Békés István: A világ anekdotakincse (Budapest, 1975)
Békés István „a történetírás törpéjének” nevezte egyik kötete előszavában az anekdotát. Ez a meghatározás jól illett előző kiadásunkban megjelent köteteinek kishistóriáira (Új magyar anekdotakincs, Legújabb magyar anekdotakincs), de igaz volta még szembetűnőbb e legfrissebb kötetében. A szerző ért ahhoz, hogy elevenen jellemző, ízes, formás előadásban, kurtán összefogva és csattanókkal tetézve mondja el a világtörténet és a kultúrhistória ismert (és kevésbé ismert) személyeihez kötött apróbb eseményeket, sohasem tévesztve szem elől, hogy térben és időben hiteles — vagy legalábbis hitelesnek elfogadható — kulisszákat állítson az események köré. így azután anekdotáit úgy adja elő, ahogy azok adott időben, adott személyekkel megtörténtek, illetve: megtörténhettek. S ennél többre egy anekdotakötet nem is vállalkozhat.