másodközlés) jelent meg; de Fejtő 1955-ös már élesen antikommunista érvelésű megfogalmazása inkább alkalmas a Gondolathoz fűződő saját viszonyának jellemzésére: .József Attila akkor, 1935-ben a kommunista pártot már nem tartotta pártjának; és Ignotus Pálnál, jómagámnál vagy Hatvány Bertalannál sokkal inkább ügyelt arra éppen ő, hogy a magyar szellemi Népfront vezetése ne csússzon át a kommunisták vagy a velük szimpatizáló írók kezébe. Ez utóbbiaknak is volt egy irodalmi lapjuk, a Gondolat: de József Attila a Szép Szónak a kommunistáktól teljesen független profilt kívánt adni.” József Attila és a Gondolat, illetve az illegális KMP viszonya még rejt tisztázni valókat, de Fejtő magyarázata, konklúziója aligha meggyőző. Hiszen József Attila ,.népfrontos” patrióta lírája, a Márciusi Frontot üdvözlő cikke s egész pályájának ,.logikája” — minden konfliktus, ellentmondás és tévedés ellenére — a forradalmi mozgalommal való „stratégiai egység” irányába mutat. Életműve a Marx szavával „történelmi jelentésében vett párt ”, egy, a KMP-nél tágabb, de nem a KMP ellenében tág baloldaliság melletti világnézeti és művészi elkötelezettség egyértelmű bizonyítéka. Hogy. alapvetően politikai-ideológiai eredetű nézetkülönbség választotta el Fejtőt az 1936—37-es kommunista népfrontos Gondolattól, azt nemcsak Fejtő idézett 1955-ös írása a korabeli távolmaradása dokumentálja, de Darvas József már említett - Fejtővel vitatkozó - cikke, valamint Schöpflin Aladár fiának, Nagypál Istvánnak az Érzelmes utazásról beszámoló - később idézendő — recenziója is. Mindezzel együtt s mindennek ellenére Fejtő 1937- ben tisztelettel s meglehetős tárgyilagossággal beszél a Gondolattól. Ha pontatlan is a minősítés, ha nem érti is még a „közelítés” és az elvi vita népfrontos marxista egységét, jelzi és méltányolja azt az örvendetes nyitást, amellyel a folyóirat a korabeü magyar baloldali szellem több kiválóságát hasábjaira vonzotta: ,Дг ortodox marxizmusnak is van egy folyóirata, a 45