Barabás Tibor: Egy nép nevelői. Arcképek és tanulmányok - Élet és Tudomány kiskönyvtár 12. (Budapest, 1959)
Nagy Lajos
a gyárakba, földekre már el nem juthatott. Ezért több volt, mint hiba, új életünk ábrázolását kívánni az önéletrajzában oly maradandót és emlékezetest teremtő nagy írótól. A tárgy dogmája és fétise elfedte sokak elől az eszmét, amelyért oly sokat és nagyot alkotott. Az írók írnak, de az irodalmi világ korlátoltsága és kicsinyessége alatta marad az írásoknak és sokat rontott utolsó évein. Méltatlanok körül viták viharzanak, a valóban maradandóra kevés a figyelmünk. Irodalmi életünknek a valóságos értékek rendjét kell keresnie, másképp utat téveszt egész nemzedékünk. Nagy Lajos műve bizonyltja, hogy csak a művészi erkölcs és igazság talapzatára helyezett szépség maradandó, nagy és megindító. Csak igazi mű élteti az írót, az irodalmat és a nemzetet. 203