Agárdi Péter: Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években (Budapest, 1982)
II. Irodalmi pályaív a 30-as években
a déli külvárosok munkás-megvalósításait meglátogatni, írni a baloldali községtanácsok iskoláiról, kórházairól, könyvtárairól. [ ... ] Mert, úgy hisszük, a magyar munkásokat ez is érdekli.” Tény: Fejtő későbbi párizsi keltezésű cikkei, riportjai ezekről is írnak, sőt elsősorban a franciaországi társadalmi-politikai helyzetről, a demokratikus népfront törekvéseiről számolnak be, nem ritkán interjúk formájában. Ami ezt a vitát közvetlenül, a tematikai esetlegességnél jobban motiválhatta - s a Szabad Szó későbbi (1938 júliusi), sokkal élesebb hangú reagálását is kiváltotta —, az Fejtő és a Népszava általános politikai álláspontja volt. Mindenekelőtt a Szovjetunióról megfogalmazott elég gyakori bírálatait, sőt helyenként egyenesen pamflet ízű „leleplezéseit” sérelmezték okkal. S ezeket természetesen nem lehetett nem összekapcsolni Fejtő 1934 utáni világnézeti szemléleti elfordulásával a kommunista mozgalomtól, illetve az Érzelmes utazásban megfogalmazott eszmei ars poeticájával. A Szabad Szó említett első cikkével egyidőben jelent meg például a Népszavában Fejtő negyedik párizsi tudósítása, amely filmélményeiről számol be, köztük a Nagy Péter című világhíressé lett szovjet filmről (Vlagyimir Petrov rendezte Nyikolaj Szimonov és Nyikolaj Cserkaszov főszereplésével 1937- ben). Fejtőnek tetszett a film, tisztelettel szól Nagy Péter — szükségszerű erőszakosságaival együtt is — progresszív szerepéről a korabeli orosz történelemben. Ő nyitotta ki Oroszország ablakait Európára, s ezt a film művészileg is meggyőzően mutatja be. Mindehhez azonban Fejtő egy paradoxont is hozzátesz: a film magas kvalitását az is magyarázza, hogy — úgymond - Oroszország akkori, vagyis 1937-es hangadói, diktatórikus módszereiket tekintve is benne láthatják történelmi eszményképüket. 1937. november végén érkezett haza Fejtő első párizsi útjáról; s ekkortól újra itthon írja vasárnapi Népszava-cikkeit, szerkeszti a Szép Szót. Közismert, hogy december 2-án a Szép Szó vezető szerkesztői, József Attila barátai, Hatvány Bertalan, Ignotus Pál, Fejtő Ferenc, Remenyik Zsigmond és Bak Róbert doktor Balatonszárszón meglátogatják a súlyosan beteg költőt. Jó hírekkel, biztató szavakkal érkeznek, olyannyira, hogy a fellelkesült József Attila este hazafelé velük akart tartani. De már másnap, december 3-án a tehervonat kerekei alatt leli halálát. (Vajon ha lett volna hely a kocsiban? S megtettek-e mindent a barátok József Attiláért? A kérdésekre - különösen ebben a könyvben — lehetetlen válaszolni.) A halálhír fölötti döbbenet ráült a telkekre. Torokszorító gyász jellemzi a decemberi miskolci Szép Szó-estet s a továbbiakat is. 1938. február 5-én Szegeden, 6-án pedig Makón tartott irodalmi estet a Szép Szó, az utóbbin Fejtő József Attila, a „felnőtt" című írását (223) 83